A közjegyzők a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon látják el

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, kollokvium
Vágólapra másolva!
A közjegyzőség mára megtalálta identitását, és célját az igazságszolgáltatás segítését, azaz a bíróságok terheinek könnyítését - mondta Dr. Tóth Ádám, a közjegyzőség fennállásának jubileumi konferenciáján, a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közjegyzők tevékenységének eredményeként 2016-ban 660 ezer ügyből mindössze 33 ezer került a bíróságok elé. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a jogalkotó bízik a közjegyzőkben, akik a rájuk bízott feladatokat hatékonyan és magas színvonalon látják el.
Vágólapra másolva!

„25 éve a magyar közjegyzőség újjáéledt, az elmúlt negyedszázadban pedig többet fejlődött, változott, mint az azt megelőző 100 évben" – hangsúlyozta a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium házigazdájaként dr. Parti Tamás.

A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke beszédében kiemelte, hogy a jövőben alapvetően változnak meg a körülményeink a gazdasági komplexitás növekedése, a 4.0-ás ipari forradalom miatt köszönhetően, és egyre több az ellentmondás a jog területén is.

A közjegyzőségnek fontos szerepe van az ellentmondások feloldásában és a szintézisteremtésében, illetve abban, hogy rugalmas szervezetként hidat verjenek az állam és polgár, valamint polgár és polgár között - legyen szó ügyleti okiratokról vagy nemperes eljárásokról.

A közjegyzőség története párhuzamos a magyar állam történetével

„A magyar közjegyzőség 1308 óta tartó történetében 25 év szinte semmi, de a mi életünkben meghatározó időszak - kezdte megnyitóbeszédét dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, hogy a közjegyzőség intézményének története párhuzamos a magyar állam történetével: „amikor szabadság van, akkor az intézmény rendben működik, amikor a szabadságot korlátozzák, akkor átalakítják a közjegyzőséget is" – mondta.

Tóth Ádám emlékeztetett, hogy a rendszerváltás hozta meg azt a szabadságot, hogy a polgári közjegyzőséget 1992-ben visszaállították megvalósítva ezzel az egyetlen olyan formát, melyet a demokratikus kultúrállamok elismernek. Az elmúlt negyedszázad az 1949-ben szétrombolt intézmény újraépítésének a korszaka volt – mondta.

Tóth Ádám hangsúlyozta, hogy a közjegyzőség mára megtalálta identitását, és célját: az igazságszolgáltatás működésének segítését azaz, a bíróságok terheinek könnyítését azzal, hogy, hogy permegelőző tevékenységünkkel elterelik a jogvitákat, akár megegyezéssel, akár peres eljárás mellőzésével történő végrehajtással, akár a tömegesen előforduló nem peres ügyek lefolytatásával.

Januártól közjegyzők előtt is lehet egyezséget kötni

Kiemelte, hogy 2016-ban 540 ezer fizetési meghagyásos eljárásból mindössze 33 ezer terhelte a bíróságokat az ellenük benyújtott ellentmondás folytán, vagyis mindössze az összes eljárás durván hat százaléka. 124 ezer hagyatéki eljárásból pedig mindössze 386 esetben fellebbeztek.

„Ha kiszámoljuk az így felszabaduló munkaórákat melyek az érdemi ítélkezést igénylő perekre szabadultak fel azt hiszem, büszkék lehetünk, hogy helyt tudtunk állni" – mondta Tóth Ádám.

A MOKK elnöke egyben megköszönte, hogy a jogalkotó is elismerte a közjegyzők munkáját azzal, hogy az új polgári perrendtartáshoz kapcsolódó jogszabályok megalkotásakor létrehozta a bírósági egyezséggel azonos hatályú közjegyző előtti egyezségi eljárást. 2018 január elsejétől immár a közjegyzők előtt is lehet egyezséget kötni.

A közjegyzői tevékenység erősíti a jogbiztonságot

Dr. Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében emlékeztetett arra, hogy a modern közjegyzőség története másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor az 1874. évi XXXV. törvény megteremtette a királyi közjegyzőség alapjait.

Már akkor, 150 évvel ezelőtt eldőlt, hogy a magyar királyi közjegyzőség latin típusú lesz, azaz, a közjegyzők állami felhatalmazás alapján közokiratokat készítenek és meghatározott nemperes eljárásokban járnak el.

Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2017. évi, 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumán Forrás: Pressinform

Az közjegyzőség 1949-es államosítását követően, 1992 január 1-jén állították vissza a latin típusú közjegyzőséget, ekkor a közjegyzők elhagyták a bíróság szervezetét, és az országos, valamint a területi kamarák égisze alatt újra önállóan jártak el.

A közjegyzők a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon látják el

Dr. Völner Pál elmondta, hogy az elmúlt negyedszázadban folyamatosan bővültek a közjegyzők feladatai, amivel a jogalkotó elsődleges célja az volt, hogy a bíróságok tehermentesítése révén felgyorsuljon az ügymenet, erősítve ezáltal a jogbiztonságot és a gazdasági versenyképességet.

Ezek közül kiemelkedik a fizetési meghagyásos eljárás, amely nagy ügyszámban helyettesítette a bíróságokat. Az új polgári törvénykönyv pedig tovább bővítette, és immár a családjog területére is kiterjesztette a közjegyzők hatáskörét – így többek közt a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartását 2014. márciusától a Magyar Országos Közjegyzői Kamara látja el.

Ez a folyamat jól tükrözi a közjegyzői hivatásrend elismerését, és a jogalkotó bizalmát, hogy a közjegyzők a rájuk bízott feladatokat hatékonyan és magas színvonalon látják el.