A magyar tudás és kreativitás mindenáron utat tör magának – hiába gáncsolják!

PA_20240209_029
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára
Fotó: Polyak Attila
Vágólapra másolva!
Megdöbbentő volt számomra az uniós kollégáinak csodálkozó arca, amikor tájékoztattam őket, hogy miközben ők az Erasmus+ sikeréről beszélnek, Brüsszel diszkriminatív döntése nyomán közel 200 ezer magyar, és a Magyarországon tanuló 43 ezer külföldi diák kézzelfogható hátrányt szenved el, hiszen ők nem vehetnek részt a mobilitási programokban egészen felháborító módon, reménykeltő, hogy a tárgyalások során  némi nyitottságot tapasztaltam arra vonatkozóan, hogy a modellváltott egyetemek Erasmus+ pályázati határidejét május végéig meghosszabítsák - minderről Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára beszélt az Origónak adott interjújában. Szólt arról is, összesen 96 milliárd forintból 31 szakképző intézmény újulhat meg országszerte.
Vágólapra másolva!
  • Hankó Balázs az Origónak adott interjújában többek között arról beszélt, nem tudják elfogadni a brüsszeli kettős mércét
  • 2022-ről 2023-ra 27 százalékkal nőtt a jelentkezettek száma a felsőoktatásban, a rugalmasabb és versenyképesebb képzés miatt. 
  • Magyarország innovációs teljesítménye azon múlik, hány doktorandusza, kutató-fejlesztője van.

 

Nemrég Brüsszelben járt, ahol az EU-országok oktatásügyi minisztereinek informális tanácskozását tartották. Gondolom nem egyszerű dolog ma magyar politikusként, uniós szinten tárgyalni… Hol van a határa kompromisszumkészségnek és magyar szuverenitás védelmének?

Szögezzük le, mi azzal együtt vagyunk kompromisszumkészek a Brüsszellel fennálló nézeteltérésünkben, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, tehát elvileg az Európai Bizottságnak nincs hozzá köze. Az Erasmus és a Horizont Európa Program kapcsán, a jogállamisági eljárás keretében kértek korábban közbeszerzéssel és az alapítványok kuratóriumánál személyi összeférhetetlenséggel kapcsolatos változtatásokat, amelyeket mi teljesítettünk. Ezek után már jogalapjuk sincs a finanszírozás befagyasztására, de ők mégis meghozták a magyar kutatókat és diákokat hátrányosan érintő határozatukat, ami az uniós alapjogokkal totálisan szembe megy. Az úgynevezett szabad tudásáramlást korlátozni nem szabad az EU-ban. Február elseje ugyanakkor fordulópontot jelenthet, hiszen az Európai Tanács határozatban szólította fel a Bizottságot az objektív, tisztességes, pártatlan és tényeken alapuló eljárásra, biztosítva ezzel a jogszerűséget, a megkülönböztetés tilalmát és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot.

Két másik kérdésben (a kétszer hatéves kuratóriumi tagság és bizonyos összeférhetetlenséggel kapcsolatos felvetések kapcsán) is közel vagyunk a megállapodáshoz. Csupán két szürreális javaslatukra mondtunk határozott nemet: egyrészt, hogy ki akarják zárni a kuratóriumokból a fenntartott intézmények képviselőit, azaz a rektorokat, professzorokat - mindezt az autonómia jegyében... Másfelől azt akarják, hogy az egész kuratóriumi választási folyamatot egy NGO-kal teletűzdelt külső, a kuratóriumoktól független bizottság ellenőrizze. Szuverenitásunkat sérti ezen két utolsó pont, mi több sérti Brüsszel által álságosan védelmezni szánt autonómiát  is. Mi minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, ami észszerű abba viszont, hogy direkt módon versenyhátrányt okozzanak, nem mehetünk bele. A brüsszeli kettősmércét ebben az esetben sem tudjuk elfogadni.

PA_20240209_042
Hankó Balázs: Brüsszelben maximálisan kiálltam a magyar diákok, kutatók érdekeiért, hogy részt vehessenek az Erasmus+ mobilitási programjaiban
Fotó: Polyák Attila / Origo

Várható elmozdulás az Erasmus+ és a Horizont programokkal kapcsolatos felfüggesztés kérdésében?

Brüsszelben maximálisan kiálltam a magyar diákok, kutatók érdekeiért, hogy részt vehessenek az Erasmus+ mobilitási programjaiban. Megdöbbentő volt számomra az uniós kollégáinak csodálkozó arca, amikor tájékoztattam őket, hogy miközben ők az Erasmus+ sikeréről beszélnek, Brüsszel diszkriminatív döntése nyomán közel 200 ezer magyar, és a Magyarországon tanuló 43 ezer külföldi diák kézzelfogható hátrányt szenved el, hiszen ők nem vehetnek részt a mobilitási programokban egészen felháborító módon. Reménykeltő, hogy a tárgyalások során  némi nyitottságot tapasztaltam arra vonatkozóan, hogy a modellváltott egyetemek Erasmus+ pályázati határidejét május végéig meghosszabítsák. Ez arra biztosít lehetőséget, hogy legyen értelme tovább tárgyalni az előbb már említett kérdésekről.

