Súlyos bűncselekményeket követhettek el Karácsonyék a 2019-es kampányban

Súlyos bűncselekmények gyanúját vetik fel azok a pénzmozgások, banki tranzakciók és jegyzőkönyvek, amelyek bemutatásával a Magyar Nemzet feltárta, hogy 2019-ben külföldi pénzből finanszírozták Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányát. Ifj. Lomnici Zoltán szerint amennyiben a Magyar Nemzet cikkében leírtak bizonyítást nyernek, úgy a pénzt előteremtő Bakony Rental Kft. ügyvezetője hűtlen kezelés és sikkasztás miatt felelhet. A cég vezetése, illetve Perjés Gábor, a kampányt támogató egyesület vezetője is érintettek lehetnek pénzmosás és költségvetési csalás elkövetésében. A főpolgármestert akkor terheli büntetőjogi felelősség, ha tudott a finanszírozási folyamatról, illetve annak esetleges bűnös voltáról.

Több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felveti Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányának külföldi finanszírozása, illetve annak gyakorlati megvalósítása – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán. 

Az alkotmányjogász szerint többek között pénzmosás, hamis magánokirat felhasználása, költségvetési csalás, sikkasztás és a választás rendje elleni bűncselekmény is megvalósulhatott a Magyar Nemzetben feltárt 2019-es pénzmozgások, banki tranzakciók és adománygyűjtésről szóló jegyzőkönyvek kapcsán.

Külföldről jött a pénz

A lap korábban részletes tényfeltáró cikkben mutatta be, hogy egy gépjárművek bérbeadásával foglalkozó cégen keresztül érkezett, mégpedig külföldről az a tekintélyes összeg, amellyel Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányát finanszírozták 2019-ben. Mindez a szerkesztőséghez feltehetően a főpolgármester közvetlen bizalmi köréből kiszivárogtatott dokumentumcsomag eddig feldolgozott részéből derült ki.

Arról is beszámoltak, hogy a kampányt a Mindenki Budapestért Egyesület (Mibu) bonyolította le, ez a szervezet állta a költségeket, forrásokhoz pedig kísértetiesen hasonló módon jutott, mint a szintén Karácsony nevével fémjelzett 99 Mozgalom a 2021-es baloldali előválasztási kampányban.

Tordai és Perjés a két kulcsfigura

A kulcsfigura itt is Tordai Csaba volt, aki Karácsony Gergely jó barátja és jelenleg jogi főtanácsadója a Városházán. Tordai régi baloldali káder, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányzása idején. A már említett autókölcsönző cég, név szerint a Bakony Rental Kft. ügyvezető-tulajdonosa nem más, mint Tordai élettársa, Mravik Zsolt, aki szintén felbukkant az elmúlt években Karácsony Gergely környezetében.

Korábbi cikkünkben cégadatok, jegyzőkönyvek és bankszámlakivonatok bemutatásával tárták fel, hogy milyen módon érkezett az autókölcsönző céghez egy rejtélyes külföldi tanácsadói szerződés címén 112 millió forint, majd abból 75 milliót egy, a Városházán dolgozó közvetítőn keresztül Mravik készpénzben továbbított Perjés Gáborhoz, a Mibu vezetőjéhez. 

Perjés pedig az egyesület bankszámlájára több részletben befizetett alkalmanként tízmillió forintot meg nem haladó összegeket. Ezeknek a pénzeknek a „lepapírozását” szolgálhatták azok a – cikkünkben szintén bemutatott – jegyzőkönyvek, amelyek a Mibu állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek.

 

Költségvetési csalás, hamis magánokirat

– Általánosságban ilyen esetekben a tanácsadói szerződés és a teljesítési igazolások tartalma vizsgálandó. Ha e kettő tartalma nincs összhangban, esetleg nem áll rendelkezésre a teljesítést alátámasztó okirat, az felvetheti annak a gyanúját, hogy nem volt valós teljesítés a pénzmozgás mögött, bűncselekmény történhetett. Ez további, az adózással kapcsolatos problémákat is generálhat, hiszen adott esetben olyan „költség-bevétel” elszámolására került sor, amely mögött szolgáltatás/tevékenység valójában nem volt – fejtette ki a szakértő. Hozzáfűzte, a büntető törvénykönyv ide vonatkozó passzusa szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

– Amennyiben a pénzmozgás elfedésére valótlan magánokiratot használtak fel, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kell felelniük – jegyezte meg. Arra is kitért, hogy ha a külföldi cég által kifizetett 112 millió forint esetleg bűncselekményből származott, úgy felvetődhet továbbá a pénzmosás gyanúja.

