VJT & Partners: kartellveszély az átvilágítás miatt?

design lámpa, paola petrobelli, gideon hart
Vágólapra másolva!
A VJT & Partners szakértői szerint versenyjogi kockázatokat hordoz a felek közötti információcsere a cégfelvásárlások során, mert így lehetőség nyílik a versenytársak piaci magatartásának befolyásolására.
Vágólapra másolva!

Arról van szó, hogy a versenytörvény szerint tilos a versenyt korlátozó vagy torzító piaci magatartás – hangsúlyozta elöljáróban dr. Hacsi Gábor.

Ennek egyik formája, amikor a versenytársak üzletileg fontos és titkos információkat osztanak meg egymással (ezt nevezzük információs kartellnek). A valódi céljuk persze az, hogy minél kevésbé kelljen versenyezniük egymással.

Lényeges üzleti információk megszerzése

Az M&A tranzakciók (Mergers and Acquistions, magyarán cégfelvásárlások vagy cégegyesülések) lezárását hosszú átvilágítási és tárgyalási folyamat előzi meg. Ennek során természetesen lényeges üzleti információkat szerezhetnek egymás piaci működéséről a felek.

Ez azt jelenti, hogy a tranzakció lezárásáig az egymással versenyző felek akaratlanul is megvalósíthatják az információs kartellt – ugyanis az információcsere elvben alkalmas lehet a piaci magatartások összehangolására.

A versenyjogi kockázatot tovább növeli az, ha a tranzakciós folyamat több hónapig tart, mivel a hosszú ideig tartó kartell magasabb bírsággal járhat. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha a vevő az átvilágítást követően kiszáll a tranzakcióból, mivel ez különösen gyanússá teheti a felek magatartását a Gazdasági Versenyhivatal előtt.

Ezért megfelelően kell kezelni az információcseréből eredő jogi kockázatokat. Mire kell odafigyelni? A VJT & Partners munkatársai szerint az amerikai versenyjogi gyakorlat bizonyos tanulságait érdemes beépíteni a gondolkodásunkba a hazai és a nemzetközi ügyletek előkészítése során.

Az információcsere legyen megalapozott

Ha a tranzakció előkészítéséhez mindenképpen szükséges az információátadás, akkor a versenyhatóság nagy valószínűséggel nem fog kartellezés miatt eljárni. Érdemes ezért a feleknek megvizsgálniuk, hogy az információcsere feltétlenül szükséges-e a tranzakció előkészítéséhez.

Rendben levő a céltársaság vagyonára vonatkozó könyvvizsgálói vélemények megismerése, hiszen ezek az adatok feltétlenül szükségesek a vevő döntéséhez. Nem javasoljuk viszont, hogy megismerjék azt, hogy a céltársaság milyen ajánlattal kíván élni egy jövőbeni pályázaton, vagy, hogy mikor és milyen mértékben fog árat emelni.

Ezek az információk ugyanis nem állnak összefüggésben a tranzakcióval, de lehetővé teszik a felek összejátszását – húzta alá dr. Várady Endre.

Kerüljük az üzletileg szenzitív információk átadását

Az információcserénél ügyelni kell arra is, hogy ne adjanak át üzletileg szenzitív adatokat. Ezek közé tartozik például az árazással, forgalmazási gyakorlattal, a jövőbeli üzletpolitikával vagy a jövőbeli projektekkel kapcsolatos információ. A vevő azonban ezen információk hiányában sokszor nem lát bele a céltársaság üzleti tevékenységébe, és így nem tud megalapozottan dönteni a tranzakcióról, ami komoly problémát jelenthet.

Ha a céltársaság például egy termékeket értékesítő cég, akkor a vevő ismerni kívánja a cég árazási gyakorlatát. Hogyan lehet a két oldalt, a versenyjogi aggályokat és az üzleti igényeket egymással összhangba hozni? Ez minden esetben nagy kihívást jelent, ezért van szükség komoly versenyjogi szakértelemre – húzták alá a VJT & Partners szakértői.

Kik ismerhessék meg az adatokat?

Figyeljenek arra is, hogy csak azok a személyek férhessenek az adatokhoz, akiknek a tranzakció megítéléshez valóban szükségük van az információkra (például az ügyvezetők, adó- és üzleti tanácsadók, jogászok).

Javasolt az is, hogy az üzletvitellel – például árazással, forgalmazással – napi szinten foglalkozó személyek ne férjenek hozzá ezekhez az adatokhoz, nehogy az a látszat alakuljon ki, hogy az információátadás befolyásolta a vevő piaci lépéseit.

Forrás: Gabriel Szabo-+447910466625

Vigyázni kell arra is, hogy az átvilágítás és a tranzakció előkészítése során csak egyirányú legyen az adatáramlás, csak az eladó adjon át adatokat a vevőnek. A kétirányú adatáramlás miatt is kartellgyanú árnyéka vetülhet a tranzakcióra.

Következtetések

A felek a tranzakció lezárásáig elkerülhetik a versenyjogi kockázatokat, ha megfelelő technikákat dolgoznak ki. Ide tartozik a részletes titoktartási megállapodások kidolgozása és az elkülönülő átvilágító csapatok, valamint virtuális adatszobák létrehozása is.

A versenyjogi megfontolásokat ugyanakkor úgy kell kezelni, hogy azok ne képezzenek akadályt a tranzakció lebonyolításakor. A versenyjogászok segíthetnek abban, hogy a vevő elegendő információval rendelkezzen a tranzakció előkészítéséhez anélkül, hogy ez versenyjogi kockázatokkal járna – mondták végül a VJT & Partners szakértői.