A galambok, kóbor macskák és kutyák etetése megosztja a városban élőket. Az állatbarátok ebben semmi kivetnivalót nem látnak, mások bosszankodnak a túlszaporodott városi állatállomány, és az ezzel járó piszok, fertőzésveszély miatt – fejtette ki dr. Vágány Tamás.
Például, Újpest önkormányzata rendeletben tiltotta be a közterületi etetést, illetve a kóbor és vadon élő állatok magánterületen történő etetését. A szabályozást a Kúria nemrégiben közzétett határozata semmisítette meg az Alapvető Jogok Biztosának indítványára.
A Kúria álláspontja
A vitatott szabályozás úgy szólt, hogy aki közterületen állatot etet, vagy közterületnek nem minősülő ingatlanon vadon élő vagy kóbor állatot etet - ide nem értve az énekesmadarak madáretetőből történő etetését - az kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
Látható tehát, hogy az önkormányzat igen komoly szankció lehetőségét helyezte kilátásba. A Kúriának ezen szabály alaptörvénnyel és más törvényekkel való összeegyeztethetőségét kellett értékelnie.
A Kúria álláspontja szerint a fenti szabály nem világos, nem egyértelmű. A vizsgált rendelkezésekből, illetve jogalkotói indokolásból azonban sem az nem derül ki, hogy az etetés cselekménye miként vezethet a közterületek rendjének sérelméhez.
A közterületek rendjét sértő cselekmény alapvetően mások zavarására irányul, az etetés azonban nem ilyen. Ha pedig elsődleges jogalkotói célként a köztisztaság védelmét tételezzük fel, miért éppen az állatok etetését rendeli szankcionálni a törvény és nem annak esetleges eredményét, a szennyeződést.
Akad, ami nem egyértelmű
A Kúria rámutatott, hogy önmagában az állatok etetése - legyen szó közterületi vagy magánterületen megvalósuló etetésről - nem minden esetben és nem magától értetődően tekinthető másokat zavaró cselekedetnek.
Dr. Vágány Tamás szerint nem egyértelmű tehát, hogy pontosan miként határozható meg az a magatartás, amely a rendelet által tiltott "etetés" körébe tartozik.
Így nem világos, hogy a vitatott jogszabályi rendelkezések miként járulnak hozzá a közösségi együttélés szabályaihoz, illetve e szabályok védelméhez.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közterületen történő etetés adott esetben ne lenne jogsértő és büntethető.
A Kúria határozata arra is felhívta a figyelmet, hogy hatályban van egy fővárosi szintű rendelet, amely tiltja az állatok közterületet szennyező módon való etetését, másfelől pedig a szabálysértési törvény is ismeri és szankcionálja a köztisztasági szabálysértést.
Ennek alapján a felülvizsgálatot végző bírói fórum nem ismerte el az említett szabályokkal párhuzamos önkormányzati szabályozás létjogosultságát – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.