Reggeli

A kakas forgó szavakat szól,a néni a tyúknak magot szórs a kenyerek erősen, bízva,kelnek,harangszó ömlik a Tiszába,frissen, nyujtózva kel a lárma,derékig mosdok s a vizetreápacskolom fejemre.Oly hűsen, tisztán símul hozzám,úgy ring a tálban, úgy zenél,mint a danoló lányok melle.Kitárt ajtómon szellő jön be,szaglász, vigyorog diadallals mint rozsvetésben kisgyerek,édesen rúgkapál hajamban.Álmomban kazalról gurultunk,rózsámmal bukfencet vetettem,tótágast állnék most is én,de már munkába kell sietnem.Fürgén, vigan viszem magam,most úgyis én vagyok a legszebbés szépet, tisztát kell már egyszerfölmutatni az embereknek.Szeretnek majd, ha eljövök,szeretnek, mert közöttük voltam,együtt jártuk a széles utcát, zápor előtt velük loholtam.Az apókkal és az anyókkal,akik ráncaim tervét hordják,fiúkkal - s lányokkal, kik munkaután a mellüket kibontják.1925. március / 1928.<< előző    következő >>