A fizetési meghagyások 88 százaléka sikerrel végződik

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, kollokvium

Mi is az a fizetési meghagyás és milyen követelések érvényesítésére szolgál? Az Origó átfogó írásban megpróbál minden olyan kérdésre válaszolni, amely érdekelheti a magánszemélyek és a vállalkozásokat. Tegnapi cikkünkben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartási adatai alapján megírtuk, hogy több mint 6 százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma 2017-ben Magyarországon, és 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött.

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Az „fmh" a fizetési meghagyás rövidítése, eljárási szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza.

Mikor kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani bírósági peres eljárás helyett? Ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.

Kizárt esetek

Nincs helye az eljárásnak, ha a feleknek, jogosultnak, vagy nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),

Továbbá: ha a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból (stb.) ered.

Akkor sincs helye az eljárásnak, ha a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja, a követelés zálogjogi jogviszonyból ered, vagy az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel. Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.

Melyik közjegyző járhat el?

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy bármelyik közjegyzőhöz benyújthatjuk a papíralapú fmh kibocsátása iránti kérelmet, illetve valamennyi közjegyzőtől kaphatunk fmh-t.

Az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Mi történik az fmh kézbesítése után?

Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri, vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.

A kézbesítési fikció és a kézbesítési kifogás

Amennyiben az iratot a fél nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta" jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni azt. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak.

2017. novemberében rendezték a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumot, a közjegyzőség 25 éves fennállását ünneplő jubileumi konferenciát. Forrás: Pressinform

A címzett a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de csak a kézbesítési vélelem beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve a címzett önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot.

A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél (pl. nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), míg az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban.

Részletfizetés, fizetésre halasztás

Ha a kötelezett elismeri, hogy a jogosult követelése vele szemben fennáll, de nem tud fizetni, akkor kérheti a követelt összeg részletekben való megfizetésének, illetve a teljesítési határidő halasztásának az engedélyezését. Erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz az fmh kézhezvételtől számított tizenöt napon belül van lehetősége.

Ha a jogosult hozzájárul a kötelezett kérelméhez, vagy az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Ha a kötelezett bármely részletet elmulasztja megfizetni, az egész tartozás esedékessé válik, és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem is díjköteles beadvány. A kötelezettnek a díjalap 1%-át, de minimum 5.000, maximum 15.000 forintot kell megfizetnie a MOKK részére.

Hogyan zajlik a fizetési meghagyás végrehajtása?

Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett.

Fontos tudni, hogy ha a fél jogi képviselővel jár el, és hiányos kérelmet terjeszt elő, azt hiánypótlásra visszaadni nem lehet, hanem vissza kell utasítani.