Ajándék

A szívem hoztam el. Csinálj veleAmit akarsz. Én nem tudok mást tenniÉs nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,Csak a karom, mert nem öleltelek. Oly fényes az még, mint uj lakkcipőÉs lábod biggyedt vonalára szabták,De ruganyos, mint fürge gummi-lapdákÉs mint a spongya, mely tengerbe' nő. Két fájó karral nyujtom mostan nékedÉs fáradt barna szóval arra kérlek:Ha eltiporsz is füvet, harmatost, Ha elkopott a lakktopánka egyszerS ki megfoltozza, nem terem oly mester,Az uccasárba akkor se taposd. 1921 << előző    következő >>