Danubia: fontos változások a használati minták jogi szabályozásában

Fővárosi Törvényszék épülete
Budapest, 2009. szeptember 28. A Fővárosi Törvényszék épülete a főváros V. kerületében, a Markó utcában (k), mögötte, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának piros tetős épülete (b), jobbra fent pedig, a Legfelsőbb Bíróság épületének részlete (zöldes tetővel). MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Vágólapra másolva!
2018. január elsejével fontos változások léptek hatályba a használati mintákról szóló 1991. évi XXXVIII. törvényben – hívta fel az Origó figyelmét a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője. Ebben a cikkben Lantos Mihály a legfontosabb változásokról ad áttekintést.
Vágólapra másolva!

A gyakorlatban legfontosabbnak tűnő változások közül elsőként említhető, hogy a bejelentőnek, illetve jogosultnak megnyílt az a lehetősége, hogy írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés elkészítését kérje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban SzTNH).

Ez a kutatás és vizsgálat teljesen független a használati minta hivatalos vizsgálatától, amely nem terjed ki az újdonság és a feltalálói tevékenység meglétének ellenőrzésére. Ilyen kérelmek esetén a Hivatal a jelentést 6 hónapon belül elkészíti, majd azt nyilvánosságra hozza.

Lényeges változás a jogérvényesítési eljárásban

Ez a lehetőség lényeges változást hozott a használati mintaoltalom jogérvényesítési eljárásában, mert ilyen vizsgálati eredmény birtokában, ha a jogtulajdonos egy jogosulatlan hasznosító ellen bitorlási eljárást indít, és az alperes a minta érvénytelenségét akarja megállapíttatni, amit korábban csak a pertől független megsemmisítési eljárásban tehetett, aminek az időtartamára a bitorlási eljárást felfüggesztették és ez akár 3-4 évi késedelmet is jelentett a jogérvényesítésben.

Ám a törvénymódosítás után a Fővárosi Törvényszék, amelynek kizárólagos joga van a bitorlás elbírálására, már eljárhat és dönthet a minta érvényességét érintő kérdésekben is, amennyiben az előzőekben hivatkozott írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás rendelkezésre áll, és ezzel az említett kerülő út és felfüggesztés elmarad.

Tekintettel arra, hogy a használati mintaoltalom engedélyezési ideje is lényegesen rövidebb a szabadalmak engedélyezési idejénél, az itt említett lehetőség a jogérvényesítést is lényegesen meggyorsítja, ami olyan esetekben is indokolja a használati mintaoltalom megszerzését, amelyek korábban fel sem merültek – mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.

A szabadalom és a használati minta „együttélése"

A törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy ugyanazon találmányra lehet szabadalmat és használati mintaoltalmat is szerezni, ami indokolhatja mindkét eljárás megindítását, éppen a jogérvényesítés keretében említett gyorsabb ügyintézés miatt.

Miután a szabadalom és a használati minta oltalmi köre különbözhet, továbbá a feltalálói tevékenység elvárt szintje is eltér, a két jog közül valamelyik megsemmisítése nem vonja automatikusan maga után a másik érvénytelenségét.

Fontosabb pontosítások, korrekciók

A törvénymódosítás számos részletben modernizálta és a szabadalmi rendszer fejlődését tükröző módosításokat a használati minta területére is bevezette. A teljesség igénye nélkül említhető, hogy az oltalom tárgya lényegesen nem bővült, de kiterjed termékek részeinek elrendezésére is.

A Fővárosi Törvényszék épülete Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A technika állása fogalmát pontosították: a korábbi tényleges használat alatt nemcsak a belföldi használatot, hanem a világ bármely táján bekövetkezett tényleges és nyilvános használatot kell érteni.

A feltalálói tevékenység vonatkozásában az a körülmény, hogy a technika állását több különböző forrás együttese képezi, nem igazolja automatikusan a megoldás feltalálói tevékenységen való alapulását.

A használati mintaoltalommal kapcsolatos többi lényeges szabály változatlan maradt, de ezek a módosítások a használati mintaoltalommal kapcsolatos stratégiai elképzelések és döntések újra-értékelését indokolják – hangsúlyozta végezetül Lantos Mihály.