D.A.S. JogSzerviz: társasházak és kisebbségben lévő tulajdonosok

Gyöngyös, társasház 3. emeletén éhezett halálra egy másfél éves gyermek.

A legtöbb társasházban az év közepén tartják meg a rendes éves közgyűlést a tulajdonosok.Ennek kapcsán a D.A.S. JogSzerviz szakértői azt vizsgálják meg, hogy a kisebbségben lévő tulajdonosok kezében milyen olyan eszköz van, mellyel felléphetnek egy számukra sérelmes határozattal szemben.

A közgyűlés a társasházak döntéshozó szerve. A közgyűlés alkalmával a társasházi tulajdonosok határozatban rendelkeznek a társasház működésével, költségvetésével kapcsolatos kérdésekben, azaz ennek keretében hozzák meg döntéseiket.

A társasházak életében azonban mindig van olyan kisebbségi rétek, melyre nézve a többség döntése nem megfelelő, azaz sérelmes – hangsúlyozták a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A támadható közgyűlési határozat

A társasház közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a határozat meghozatalának szabályait a társasházi törvény és a társasházi alapító okirat pontosan szabályozza. Ha ezek a szabályok megszegésre kerülnek, akkor formailag támadhatóvá válhat a határozat.

Ugyanígy támadható a határozat, ha tartalmát tekintve, valóban sérti a kisebbségben lévő tulajdonosok jogait.

Annak érdekében, hogy ezek a személyek is jogorvoslatot találjanak, lehetőséget teremt a társasházi törvény arra, hogy a kisebbségi tulajdonosok bírósághoz forduljanak. Ennek a követelményei azonban igen szigorúak.

Ugyanis, ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okirat, vagy a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseibe ütközik, vagy a kisebbségben lévő tulajdonosok érdekeinek lényeges sérelmével jár, tehát vélhetően jogszabálysértő, akkor bármelyik tulajdonos kérheti a határozat érvénytelenségének megállapítását az illetékes bíróságtól.

Határidők és bírósági keresetek

Az erre nyitva álló határidő 60 nap, melyet a határozat meghozatalától kell számítani. Ez a határidő igen szigorú, ugyanis amennyiben a fenti határidő eredménytelenül telik el, akkor a továbbiakban a jogszabálysértő határozat érvénytelenségének megállapítása már nem kérhető a bíróságtól.

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A kereset benyújtása nem bír halasztó hatállyal a határozat végrehajtására. Azonban ha az illetékes felperesnek az az érdeke, hogy a közgyűlési határozatot ne lehessen végrehajtani, akkor a keresetben, indokolással ellátva célszerű az erre vonatkozó kérelmet is megfogalmaznia.

Ugyanis a bíróságnak megvan az a lehetősége, hogy a határozat végrehajtását indokolt esetben felfüggessze az ítélethozatalig.

A fentiek alapján, ha a közgyűlés során olyan határozat született, mely várhatóan jogszabálysértő, akkor sincsen minden veszve, hiszen a törvény lehetőséget teremt a bírósági felülvizsgálatra is – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértő.