A szindikátusi szerződés legtöbbször rejtve marad a cégbíróság előtt (1. rész)

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében azt a kérdéskört járja körül, hogy melyek azok a tipikus, jellemző kérdések, amelyek a cégbíróságok előtt legtöbbször rejtve maradó szindikátusi szerződésekben szerepelni szoktak.

Dr. Port Katalin elöljáróban kifejtette: a szindikátusi szerződésnek már a neve is rejtélyes. Mire is utalhat a hétköznapi nyelvben alig használt szindikátusi jelző egy szerződés előtt?

Hatályos értelmező kéziszótárunk szerint a szindikátus görög-francia eredetű szó. Közigazgatási értelemben (nagy) vállalatok összefogása egy közös cél érdekében, bizonyos tevékenységek (beszerzés, értékesítés) közös végzésére, illetve ennek érdekében közös tulajdonú szervezet létrehozására és működtetésére.

Archaikus értelemben a kartell magasabb szintű formája, Főként a XX. század elején, elsősorban Németországban volt jellemző. További értelmezés szerint bankok alkalmi együttműködése rendszerint nagy összegű kölcsön (szindikált kölcsön) nyújtására vagy értékpapír-kibocsátás lebonyolítására.

A szindikátusi szerződés a jog szerint

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: nagyon fontos kérdés, hogy a jog miként definiálja a szindikátusi szerződés fogalmát.

A szindikátusi szerződés úgynevezett atipikus szerződés, amit a Polgári Törvénykönyvünk nem nevesít külön önálló szerződéstípusként. A szindikátusi szerződést hétköznapi nyelvhasználattal együttműködési megállapodásnak nevezhetjük, amelyben a szerződő felek egy közös cél elérése érdekében keretjelleggel meghatározzák a működésük alapvető szabályait.

Dr. Port Katalin rámutatott: a most olvasható első részben a szindikátusi szerződésnek azt az egyik, a gazdasági életben leggyakrabban előforduló típusát vizsgálja, amikor a gazdasági társaság tagjai, illetve a társaság és annak tagjai egymással kötnek szindikátusi megállapodást a társasági szerződés kiegészítéseként, annak el nem választható mellékleteként.

És ebben a szerződésben pedig mindazon kérdéseket szabályozzák, amelyek a szerződő felek tényleges, egymás közötti belső erőviszonyait tükrözik, és amelyek majd meghatározzák a társasági szerződésben foglaltak megvalósulását, a társaság gyakorlati működését.

Melyek is a tipikus kérdések?

De melyek azok a tipikus kérdések, amelyek egy szindikátusi szerződésben szerepelni szoktak? Hosszan lehetne sorolni az üzletfelek számára életbevágóan fontos kérdéseket, amelyek a társaság zökkenőmentes mindennapi működéséhez, vagy egy közös cél együttes megvalósítása érdekében szükségesek. Így például, hogy melyik fél által és milyen módon történik a társaság finanszírozása, hogy kik lesznek a létrejövő cég beszállítói és azokkal milyen áron történik az elszámolás.

Továbbá: a cég eladósodása esetén melyik fél milyen kötelezettséget vállal magára és az hogyan módosítja a tulajdonosi arányokat; milyen áron kerül beszámításra az egyik, vagy másik fél által szolgáltatott szellemi termék.

Dr. Port Katalin, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A további fontos kérdések körébe tartozik, hogy hány ügyvezetőt, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagot jogosultak a felek jelölni; ha a társasági szerződésben diszpozitív módon eltérítették a szavazati arányokat, az meddig marad fenn és milyen esetben változhat, hogy milyen szankciók terhelik a szindikátusi szerződésben vállalt kötelezettségét megszegő tagot (kötbér, kártérítés), és sorolhatnánk tovább.

Dokumentum, amely rejtve marad a cégbíróság előtt

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a szindikátusi szerződésben szabályozott kérdéskörökből következik és a szerződés jellegéből fakad, hogy a szindikátusi szerződés egy olyan dokumentum, ami a cégbíróság előtt a legtöbbször rejtve marad.

Az az „apróság”, hogy a szindikátusi szerződés a társasági szerződés elválaszthatatlan része csak a szindikátusi szerződésben szerepel, a társasági szerződések a legkevésbé szoktak említést tenni a szindikátusi szerződés létéről.

A szindikátusi szerződés tartalmára vonatkozóan a szerződő felek gyakran titoktartási kötelezettséget vállalnak, ami általában olyan erős, hogy tartalmukra később csak egy esetleges bírósági peres eljárásban derül fény, de előfordulhat, hogy a szerződést kötő felek még ott sem hivatkoznak rá, ugyanakkor azt magukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el.

Így a szindikátusi szerződések jogi tartalmát illetően hiányzik az a törvényességi kontroll, amelyet a cégbíróság hivatott betölteni, a szakmai kontrollt az okiratot szerkesztő ügyvédek gyakorolják.

Utóbbiaknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a szindikátusi szerződés ne sértse a társasági szerződésben foglaltakat, továbbá arra, hogy ne ütközzön a Polgári Törvénykönyv kógens, eltérést nem engedő rendelkezéseibe, vagy egyéb más jogszabályba.

(A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)