Kellemetlen meglepetés vásárlóknak: építményadó a korábbi tulaj után

Miért fontos, hogy egy ingatlan vásárlása esetén alaposan járjuk körbe, hogy milyen adófizetési kötelezettség társul hozzá? Sokan csak évekkel később szembesülnek vele, hogy az eladó tájékoztatása nem volt megfelelő, vagy egész egyszerűen nem esett szó arról, hogy a vásárolt ingatlan után építményadót kell fizetni. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a tudnivalókat.

Bár az eladó tájékoztatása nem volt megfelelő, mindez nem mentesíti az adó fizetésére az önkormányzati rendeletben kijelölt személyt, értelemszerűen a vevőt az alól, hogy akár visszamenőlegesen kénytelen legyen megfizetni azt – húzta alá dr. Gombolai Éva.

A fizetési kötelezettség alapját egyfelől a helyi önkormányzat rendelete teremti meg, amire a felhatalmazást a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján van lehetősége az önkormányzatoknak.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adó alanya, vagyis az, akinek azt meg kell fizetnie az, aki az adott naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

Ez azt jelenti, hogy ha év közben eladjuk az ingatlant, az építményadó rendezése akkor is egész évre szükséges. Több részletben történő befizetés esetén ezt szem előtt kell tartani. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Ez azt jelenti, hogy ha van haszonélvező, akkor nem a tulajdonosnak, hanem a haszonélvezőnek kell az építményadót megfizetnie.

Az építményadóval a Kúria is foglakozott egy konkrét ügy kapcsán, ahol megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló törvényhatósági eljárást szabályozó része tartalmazza a hatósági adó-megállapítás szabályait bejelentés és bevallás alapján.

Ez a törvény írja elő, hogy az adóhatóság állapítja meg – a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével – a helyi adókat (kivetéses adózás); az adókivetés ilyen esetben az adózó bevallása, bejelentése, illetőleg adatszolgáltatás alapján történik.

Az adóhatóság tehát csak azután tud a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá – ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről határozni, miután a bevallás (bejelentés) megtörténik.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha elmulasztjuk a bejelentést, és emiatt nem vetik ki ránk az adót, akkor az akár utólag is, elévülési időn belül kivethető, ami jelen esetben 5 évre visszamenőleges adókivetést is jelenthet.

Ilyen esetben pedig a késedelmi pótlék csak akkor mellőzhető, ha az adó megfizetésének elmulasztását elháríthatatlan külső ok okozta.

Forrás: Thinkstock

Az építményadó kivetéses adóként tehát olyan adótípus, ahol az adózónak kell először bejelentést tennie, és az adóhatóság a bejelentés alapján veti ki határozatban az adót. Minden esetben legyen ezért gyanús, ha nem fizetünk építményadót, és inkább járjunk utána, hogy ennek mi az oka.

Szerencsés esetben mentesség, kevésbé szerencsés esetben az, hogy valamilyen mulasztás történt.

Amennyiben utólag merül fel visszamenőleges fizetési kötelezettség, élhetünk részletfizetési kérelemmel, kérhetünk fizetési könnyítést, ahogyan kérelemre kivételes esetben a késedelmi pótlék mérséklésére vagy eltörlésére is mód van.

https://das.hu/