Magáncégnek is kockázatot kell vállalnia: az EU újraszabályozza a koncessziók odaítélését

Még az idei év végéig az Európai Parlament és az Európa Unió Tanácsa közös irányelvet fogad el "a koncessziós szerződések odaítéléséről" - tudta meg az [origo] a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjétől, aki utalt rá: a változások oka többek közt a belső piac torzulása, az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulása és az volt, hogy a magánvállalkozások ténylegesen nem vállaltak át kockázatokat.

Az Európai Unió szerveinél most folyamatban lévő jogalkotás eredményeképpen elfogadott irányelv komoly kihívás elé fogja állítani a tagállami jogalkotókat, illetve a koncessziós tárgyakkal foglalkozó szakjogászokat és közbeszerzési szakértőket - húzta alá a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Bolvári Zoltán ügyvéd, a koncessziós szerződések jogi szakértője utalt rá, hogy a koncesszióra vonatkozó új uniós szabályozás okai között az elmúlt időszakban számos vizsgálat, elemzés készült megállapításai is szerepelnek.

Ezek a tanulmányok ugyanis arról tanúskodtak, hogy PPP (a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló) projekteknél a megvalósítandó beruházások során a közszektortól a magánvállalkozások ténylegesen nem vállaltak át kockázatokat, a beruházások sikertelensége a magyar állam, vagy az önkormányzatok terhén maradt.

Kifogások érték a koncessziónak tűnő beszerzések jogi megoldásait és átláthatóságát, sok esetben a közbeszerzési kötelezettség mellőzését, megkerülését. Nagyon lényeges az is, hogy amennyiben például magánjogi érdekeltség jelen van a beszerzési folyamatban, a versenyeztetéstől, az új koncessziós irányelv alkalmazásától nem lehet eltekinteni.

Torzult a belső piac

Az építési koncesszió odaítélésére jelenleg néhány másodlagos közösségi jogi rendelkezés vonatkozik, míg a szolgáltatási koncesszió csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés általános elveinek hatálya alá tartozik.

Az alulszabályozottság súlyos belső piaci torzulásokhoz vezetett, különösen azáltal, hogy az európai vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - csak korlátozottan fértek hozzá a koncessziók által kínált gazdasági lehetőségekhez. Az e jogterületen jelentkező jogbiztonság hiánya hatékonysági problémákat okozott.

Az Európai Bizottság két nyilvános, online konzultációt indított, és számos kétoldalú tárgyalást folytatott le a koncessziós tárgykörben, amelynek eredményét egy hatásvizsgálati jelentésbe foglalták össze tavaly tavasszal. A hatásvizsgálatok egyértelműen megerősítették, hogy a jogterületen új közösségi jogszabályra van szükség - emelte ki a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Egyenlőtlen versenyfeltételek

A hatásvizsgálatok megállapításai szerint a gazdasági szereplők egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek, ami gyakran elszalasztott üzleti lehetőségekben nyilvánul meg. Ez a helyzet költségeket okoz, és hátrányos a más tagállamban letelepedett versenytársak, az ajánlatkérők, valamint a fogyasztók szempontjából.

Ezen kívül, a koncesszió fogalmának meghatározása, valamint az átláthatóságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettség pontos tartalma sem egyértelmű. Az ebből fakadó jogbizonytalanság növeli a jogszerűtlenül odaítélt szerződések hatályon kívül helyezésének és idő előtti felmondásának kockázatát, és végső soron akár el is veszi a nemzeti hatóságok kedvét a koncessziók meghirdetésétől - hangsúlyozta dr. Bolvári Zoltán.

Az irányelv megszületésének fázisai

Az Európai Bizottság az irányelv tervezetét 2011. december 20-án jóváhagyta, majd másnap be is nyújtották a javaslatot Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A javaslat a közbeszerzésről szóló irányelvek módosításával együtt kerül előterjesztésre.

Ennek eredményeként a koncessziók odaítélését szabályozó különálló új jogi eszköz kerül elfogadásra, amelynek célja - a közbeszerzési irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK) módosítására vonatkozó két javaslattal együtt - a közbeszerzésre vonatkozó modern és átfogó jogszabályi keret létrehozása. Az irányelv átültetése a nemzeti jogba a tagállamok feladata és kötelezettsége lesz.

A "Magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése" című, 2009-es bizottsági közlemény vetette fel koncessziókra vonatkozó jogalkotói kezdeményezés lehetőségét.

Majd a Bizottság az "Egységes piaci intézkedéscsomag - Tizenkét ösztönző a növekedés fellendítésére és a bizalom erősítésére" című 2011. április 13-i közleményében közzétette a koncessziókról szóló jogalkotói kezdeményezés elfogadására irányuló szándékát.

(Az írás második részében hamarosan a várható változásokat és előírásokat elemezzük - a szerk.)