A tartozással előbb-utóbb együtt járhat, hogy csönget a postás és fizetési meghagyást kézbesít. Fontos tudni, mi a teendő ilyenkor. A legfontosabb, hogy valamit mindenképp lépni kell, akár jogos a követelés, de nem tudunk fizetni, akár nem tartjuk jogosnak, mert például már elévült.
Ha nem teszünk semmit, akkor néhány hét múlva akár zárolhatják a bankszámlánkat. Évente több százezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a közjegyzők, elsősorban követeléskezelők és közszolgáltatást végző társaságok szeretnének így hozzájutni lejárt kintlévőségeikhez.
A behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhány ezer és néhány millió forint között mozgott.
Ha jelentős elmaradásban vagyunk egy közüzemi számla befizetésével, vagy tartozunk valakinek és nem adjuk vissza a megbeszélt időre a pénzt, ne lepődjünk meg, hogy előbb-utóbb fizetési meghagyás érkezik a címünkre.
A fizetési meghagyás egy olyan marasztalást tartalmazó határozat, ami különbözik a fizetési felszólítástól.
Közjegyző bocsátja ki, és ha nem vitatjuk, akkor jogerős és végrehajtható lesz, ezzel szemben a fizetési felszólítás egy olyan irat, amiben teljesítésre szólítanak fel bennünket, és bár követheti fizetési meghagyás vagy per, de maga a felszólítás nem lesz végrehajtható soha.
Nagyon komolyan kell tehát venni a fizetési meghagyást, mert – ha nem reagálunk rá valamilyen módon – néhány hét múlva akár a bankszámlánkon lévő pénz egy részét vagy a munkabérünk bizonyos százalékát is letilthatja a végrehajtó.
A fizetési meghagyást a hitelező – például egy bank, közüzemi szolgáltató, társasház vagy akár magánszemély – kérelmére a közjegyző bocsátja ki az adóssal szemben. Olyan határozat, amely – ha jogerőre emelkedik – ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, és ez alapján végrehajtás is kezdeményezhető.
Mindenképpen vegyük át
A legfontosabb, hogy mindenképpen vegyük át a fizetési meghagyást, hogy az előírt határidőben (a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül) reagálhassunk a tartalmára.
Ha ugyanis nem vesszük át, azaz a postai kézbesítés esetén „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a küldemény közjegyzőhöz, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon beáll az úgynevezett „kézbesítési fikció" – azaz, a küldeményt kézbesítettnek tekintik annak ellenére, hogy nem vettük át.
Így jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás úgy, hogy nem ismerjük a tartalmát, és ha nem fizetünk, a hitelezőnk végrehajtást kezdeményezhet ellenünk.
Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt álltunk, rossz lakcímre küldték, vagy épp nyaraltunk – van lehetőségünk úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani.
Ha a fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül tehetünk kézbesítési kifogást a közjegyzőnél.
Ha nem értünk egyet vele, mondjunk ellent
Amennyiben vitatjuk a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, éljünk ellentmondással. Ugyanígy tegyünk, ha például valaha jogos volt a követelés, de már elévült.
Ellentmondani magánszemélyként több lehetőségünk is van: bármely közjegyzőnél személyesen szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett levélben, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást.
Erre a fizetési meghagyás kézhezvételét követően tizenöt napunk van. Továbbá elektronikusan is megtehetjük a MOKK rendszerén keresztül (tehát nem e-mailen), de ehhez minősített elektronikus aláírásra lesz szükségünk (pl. erre alkalmas személyi igazolvány).
Ha határidőben, szabályosan ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és innentől a bíróságon folytatódik az ügy. Viszont csak akkor érdemes ellentmondással élni, ha valóban alaptalan a követelés, mert a pereskedés nem olcsó, főleg, ha a végén pervesztesek leszünk.
A közjegyzőnek az ellenmondást nem kell indokolni, azonban a bíróságon már alá kell tudnunk támasztani az igazunkat, például, hogy már visszafizettük, amit követelnek tőlünk, vagy már elévült a követelés.
Részletfizetést vagy halasztást is kérhetünk
Ha elismerjük a követelés jogosságát, és csak azért nem fizettünk, mert nincs pénzünk, akkor a fizetési meghagyás kézhezvétele után kérelmezhetjük az összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő elhalasztását.
Erre kizárólag a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség, szóban bármely közjegyzőnél, vagy levélben az eljáró közjegyzőnél.
A kérelem határidőben történő benyújtását követően a közjegyző helyt adhat a kérelmünknek. Ám ez esetben fizessünk meg minden részletet pontosan, mert innentől bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, és a hitelezőnk megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett összegre.
Egyéni vállalkozók, cégek csak elektronikusan intézhetik ügyeiket
Az állam, az önkormányzatok, a hatóságok, a cégek, a jogi képviselővel rendelkezők és az egyéni vállalkozók csak elektronikusan intézhetik a fizetési meghagyással kapcsolatos ügyeiket.
Kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent a fizetési meghagyással szemben, mégpedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerében (https://fmh.mokk.hu), ami nem keverendő össze az Ügyfélkapuval.
Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást. Amennyiben egyéni vállalkozóként nem rendelkezünk elektronikus aláírással, és ezért nem tudunk regisztrálni a MOKK rendszerébe, akkor az ellentmondás benyújtásáért ügyvédhez kell fordulni.