 

Pénzmosás

Arról is kérdezték a jogászt, hogy szabályszerűnek tekinthető-e a Perjésnek készpénzben átadott 75 millió forint. Erről ifj. Lomnici Zoltán úgy vélekedett, hogy vizsgálni kell a pénz átadásának a jogcímét, azt, hogy volt-e a pénzmozgás mögött olyan teljesítés (például szolgáltatás), amely – legalább látszólag – a jelzett összeg kifizetésének alapjául szolgált. 

Amennyiben nem volt szerződés, vagy az abban foglaltak valós teljesítése nem igazolható, akkor itt is felvetődik a hamis magánokirat felhasználása vagy a pénzmosás bűncselekményeinek esetleges gyanúja. Sőt a Bakony Rental Kft. vonatkozásában is történhetett törvénysértés, ugyanis ha valós teljesítés nélkül fizetett ki 75 millió forintot az ügyvezető, akkor felvetődhet a sikkasztás és a hűtlen kezelés elkövetése is.

Az, hogy Perjés Gábor több alkalommal tízmillió forintot nem meghaladó összegeket befizetett a Mibu bankszámlájára, szintén jogi aggályokat vet fel. A jogász szerint az említett cselekmények felvethetik a pénzmosás bűncselekmény gyanúját. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az érintettek tudtak arról, hogy a külföldi eredetű pénz büntetendő cselekményből származott, és ezen vagyon eredetét elfedték vagy elleplezték, azzal is pénzmosást követhettek el.

Fiktív szerződés, hűtlen kezelés 

Az egységes felsőbírósági gyakorlat szerint pedig nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések láncolatán keresztül – végül támogatásként az érdekkörébe tartozó szervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja.

Hamis magánokirat felhasználása

A Mibu egyesület úgynevezett adománygyűjtő ládáinak felnyitásáról készült, és a Magyar Nemzet szombati cikkében szintén bemutatott jegyzőkönyvek kapcsán ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: ezek szolgálhattak az egyesület számlájára az érintettek által készpénzben befizetett összegek eredetének elfedésére, ez az alvilágban „bevett gyakorlat”. A jegyzőkönyvek hiányossága jogsértésre utalhat, mivel az ilyen jellegű dokumentumok hiányos mivolta a pénz eredetének és céljának elfedését szolgálja. 

Amennyiben így történt, akkor megvalósulhatott a hamis magánokirat felhasználása, illetve megvalósulhatott még költségvetési csalás vagy akár pénzmosás is.

– A cikkünkben feltárt kampányfinanszírozási gyakorlat a jelenleg hatályos törvények szerint már egyértelműen bűncselekmény lenne – hívta fel a figyelmet a szakember. A júniusi önkormányzati választáson jelöltet állító bármilyen egyesületnek, pártnak vagy egyéb szervezetnek is meg kell felelnie a pártokra vonatkozó szabályozásnak, vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhatnak el anyagi vagy egyéb támogatást a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozására vonatkozó szabályok módosítása nyomán. Tehát a 2019-ben történtek ma a választói akarat tiltott befolyásolására vonatkozó Btk. passzusba ütköznének és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

Nyomozás indulhat az ügyben

Az öt évvel ezelőtti cselekmények jogi konzekvenciáiról a jogász elmondta: egyrészt büntetőeljárás, nyomozás indulhat a külföldi cég által kifizetett pénz eredetének feltárása érdekében. A büntetőeljárásban vizsgálható a Bakony Rental Kft. által kifizetett 75 millió forint alapjául szolgáló teljesítés valós, vagy esetleges fiktív volta is. 

A szóban forgó strómangyanús önkormányzati képviselő esetében vizsgálható a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény esetleges megvalósulása is.

A cikkünkben feltártak sérthetik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 124. § (1a) bekezdését, ugyanis a törvény szerint a jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

A hitelesség és a baloldal

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, az ügy elsődleges politikai kockázata, hogy a baloldal hitelessége tovább romlik, és világossá válik a nagyközönség előtt, hogy a baloldal nem szavazókat megnyerve, hanem külföldi forrásokkal és különböző bűncselekménygyanús ügyletekkel próbál meg választásokat nyerni.