Közben elindult a fiatalok támogatására a Pannonia program. Mit kell erről tudni?

Nem várunk Brüsszelre, hanem elindítottuk a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével a világ vezető egyetemeire juthatnak el a magyar hallgatók. Úgy is mondhatnám, hogy a magyar tudás és kreativitás mindenáron utat tör magának a világ tudásközpontjai felé és nem akadályozhatja ezt meg semmiféle bürokratikus gáncsoskodás az unió részéről!

Fontos, hogy jelenleg évente 10 ezer magyar egyetemista jut el külföldi egyetemekre, csereprogramokon keresztül, de a konnektivitás erősítése érdekében mi ezt meg szeretnénk duplázni 20 ezer főre. Nagyratörő terveink vannak! Ehhez indítottuk el a programot, amelynek a pályázati része az egyetemek részére január végén lezárult, hamarosan indul a hallgatók pályázati időszaka az egyetemeknél. Érdemes figyelni a diákoknak ezek meghirdetését!

Ősztől fiataljaink így is eljuthatnak a világ vezető egyetemeire, akár a Harvardra, akár az MIT-re, vagy akár vezető dél-koreai és szingapúri egyetemekre. Az erre szánt 10 milliárdos keretösszeg 8 ezer diák, kutató, oktató csereprogramját fedezi. A 10 milliárdból 2 milliárdot kifejezetten a legjobb egyetemekkel való együttműködésre szánunk. További előny, hogy megemeljük az ösztöndíjat is, 350 ezertől 500 ezer forintig, emellett a program teljes kredit-elismerést biztosít, azaz a kint töltött tanulmányi idő egy az egyben beszámít a magyar képzésbe. Az egyetemeinknek jelenleg nagyságrendileg 12 ezer külföldi egyetemmel kötött bilaterális szerződése van, ezek közül kell a program keretében megerősíteni a vezető egyetemekkel kötötteteket az egyetemek nemzetköziesítési stratégiája mentén.

Hamarosan kiderül hányan jelentkeztek idén a felsőoktatásba. Milyen számokra számítanak a jelentkezők téren?

Tavaly jelentkeztek és kezdték meg tanulmányikat a felsőoktatásban a legtöbben az elmúlt 10 évben. 2022-ről 2023-ra 27 százalékkal nőtt a jelentkezettek száma, a rugalmasabb és versenyképesebb felsőoktatás miatt. Ez kiugróan magas érték volt, nagyon elégedettek lennénk akkor, ha nem is ilyen magas, de az új felvételi eljárás bevezetését megelőző, 2022-es évet jelentősen meghaladó lenne a jelentkezői létszám.  Nemcsak a jelentkezők száma, hanem a magyar gazdaságot erősítő képzésekre való jelentkezés, a vidéki egyetemek erősítése, és a fiatalok diplomaszerzése is fontos szempont. De néhány napon belül ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

A megújult felvételi eljárásnak köszönhetően a felsőoktatási intézmények szabadabb kezet kaptak. Mit gondol a felvételi többletpontokat érintő kritikus visszhangokról?

Bárki bármit is mond, nálunk egyetemi autonómia van. Tehát az, hogy egy egyetem a megújult felvételi során milyen szempontok szerint alakítja ki az 500 pontból a 100 intézményi többletpontot jelentő rendszerét, az saját hatáskörébe tartozik. Megjegyzem, hogy az új felvételit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen alakítottuk ki, és kifejezetten támogatták a bevezetett új intézményi pontrendszert. Mindezek mellett minden egyetem rendelkezik hallgatói érdekképviselettel, így ezen szempontokat minden egyetemen érvényre tudják juttatni. Az egyetemek egyébként többletpontokat adnak az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért, az önkéntességért, a munkatapasztalatért, a tanulmányi- és sporteredményekért és még sorolhatnám. Az intézmények átlagosan hét kategóriában, intézményenként átlagosan 37 féle jogcímért biztosítanak többletpontot, így a legtöbb jelentkező megtalálhatja a számára legkedvezőbb szempontokat, amelyek alapján többletpontra jogosult – illeszkedve az adott egyetem képzési profiljához, szerkezetéhez, arculatához.

PA_20240209_024
 "2024 a fejlesztések éve lesz a szakképzésben"
Fotó: Polyák Attila / Origo

Nemcsak a felsőoktatásban, de a szakképzésben is komoly változások történtek. Hogyan lett a szakképzés az utóbbi időben a munkaerőpiaci igényekhez igazítva?

