Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A törvényes öröklési rendszernek köszönhetően a földek tulajdonosi rendszere egyre jobban elaprózódik, az osztatlan közös tulajdon pedig megnehezíti a gazdálkodást, a földdel való rendelkezést és a beruházásokat is – mondta el dr. Gombolai Éva.
Az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére vonatkozó új jogszabályok már hatályba léptek, de az eljárások a járványhelyzet miatt még nem indultak el.
Mi az új szabályozás lényege?
A szabályozás minden földnek minősülő ingatlanra kiterjed, aminek művelési ága van és nem kivett megnevezésű. A „kivett" megnevezésű alrészletek közül az út, a csatorna és az árok tartozik csak a szabályozás hatálya alá.
A megosztást bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti, függetlenül attól, hogy mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik, és attól is függetlenül, hogy földműves-e. Az eljárás földrészletenként 15.000,- Ft-os illeték fejében benyújtható kérelemmel indul.
Az ingatlanügyi hatóság dönt a megosztási eljárás tényének feljegyzéséről, és ezt követően 90 nap áll a tulajdonostársak rendelkezésére, hogy egyezséget kössenek.
Ez a megosztási eljárás egy új lehetőséget kínál a tulajdonosok számára, így a hagyományos, bírói megosztás és a részarány földkiadás mellett a föld tulajdoni hányad alapján számított többségi tulajdonosainak (azaz a tulajdoni hányad 50%+1) döntése alapján rendezhető a föld sorsa.
Az osztatlan közös tulajdon megosztására irányuló eljárás lényege, hogy megszűnik az a helyzet, hogy a földnek több tulajdonosa is van.
Ez történhet úgy, hogy több kisebb földrészletre oszlik szét, de lehet úgy is, hogy egy tulajdonostárs kiváltja a többiek tulajdoni hányadát. Lehetőség van földcserére.
Végül egyes esetekben állami kisajátításra is sor kerülhet, ha a földnek annyira sok tulajdonosa van, hogy az egyszerű többségi döntés meghozatalára sincs lehetőség.
Az eljárás eredményeként „osztatlan közös tulajdon megszüntetése" jogcímen szereznek a tulajdonosok tulajdonjogot, ami azért is bír jelentőséggel, mert harmadik személyeknek így nem áll fenn elővásárlási joga.
Rendelkezni kell azonban az ingatlanon fennálló jogokról és tényekről, pl. haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, stb.
A megosztási eljárás nem szünteti meg a földhasználati szerződés alapján a földön fennálló használati jogot. Mivel azonban a használt föld tulajdonosa(i) személyében változás áll be, ezt a földhasználati szerződésen is át kell vezetni.
