A BAR (Központi Hitelinformációs Rendszer) lista rejtelmeiről

Több pénzintézet is megvizsgálja az adásvétel előtt, mennyi hitelt folyósítana az adósnak.

A köznapi szóhasználatban még mindig BAR listaként emlegetett Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) neve sokakban nem kelt pozitív asszociációkat. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy aki rossz adósként szerepel a nyilvántartásban, az a legközelebbi hitelfelvételnél ennek következményeit érezni fogja magán. Minden valószínűség szerint egy elutasított hitelkérelem formájában.

Dr. Gombolai Éva kifejtette: a nyilvántartás tehát egyfelől a pénzintézetek érdekeit szolgálja azzal, hogy az abban szereplő adatok felhasználásával pontosabban meg tudják ítélni az ügyfél hitelképességét.

A túlzott eladósodottság megakadályozása a mi érdekünk is, emellett a jó adósok kedvezőbb feltételekkel, esetleg könnyebben és gyorsabban juthatnak hitelhez. Ily módon tehát nem csak a pénzintézetek, hanem a hitelt felvenni szándékozó magánszemélyek és vállalkozások számára is rejteget előnyt.

Több adatot tartalmaz a rendszer

A rendszer több adatot tartalmaz annál, mint amennyihez a bankok automatikusan hozzáférhetnének. Így a KHR-rendszerbe a szerződéskötést követően bekerülnek az összes hitelszerződéssel kapcsolatban az adós és a szerződés legfontosabb adatai is.

A hitelfelvétel során erről a pénzintézet köteles bennünket tájékoztatni, ekkor van módunk nyilatkozni arról, hogy ezeket az adatokat más bankok lekérdezhetik-e hitelbírálat során, illetve eldönthetjük azt is, hogy a szerződés lezárását követően még további 5 évig szerepeljenek-e az adatok a rendszerben, vagy azokat azonnal töröljék.

Ezek a nyilatkozatok a későbbiekben módosíthatóak is – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Mindaddig tehát, amíg a törlesztés rendben zajlik, rajtunk múlik, hogy a bankok lekérdezhetik-e a hozzánk kapcsolódó adatokat. Arról már nincs jogunk dönteni, hogy a negatív listán szereplő adatainkat lekérdezhetik-e a hitelintézetek.

Ha késedelmes a törlesztés

Amennyiben a törlesztéssel 90 napot meghaladó késedelembe esünk legalább a minimálbért elérő összeggel, úgy a mulasztás adatai és sorsa kerül a KHR-rendszerbe. Erről a bank az adatátadás előtt figyelmeztetést küld, így még van lehetőség elkerülni a következményeket.

A KHR-rendszerbe került adatok törlésének feltételeit is a törvény rendezi. Magánszemélyeknél a lejárt és meg nem fizetett tartozás esetén, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától (90 napot meghaladó tartozás) számított ötödik év végétől számított 5 évig, azaz 10 évig szerepelnek az adatok a listán.

A késedelmes tartozás teljesítése esetén, vagyis ha rendezzük az elmaradást, a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon kell törölni a referenciaadatot.

Forrás: Pixabay

Minden pénzintézet saját szempontrendszer alapján dönt arról, hogy a hitelbírálat során milyen szempontokat vizsgál. A BAR-rendszer lekérdezése azonban szinte biztosan szerepel ezek között, így amennyiben a hitelfelvételnél jó pontnak számító, korábban rendben lezajlott szerződéseinket láthatóvá szeretnénk tenni, erről külön nyilatkoznunk kell.

Egyúttal nagyon fontos, hogy a rendszerben a valóságnak megfelelő adataink szerepeljenek. Bármely banknál és a BISZ Zrt-nél (mely a nyilvántartást működteti) jogosultak vagyunk tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adataink szerepelnek a KHR-ben, azokat melyik bank adta át, sőt arról is, hogy azokat ki, mikor és milyen jogcímen kérdezte le.

Panasztételi lehetőségek

Ezt a tájékoztatást korlátozás nélkül és ingyenesen kapjuk meg. Amennyiben a rendszerben nyilvántartott adatok nem felelnek meg a valóságnak, első körben a pénzintézethez nyújthatunk be panaszt. Amennyiben a panasznak helyt adnak, a helytelen adatokat azonnal törölni vagy helyesbíteni kell.

Amennyiben a kifogásunk elintézésével nem értünk egyet, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a lakóhelyünk szerint illetékes járásbírósághoz fordulhatunk.

A személyes adatokkal kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is megkereshetjük, illetve fogyasztói beadványt nyújthatunk be a Magyar Nemzeti Bankhoz, ha a bank a tájékoztatási szabályokat megszegi – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.