A cél valóban az, hogy olyan keresett és magas színvonalú szaktudást adjunk a fiataloknak, amellyel gond nélkül állást találhatnak a munkaerőpiacon. Épp ezért 2024 a fejlesztések éve lesz a szakképzésben: az év az oktatói bérfejlesztésekkel indult, hiszen minden idők legjelentősebb bérfejlesztése valósult meg. 24 ezer oktató bére emelkedett összesen több mint 32 százalékkal, amelynek ezévi fedezete 60 milliárd forint.  Folyamatosak a digitális tananyag-fejlesztések, 700 új digitális tanayag áll a diákok rendelkezésére,  valamint elkezdődött az iskolák és tanműhelyek fejlesztése is.
A képzési rendszernek is követnie kell a technológiai fejlődést, ezért folyamatos a szakképzés digitális fejlesztése. A Szakképzés 4.0 stratégia egyik kiemelt pontja a „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program. Összesen 96 milliárd forintból 31 szakképző intézmény újulhat meg országszerte. Megújulnak az épületek, új tanműhelyek épülnek, az eszközfejlesztések révén pedig javul az intézményekben folyó szakmai képzés színvonala.

Hogyan áll a béremelés az egyetemi oktatók tekintetében?

2016-hoz képest megdupláztuk a felsőoktatás forrásait. 2016-ban 15 százalékos béremelést hajtottunk végre, 2017-ben pedig 14 ezer felsőoktatásban oktatót és kutatót érintett a Kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja. 2021 őszén és 2022 elején az alapítványi, egyházi és állami egyetemek, főiskolák dolgozói egyaránt 30 százalékot meghaladó mértékű béremelésben részesültek.

A közelmúltban az ELTE és a BME is nyílt levélben kritizálta a fenntartó bérekkel kapcsolatos lépéseit…

Az állandó példaként felhozott Eötvös Loránd Tudományegyetem állami támogatása a 2022-es eredeti előirányzathoz képest 2023-ban 31 százalékkal nőtt, mely 2024-ben sem csökken. A BME 2023. évi támogatása 4,5 milliárd forinttal emelkedett a 2022. évi támogatáshoz képest, mely 2024-ben sem csökken. Az elmúlt években az ELTE 26,4 milliárd forint támogatást kapott a magyar állam részéről kutatásokra. A BME ilyen jellegű támogatása 22,3 milliárd forint volt. Ezen támogatások részben szintén hozzájárulnak az oktatói-kutatói illetmények mértékének növekedéséhez. Egyben jelzem, hogy az egyetemi autonómia jegyében az intézmény saját hatáskörben dönt a bővülő költségvetési keretein belül a dolgozói, oktatói illetményekről. Mindezen intézkedések következtében az ELTE oktatóinak átlagos keresete 710 ezer forintra emelkedett 2023 áprilisától. Továbbá a BME oktatóinak átlagbérei hozzávetőlegesen megegyeznek az ELTE oktatóinak átlagos keresetével.

Legutóbb két Nobel-díjat kaptak magyar szakemberek Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében. Hogyan állunk ma a világban az innováció tekintetében? Magunk mögött hagytuk már a „merjünk kicsik lenni”-felfogást?

Nincs okunk a panaszra! Magyarország innovációs teljesítménye azon múlik, hány doktorandusza, kutató-fejlesztője van. A cél az, hogy a doktori képzés során erősödjön a gyakorlati, az iparral összefüggő képzés, így elérhető, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa tíz és a világ huszonöt legjobb innovátora közé, és legyen magyar egyetem a TOP100-as egyetemi rangsorban 2030-ra. A doktori képzés vonzóbbá tétele érdekében az elmúlt években számos olyan fejlesztés valósult meg, amely hozzájárult a képzés minőségének emeléséhez és a tehetségek elismeréséhez. Ma minden 10 doktoranduszból 6-nak az állam finanszírozza a képzési költségeit, ami átlagosan a képzés során 4 millió forintot jelent. Az állami ösztöndíj mellett, a Kooperatív doktori ösztöndíj esetén, ahol az egyetemen és a vállalatnál egy időben vesz részt a doktorandusz a képzésben, adómentesen havi 400 ezer forintot kap. Idén január 1-jétől létrehoztuk az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramot, melynek kerete 25 százalékkal 10 milliárd forintra emelkedett. A vállalatok és a doktori képzés összekapcsolása részeként már nemcsak a tudományos közlemények, hanem a szabadalom is doktorit ér. Ezenkívül megteremtődött annak a lehetősége, hogy ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, a képzés költségének felét az állam átvállalja. Megszűnt az állami ösztöndíjas doktori képzések létszámkerete is, valamint hallgatói kérésre a doktori idő beleszámít a nyugdíjba.

Azt szeretnénk elérni, hogy az egymillió lakosra jutó kutatók-fejlesztők száma a jelenlegi hatezerről kilencezerre emelkedjen 2030-ra. Bíznunk kell önmagunkban és a magyar kimunkált emberfőkben. Mindent biztosítanunk kell, hogy egyetlen jó ötlet, egyetlen hasznos újítás se vesszen kárba csupán azért, mert a „körülmények” nem voltak adottak a sikerhez. Azt hiszem, komolyan el kell hinnünk, hogy ma megéri Magyarországon nagyot álmodni!