Egyre nagyobb a guruló dollárok botránya

Korányi Dávid és Karácsony Gergely

Február elején robbant ki az újabb botrány Korányi Dávid, Karácsony Gergely volt tanácsadója és az Action for Democracy nevű Soros-szervezet vezetője körül, miután Erich Koch, az amerikai demokraták befolyásos kampánytanácsadója több olyan felvételt is megosztott az X nevű közösségi oldalon, ahol a gurulódollárok-botrány különböző kulcsszereplői tesznek gyakorlatilag beismerő vallomást. Korányi, a dollárbaloldal pénztárnoka minden szégyenérzet nélkül rántotta le a leplet működési módjukról, amikor különböző civil szervezetek finanszírozásáról beszélt. Nemrég pedig kiderült, hogy több százmilliót vár a támogatóitól az Action for Democracy.

Civilek mikroadományai helyett több száz millió forintos összegeket vár támogatóitól az Action for Democracy. A közösségi médiában megosztott közelmúltbeli felvételen Korányi Dávid, a szervezet ügyvezető igazgatója az úgynevezett mikroadományok helyett inkább a dúsgazdag donoroktól érkező vaskos összegekről beszélt elismerően. 

Mindez azért figyelemre méltó, mert amikor kiderült, hogy a szervezeten keresztül milliárdos összegekkel támogatták külföldről a magyarországi ellenzék 2022-es választási kampányát, Korányiék azt bizonygatták, hogy több mint tízezer átlagember kis összegű mikroadományaiból jött össze a nagyjából hárommilliárd forintos összeg jelentős része.

Beismerés

Korányi Dávid, a dollárbaloldal 2022-es kampányfinanszírozási botrányának kulcsszereplője nemrég beismerte, hogy miként juttatták el a guruló dollárokat a magyar baloldali pártoknak. 

Elismerte, hogy a civilnek nevezett szereplők, akik balliberális kampányaktivistaként dolgoznak különböző országokban, célzottan kapnak pénzt a Soros Györgyhöz köthető szervezetektől.

„Valójában nem vagyunk szégyenlősök, amikor tekintélyelvű vezetőket és irányzatokat kell bírálni, mint például Bolsonarot, Orbánt Magyarországon vagy Kaczynskit Lengyelországban. Valójában elég bátran kritizálunk, és támogatjuk a helyi szervezeteket, tehát azokat a civil szervezeteket, amelyek nagyon gyakran meglehetősen kritikusak ezekkel a kormányzati szereplőkkel” – fogalmazott Korányi.

Arról is vallott, hogy sosem hirdetik, nem mondják ki, hogy a dollárbaloldalt támogatják, azonban

 tekintettel az általuk vallott értékekre és azokra az értékekre, amelyeket támogatnak, úgy tűnik, eléggé nyilvánvaló, hogy végül is – és ez csak egy megalapozott sejtés – az ellenzék kezére játszanak, igen.

Korányi Dávid vallomása azért kerül most újra az érdeklődés középpontjába, mert egy hete kedden megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése a 2022-es országgyűlési választások kampányának hátteréről. Az ÁSZ 261,26 millió forintnyi pénz felhasználását és eredetét tárta fel. Ez az összeg olyan szolgáltatások ellenértékéből adódik össze, amelyeket az MMM nem piaci áron finanszírozott, 

ezért a hat érintett párt ennyit köteles befizetni, vagyis egyenként 43,5 millió forintot – vagy ennyivel csökkentik a politikai formációk állami támogatását.

A jelentésből továbbá megállapítható, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd „a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.”

Az ÁSZ kitért arra is, hogy mivel a hat baloldali párt és Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma költései alkalmasak voltak a választások befolyására, hiszen közös szlogeneket, plakátokat, logót használtak, és a rendezvényeket is együtt tartották.

A vizsgálat még javában zajlik, hiszen további 1,412 milliárd forinttal kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat vizsgálatot, ha pedig ezzel az összeggel kapcsolatban is bebizonyosodik a gyanú, akkor a baloldali pártok akár 2,8 milliárd forintos bírságot is kaphatnak.

