A köznevelési törvény szeptemberi változásai és más módosítások

Szeptembertől megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének feltételei, továbbá kötelező lesz az első és az ötödik évfolyamon a hittan és az erkölcstan tartárgyak közül választani - hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A változások sorába tartoznak az elinduló Köznevelési Híd-programok, amelynek célja egyrészről azon gyermekek nevelése, tanítása, akik nem jutottak be a középiskolába, illetve azok számára is, akik az általános iskolát sem tudják befejezni.

A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani.

E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon - mutatott rá dr. Nyilas Anita.

Kötelező lesz ősztől felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon a hittan és az erkölcstan tartárgyak közül választani.

Köznevelési Híd-programok indulnak, amelynek célja egyrészről azon gyermekek nevelése, tanítása, akik nem jutottak be a középiskolába, illetve azok számára is, akik az általános iskolát sem tudják befejezni. Őket sajátos tanítási módszerrel segítik, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

A változtatások lényege

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: tavaly szeptembertől a köznevelési törvény szabályozza az iskolákat érintő kérdésköröket. Az új törvény alapján 2013. január 1-jétől kerültek a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba. Az oktatás szakmai irányítását ennek eredményeként átveszi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

A pedagógusok bérfinanszírozása, az őket érintő munkajogi kérdések, a pedagógiai munka szervezése, ellenőrzése, a minőségirányítás, illetve a taneszköz ellátás mind állami feladat lesz. Az épületek működési, illetve a technikai személyzet foglalkoztatási kérdései, munkabérük, és a rájuk vonatkozó munkajogi kérdések pedig önkormányzati hatáskörben maradnak.

Húsz százalékkal térhetnek el

Az új törvény értelmében az óvodák és az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolákban 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak.

Tavaly szeptembertől kezdődően, felmenő rendszerben, az 1.-5.-9. évfolyamosoknak kötelező a mindennapi testnevelés bevezetése. Ha ennek feltételei egy intézményben nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

Tankötelezettség és iskolaérettség

Az új köznevelési törvény szerint ez évtől a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig 6. életévét betölti, de legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget az óvoda igazolja le.

Amennyiben kétség merülne fel e kérdést illetően, nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt vennie a gyermeknek. Ha azonban a tanácsadó vagy bizottság úgy ítéli meg, akkor a gyermeknek meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben még a szülő akarata ellenére is - húzta alá dr. Nyilas Anita.

Az a gyermek, akinél a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig maradhat az óvodában, és csak ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség az új szabály szerint a 16. életév betöltését követő napon megszűnik.