A domainnév és a jog (1. rész)

Automatikusan lenémíthatóvá váltak a sokat zajoskodó domainek a Google Chrome-ban

Alapvető előírás, hogy a választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (például névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát) ne sértse. További elvárás, hogy a domain-igénylő a név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.

A legfontosabb szabályokat a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete abból a célból alkotta meg, hogy a .hu alatti közdomainek delegálásának, regisztrálásnak és fenntartásnak egységes rendjét biztosítsa, a domain használóinak és másoknak jogait megóvja.

Ezért, az önszabályozás lehetőségeivel élve megalkotta a Magyarszágon jelenleg alapnak számító Domainregisztrációs Szabályzatot, amelyet minden esetben alkalmazni kell, még akkor is, ha elvileg nem minősül jogszabálynak.

Ami elvárható a domain igénylőjétől

A jogalkotó elvárja, hogy az igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait.

Például, a névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) ne sértse. A domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.

Ha más nevét regisztrálják

Ha például egy cégvezető nem kellő gondossággal jár el, és például egy másik gazdasági társaság nevét regisztrálja, akkor az adott társaság bírósághoz fordulhat a névviselési joga megsértése miatt, hiszen a domainnév tévesen azonosítja az interneten és a gazdasági életben szolgáltatást nyújtó szervezetet.

Ebben az esetben a névviselési jog sérelme miatt a 2014-ben hatályba lépett Polgári törvénykönyv alapján sérelmi díjat követelhetnek, ami a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lépett új jogintézmény három éve, és az úgynevezett személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, mint jogkövetkezmény.

A bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz, kár érte.

Ha más védjegyét sértik

A domain helytelen megválasztása védjegyjogokat is sérthet, ilyenkor a védjegyjogosult polgári pert indíthat védjegybitorlás miatt. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom.

A védjegy kizárólagos jogot biztosít jogosultjának arra, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést gazdasági tevékenysége körében használja.

Forrás: François Beaufort

A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést, a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg.

A védjegybitorlás megvalósulása szempontjából azonban szükséges vizsgálni azt is, hogy a dommainnév használata olyan áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában történt-e, mely a védjegy árujegyzékében szerepel, vagy az árujegyzékben szereplőkhöz hasonló. Különböző tevékenységi körök esetében ugyanis nem feltétlenül valósul meg védjegybitorlás.

Fellépés a domain regisztrációja ellen

A jogaiban magát sértve érző szervezetnek többféle lehetősége van a fellépésre, már a regisztráció előtt is van erre módja, illetve utána is.

A domain nevek ugyanis nyilvánosan meghirdetésre kerülnek az úgynevezett várólistán, mindez még nem jelenti a domain végleges, úgynevezett delegálását.

(A domainnév és a jog című írásunk következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)