D.A.S. JogSzerviz: mi is az a leltárfelelősség?

kukorica
Orosháza, 2012. augusztus 21. Tavalyi kukoricát pakolnak egy pótkocsira a Békéscsabai Raktárszövetkezet egyik magtárában 2012. augusztus 21-én. A nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt mintegy 40 százalékos terméskieséssel számol idén a kukoricaágazat. A Magosz becslései szerint a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Békés megyében a takarmánykukorica vetésterületének egészét, több mint százezer hektárt sújtott az aszály, sok termelő jelent be aszálykárt. MTI Fotó: Rosta Tibor
Vágólapra másolva!
Ha a munkáltató leltárhiányt tapasztal, az azzal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti bíróság előtt. Abban az esetben, ha büntetőeljárást is kíván az érintett munkavállalóval szemben indítani, a kártérítési igénynek a bíróság előtt történő érvényesítésének határideje harminc nap, amely a nyomozó hatóság vagy a büntető bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány – ismertette dr. Fekete Klaudia.

A leltárfelelősséggel kapcsolatban a 2012. évi I. Munka Törvénykönyve akként rendelkezik, hogy a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.

A felelősség kérdése

Emellett azonban azt is előírja, hogy a leltárhiányért való felelősség feltétele a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése és a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele.

További feltétel, a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá a legalább a leltáridőszak felében, az adott munkahelyen történő munkavégzés.

A törvény szerint amennyiben a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben, vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

Írásba foglalás és a készlet meghatározása

Fontos követelmény, hogy a leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, amelyben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben a leltári készletet több munkavállaló is kezeli, csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.

Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni, annak érdekében, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja a munkáltató eljárása szabályszerűnek minősül-e. A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, amellyel kapcsolatban meg kell hallgatni.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az a munkavállaló, aki a leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. A munkavállaló legfeljebb hat havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hat havi együttes összegét.

A törvény alapján a felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

Amennyiben a munkáltató leltárhiányt tapasztal, az azzal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti bíróság előtt.

Abban az esetben, ha büntetőeljárást is kíván az érintett munkavállalóval szemben indítani, a kártérítési igénynek a bíróság előtt történő érvényesítésének határideje harminc nap, amely a nyomozó hatóság vagy a büntető bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.