Húsvéti jogi tanácsok a fogyasztóknak (1. rész)

Vágólapra másolva!

Legyen szó húsvéti ajándékvásárlásról, élelmiszervásárlásról, szállodákban eltöltött húsvéti ünnepekről, netán az ünnepre tekintettel felvett gyorskölcsönről, a fogyasztók maguk is sokat tehetnek a bonyodalmak, bosszúságok elkerülése érdekében. Kétrészes összeállításban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége számos hasznos jogi tanáccsal szolgál, most az első részt olvashatja.

Origo

Vágólapra másolva!

húsvét fogyasztóvédelem

Húsvétkor, mint minden más hasonló ünnep során, a boltok, áruházláncok nagy akciókkal várják a fogyasztókat, akik jelentős összeget spórolhatnak. Sokan ilyenkor ajándékoznak is valamit a másiknak, itt azonban ugyancsak körültekintően kell eljárni – hangsúlyozza a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

Hagyományos bolti vásárlásnál például nem szabad elfelejteni, hogy ha a megajándékozottnak esetleg nem tetszik az ajándék, de egyébként az nem hibás, akkor a kereskedő azt nem köteles kicserélni.

Az persze más kérdés, ha előre ezt szóban megígéri vagy írásban erre önként kötelezettséget vállalt. Ha csak az előbbi esetről van szó és ilyen szóbeli ígéretet kapnak a fogyasztók, akkor nem árt ezt rávezettetni a vásárlásról kapott számlára-nyugtára.

A hibás termékek jogi kérdései

A bizonylatot egyébként is meg kell őrizni, hiszen bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén csak ennek birtokában lehet reklamálni (kivéve a 10 ezer forint feletti új, tartós fogyasztási cikkeket, mert ott a jótállási jeggyel is lehet a hiba miatti fogyasztói igényeket érvényesíteni).

Fontos azt is tisztázni, hogy csak akkor lehet visszavinni – amennyiben nem áll fent önkéntes garanciavállalás – az ajándékot, ha az tényleg hibás. Így például egy ruha akkor számít hibásnak, ha az elszakadt, anyaga foszlik.

Azonban nem beszélhetünk hibáról akkor, ha például a megajándékozott mérete nagyobb vagy kisebb, mint amilyet választottunk vagy éppen a kapott ajándék színe nem tetszik.

A hibás termékek miatt a fogyasztók elsősorban ingyenes javítást vagy cserét kérhetnek. Ha pedig ezeket a vállalkozás nem vállalja vagy teljesítésük lehetetlen, akkor a vételár leszállítását vagy pedig a teljes vételár visszafizetését lehet kérni.

A tartós fogyasztási cikkek

Ha új, tartós fogyasztási cikkről volt szó (például: 10 ezer forint feletti műszaki cikkek, mint a számítógép, laptop, televízió), a termék hibája pedig olyan súlyos, hogy már akadályozza a rendeltetésszerű használatot, és ezt a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül még bejelenti, akkor a kereskedő köteles azonnal kicserélni a terméket, és nem veheti be azt javításra.

A nagy leárazások közepette pedig azt se felejtsék el a fogyasztók, hogy az akciósan vett termék hibája miatt is ugyanúgy lehet reklamálni és azt nem utasíthatja el a kereskedő csak azért, mert olcsóbban vették meg.

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Amennyiben internetről szerezte be az ajándékot a fogyasztó, akkor – a bolti vásárlással szemben – még az átvételtől számított tizennégy napon belül meggondolhatja magát és visszaküldheti a terméket (a saját költségén).

Ekkor vissza kell kapnia a teljes, korábban kifizetett pénzösszeget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha késik a kiszállítás és nem érkezik meg a termék határidőben, akkor is minden további nélkül el lehet állni indokolás nélkül, még a kiszállítás előtt (ha előreutalás történt, ekkor is vissza kell kapni a teljes kifizetett összeget).

Vannak itt azonban bizonyos kivételek, amikor a fogyasztó mégsem gondolhatja meg magát, ide tartoznak például a már felbontott csomagolású CD-k, DVD-k, ha kép- és/vagy hangfelvétel, vagy számítógépes szoftver volt rajtuk, de azok a termékek is – felbontást követően – amelyek már higiéniai vagy egészségvédelmi okokból nem küldhetőek vissza.

(A kétrészes összeállítás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)