Dollárbaloldali botrány: eltűnt az Action for Democracy honlapja

A mostani újabb akció fényében érdemes felidézni, hogy pár napja leleplezhette magát az Action for Democracy vezetése és ezért visszavonulót fújt, mivel egyik napról a másikra eltűnt a Korányi Dávid nevével fémjelzett szervezet információban gazdag honlapja. Bő egy héttel azután, hogy X MagaBabe-csatornáján közzétett videóban az amerikai civil szervezet körüli tanácsadók és maga Korányi Dávid is sok őszinte vallomást tett a valós működésükről, eltűnt a most már kiderült hazugságoktól hemzsegő honlapjuk. A lebuktató X-videóban az alapító Korányi Dávid arról beszélt, hogy civil szervezeteken keresztül, de szándékosan a baloldalt támogatták magyar országgyűlési választásokon, és a tanácsadó testület vezetője, Kati Marton azt is bevallotta, hogy Soros György áll az eddig amerikai magyarok mikroadományainak hazudott pénzcsapok végén – írta a tuzfalcsoport.blogstar.hu.

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya akkor robbant ki, amikor 2022 augusztusában Márki-Zay Péter elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit". Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt".

Márki-Zay Péter buktatta le a dollárbaloldalt
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.

Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány" duzzasztotta az MMM számláját.

Mindeközben – és azóta is – a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc ekkor azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek.

Milliárdok jöttek külföldről a baloldalhoz

Még az ügy kirobbanása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok tavaly szeptemberi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett.

2022. november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban 2023. január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.

Bajnai Gordon és Korányi Dávid voltak a finanszírozás legfőbb szervezői
Forrás: MTI/Beliczay László

Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál. Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint, amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte.

Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű portál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022 február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz.

Készpénzben fizetett Karácsony táskás embere

Tavaly júniusban aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban". A félmilliárd forintot Perjés készpénzben fizette be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között a mozgalom számlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció ráadásul az ötvenmillió forintot is meghaladta.

Ami szintén nagyon fontos, hogy a dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.

Karácsony Gergely is nagy bajban van, mert tisztázatlan módon landoltak nála 100 milliók
Forrás: Mirkó István

Több bűncselekmény miatt is nyomoznak

Az ügyben egy hónappal a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra kerülése után, Tényi István feljelentése alapján, tavaly júliusban költségvetési csalás gyanújával rendelt el büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Később az adóhatóság pénzmosás miatt is vizsgálódni kezdett. A pontot az i-re a mozgalom számlavezető bankja tette fel azzal, hogy hamis magánokirat felhasználása gyanújával az OTP is feljelentést tett. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.

Ennek lényege szerint a banknak benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, az adománygyűjtő ládák története pedig hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek. A hatóság a feljelentés tartalmát a már megindult eljárásban vizsgálja.

Házkutatás Karácsony és Gyurcsány emberénél

Nyilván nem függetlenül az OTP feljelentésétől a NAV fontos, a bűncselekmény okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglalt le Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában. A Gyurcsány Ferenc egykori államtitkárától és bizalmasától a legújabb információk szerint aláírás-hitelesítő dokumentumokat vittek el az adónyomozók. Ezek olyan iratok, amelyek az adományozók létét voltak hivatottak igazolni. A tíz jegyzőkönyvön az MSZP két munkatársának a neve szerepelt. A dokumentumok aláírása Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában történt. A szocialista párt egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, a többin így nem is szerepelhetne a munkatársainak neve, azaz az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.

Tordai Csaba, Karácsony jogi főtanácsadójánál is volt házkutatás
Fotó: Havran Zoltán

A szuverenitás megőrzése a legfontosabb feladat

Szuverenitásunk megőrzése a legfontosabb feladattá vált - minderről Tuzson Bence beszélt a szuverenitásvédelmi törvény 2023. november 28-i vitájában. Az igazságügyi miniszter szerint a 2022-es választásokon bebizonyosodott, hogy nemzetközi erők be akarnak avatkozni a választásokba. A szuverenitás védelme napi szintű feladattá vált - tette hozzá. Tuzson arról is beszélt, hogy egy európai birodalmat akarnak létrehozni, ami veszélybe sodorja az alkotmányos önazonosságunkat, és mindezt nem hagyhatjuk.

Évek óta vannak kísérletek arra, hogy külföldi személyek és szervezetek befolyást szerezzenek Magyarországon.

Tuzson Bence: A Szuverenitásvédelmi Hivatal célja a külföldi befolyásszerzés megakadályozása lesz
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Tuzson rámutatott arra is, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatok támasztják alá a külföldi beavatkozási kísérleteket.

A kormány feladata annak megakadályozása, hogy külföldről pénzzel változtassák meg a magyar emberek akaratát, és ezt szolgálják a benyújtott törvényjavaslatok is.

A szuverenitás védelme a most elfogadott törvénnyel alkotmányos védelmet kap – mondta Tuzson Bence.

Miről szól a szuverenitásvédelmi törvény?

A fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Vezetője Lánczi Tamás lett.

A szervezet feladata, hogy feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket - ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik -, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul.