Dentons: a jövedelem felosztásának terve (10. rész)

A jövedelemadó bevételek nőttek a legjobban

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most tizedik részt olvashatják, a korábbi részek is ezen az oldalon érhetőek el.

A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti.

A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát – fejtette ki a Dentons szakértője.

A végrehajtás szabályai

Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget. Őt ugyanis ebben az esetben nem illeti meg a csődvédelem.

A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul át kell utalni a végrehajtói letéti számlára, azt ott kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére kifizetés teljesíteni nem lehet.

A törvény további, meglehetősen részletes szabályokat tartalmaz a már folyamatban lévő végrehajtási eljárásra vonatkozóan, amelyeket terjedelmi okokból nem tudunk ismertetni.

Ezeknek az előírásoknak az a rendeltetése, hogy az adós/adóstárs vagyonát védje azért, hogy a hitelezők minél nagyobb mértékű kielégítésben részesüljenek – hangsúlyozta dr. Juhász László.

Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné.

Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a törvény szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie.

Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik – figyelmeztetett a Dentons szakértője.

Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadások kifizetéséhez. Az ezzel kapcsolatos szabályokat külön rendelet (29/2015. (IX.30.) IM rendelet) tartalmazza.

Forrás: Thinkstock

Vannak olyan kiadások, amelyeket az eljárás megindításától függetlenül fizetni kell, pl.: jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjat, szüléssel járó költséget és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatást az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét meg nem haladó összegig változatlanul fizetni kell.

(Az esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartás-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15.000 Ft összegig - ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30.000 Ft összeghatárig -, továbbá az
ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját is rendezni kell.)

Havi jövedelem-felosztási terv

Az adós, adóstárs és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelem-felosztási tervet készít, amelynek során a rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és az egyéb fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni – húzta alá dr. Juhász László.

Ha az adós, adóstárs havi rendszeres bevétele nem teszi lehetővé a kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő arányosan legfeljebb 20 %-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)