Barkassy Grünfeld: részletesen az építtetői fedezetkezelőről (1. rész)

Az építtetői fedezetkezelő jogintézményével összefüggésben, az Origón megjelent nagysikerű írásukat követően számos megkeresés érkezett a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Irodához. A nagy érdeklődésre számot tartó témára tekintettel dr. Korim Balázs most, átfogó, kétrészes írásában minden lehetséges, felmerülő kérdésre megpróbál válaszolni annak kapcsán, hogy az építtetői fedezetkezelő jogintézménye pontosan milyen mechanizmus mentén biztosítja az építési beruházásban közreműködő fővállalkozó és alvállalkozók munkája ellenértékének kiegyenlítését. Most az első részt olvashatja.

Az Origón korábban megjelent írás kapcsán több megkeresés érkezett ügyvédi irodánkhoz, mind médiaszereplés, mind pedig konkrét esetben való jogi szakvélemény adására vonatkozó felkérés kapcsán – mondta el a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

E megkeresések közös nevezője az építtetői fedezetkezelő jogintézménye kapcsán annak részletes megismerése, hogy pontosan milyen mechanizmus mentén biztosítja e harmadik, független szereplő, azaz az építtetői fedezetkezelő az építési beruházásban közreműködő fővállalkozó és alvállalkozók munkája ellenértékének kiegyenlítését.

Többrétegű és többirányú garancia

Ezen kérdések abszolút jogosak, hiszen éppen a részletek azok, amelyek alapján elválik, hogy a jogintézmény ténylegesen képes-e kiszolgálni azon igényeket, amelyeket hozzá társítanak, s ezáltal a kötelező eseteken túlmenően is érdemes-e annak igénybevétele az építési beruházásokban résztvevő felek számára.

Az építtetői fedezetkezelő többirányú és többrétegű garanciát nyújt. Többirányút, hiszen nem csupán a fővállalkozó, illetve az alvállalkozók érdekeik védi, de adott esetben a beruházó építtetőét is.

Többrétegűt pedig azért, mert nem csupán a fővállalkozó esetleges nem teljesítésével szemben védi a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozókat, hanem ezen alvállalkozók esetleges nem teljesítésével szemben garanciát nyújt az ő munkájukban résztvevő további, kizárólag velük szerződéses viszonyban álló alvállalkozók számára is.

Dr. Korim Balázs szerint érdemes tehát áttekinteni, hogy miképpen nyújt biztosítékot mindezen igényekre az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. évi Kormány rendelet által intézményesített szabályozás.

A fővállalkozó védelme

A kormányrendelet értelmében a beruházó építtető köteles a kivitelezési szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz teljesítésének megkezdéséig a teljesítés (részteljesítés) ellenértékének fedezetét az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Ha pedig az építtető nem helyezi az előírt határidőre a fővállalkozó kivitelező teljesítésének vagy részteljesítésének fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá, a fővállalkozó jogosult a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni.

Ha a beruházó építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult felmondani a kivitelezési szerződést vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani, s költségei megtérítését követelni.

Látható tehát, hogy igen erős garancia került intézményesítésre a fővállalkozók védelme érdekében, hiszen mindaddig, amíg igazoltan nem áll rendelkezésre tevékenységük ellenértéke, addig egészen egyszerűen nem kötelesek munkát végezni.

(A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)