Máris változik a Ptk.? (2. rész)

2016.03.27. 14:49

Alig két év telt el a 2013. évi V. törvény (az „új Ptk.”) hatálybalépése óta, de a jogalkotó máris módosítaná azt. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője átfogó, kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb tudnivalókat a módosítással összefüggésben, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

Dr. Unger Balázs az itt olvasható első részben utalt rá, hogy eleinte a minisztérium csak a zálogjogi szabályozás bizonyos módosítását kívánta vitára bocsátani, de időközben egész jelentőssé nőtt a változtatni tervezett rendelkezéseknek a listája.

A teljesség igénye nélkül ez a következőket jelentheti: (a) az önálló zálogjog újbóli bevezetése, (b) a vagyont terhelő zálogjog újbóli szabályozása, (c) a szerződés-átruházás szabályozásának a felülvizsgálata, (d) a hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer módosítása és közhitelessé tétele, (e) az úgynevezett fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának újragondolása (eddig ezek alapvetően a hitelbiztosítékokhoz kapcsolódó módosítások), (f) a vezető tisztségviselői felelősség újraszabályozása, (g) a pénzügyi lízing, a faktoring és a franchise szerződés szabályozásának esetleges törlése, (h) az elévülés szabályainak pontosítása.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás

Az első részben szó volt az önálló zálogjog és a szerződés-átruházás változásairól, most a hitelbiztosítéki nyilvántartással, a fiducia tilalmával és a vezető tisztségviselői felelősséggel összefüggő esetleges módosításokat veszi sorra a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A minisztérium és a közjegyzői kamara álláspontja szerint az a legfőbb gond a hitelbiztosítéki nyilvántartás jelenlegi rendszerével, hogy az nem közhiteles, ellentétben az előző, közjegyzői nyilvántartással. Meg kell azonban jegyezni, hogy a korábbi nyilvántartás sem volt széleskörűen közhiteles, csupán azt igazolta közhitelesen, hogy az adott ingó vagyontárgy elzálogosításra került és arra vonatkozóan zálogszerződés került megkötésre.

A jelenlegi azonban még ennyit sem mond ki, csupán annyit mond, hogy az hitelesen tanúsítja a bejegyzési nyilatkozat megtételét. Ezen kíván változtatni a minisztérium és lényegében vissza kíván térni az eredeti rendszerhez, amihez azonban szükség volt közjegyzői okiratba foglalni a zálogszerződést. Ezáltal a hitelbiztosítéki nyilvántartás egyik fő vívmányát, a közjegyzői okiratba foglalás elkerülését és ebből következően a zálogszerződések olcsóbbá tétele szűnne meg.

A fentiek miatt úgy tűnik, joggal hivatkozik Vékás professzor úr a közjegyzői lobbi befolyására ezen módosítási javaslat tekintetében. Ugyanakkor azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a hitelintézetek jobban bíztak a korábbi nyilvántartás közhitelességében, és meglehetősen kaotikus a jelenlegi hitelbiztosítéki nyilvántartás működése, ami valamilyen módosításra, vagy pontosításra mindenképpen szorulna – hangsúlyozta dr. Unger Balázs.

Fiducia tilalma

A fiducia azt jelenti, hogy biztosítéki célból bizonyos jogi megoldással a biztosíték tulajdonjoga átruházásra kerül a hitelező javára. Ezek közül jelenleg tilalmazott a biztosítéki célú vételi jog és engedményezés, engedélyezett azonban a pénzügyi lízing.

A minisztérium okfejtése szerint nem egységes az új Ptk. szabályozása, és emiatt felmerül, hogy az eddigi tilalom feloldásra kerüljön. Érdemes egyébként még ehhez azt is hozzátenni, hogy a pénzügyi lízing rendkívül megszaporodott a fiducia új Ptk. alatti tilalmát követően a fogyasztói hitelezés keretében, hiszen ez maradt meg szinte egyedül engedélyezett megoldásnak.

A módosítás ellenzőinek az álláspontját Vékás professzor úr foglalta össze legjobban, amikor kifejtette, hogy szándékos volt a különbségtétel, a biztosítéki célú vételi jog rendkívül sok visszaélésre adott alkalmat és számos, egymásnak ellentmondó bírósági határozat született ebben a témakörben, a pénzügyi lízing azonban egy bevett megoldás, amit az új Ptk. megalkotói elfogadható gyakorlatnak tartottak.

Itt is tetten érhető egyébként a minisztérium azon szándéka, hogy valamilyen módon elősegítse a hitelezést, hiszen a most fiducia miatt tilalmazott biztosítékok igen népszerűek voltak a hitelintézeti gyakorlatban és nem véletlen, hogy a pénzügyi lízing nagyobb teret nyert a jelenlegi hitelezésben.

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint amennyiben a fiducia alkalmazását az önálló zálogjoghoz hasonlóan csak az engedéllyel rendelkező pénzügyi intézményeknek engedélyezné a jogalkotó, akkor az talán egy elfogadható kompromisszum lehetne a felek közötti vitában.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A szabályozást pedig tartalmazhatná a hitelintézeti törvény, az új Ptk.-ban pedig csak annyi módosulnak, hogy a fiducia továbbra is tilalmazott, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik – javasolta dr. Unger Balázs.

Vezető tisztségviselők egyetemleges felelősség

Az új Ptk. talán leginkább vitákat kiváltó rendelkezését igyekszik a minisztérium megváltoztatni akkor, amikor a vezető tisztségviselők harmadik személyek felé fennálló egyetemleges, korlátlan felelősségét próbálja korlátok közé szorítani.

Dr. Vékás Lajos egy hírportálnak adott interjújában kiállt a jelenlegi szabályozás mellett, amikor az ügyvezetőnek adott kedvezményről beszélt ezen rendelkezés kapcsán. Ugyanakkor ez az értelmezés nem egyöntetű a gyakorlatban, az új Ptk. 6:541. § megítélése továbbra is bizonytalan, ezért a jogalkotó úgy érezte, hogy ez a kérdés nem várhat a bírósági gyakorlat tisztázására hosszú éveket.

A minisztérium több lehetséges verziót vázolt fel a kérdés orvoslására: az egyik az egész paragrafus törlése lenne, a másik pedig az egyetemleges felelősségnek a szándékos, vagy visszaélésszerű magatartásra való korlátozása lenne. Valószínűsíthetően ez utóbbi megoldást fogják választani, és az ügyvezetői egyetemleges felelősséget a jogalkotó a szándékosan okozott károkra fogja korlátozni.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy érdekes időszak elé nézünk és valószínűsíthető, hogy komoly voltáztatáson fog az új Ptk. átesni. Mindazonáltal a minél kisebb változtatás elvét szolgálhatná, ha az önálló zálogjog és a fiducia engedélyezett eseteinek a szabályozását a hitelintézeti törvény tartalmazná és nem az új polgári kódex – tanácsolta végezetül a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.