A késes ember: ki a gyilkos?
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egy turbulens és háborúkkal terhelt időszakban vagyunk, mondhatni a háborúk korába léptünk. Azonban a külső, fizikai világon túl zajlik egy másik háború, a bennünk és egyenként mindenkiben zajló gondolatháború. Mi a benyomás és mi az ami a színfalak mögött zajlik az egyénben, a művészben és a politikusban? Többek között erre is keresi a választ G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója legújabb könyvében. A késes ember - Gondolatháború című kötet egyedi megközelítésből próbálja megvilágítani az egyén, és alapvetően az emberi lét rendező elvét, a gondolatot.
Háborús időben élünk. Nem csak fizikai háború zajlik, hanem sokat lehet olvasni kultúrharcokról és politikai harcokról, mintha egy vitaháború korát is élnénk az intenzív háborúk árnyékában.
Felmerül a kérdés: melyik a veszélyesebb a valós vagy a gondolatháború?
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója G. Fodor Gábor könyvéről azt mondta, valójában mindenről szól, csak éppen nem fegyverekről. Mint fogalmazott, valamennyiünkben egy háború dúl. Elmondta, hogy az ember óhatatlanul legalább egy érmének a két felét látja, sőt néha még a peremét is, ami nagyon meg tudja zavarni. Mint mondta, akármilyen téma kapcsán forgatta az érmét, mindig ott munkált benne ez a fajta teremtő gondolat, és a kreativitás. Emiatt pedig jó, hogy az emberekben kétely, kétkedés és gondolatháború dúl.
Különböző felvetések csatázhatnak. Valójában ettől vagyunk emberek. Nagyon szórakoztató és olvasmányos is látni azt a munkamódszert, ahogyan különböző szférákban, különböző tárgylemezek fölött váltogatva ezt az eszközt, ezeket Gábor tárgyalja. Volt ahol rövidebben, volt ahol hosszabban, volt ahol egy mondatban tárgyalta ezeket az érdekfeszítő kérdéseket.
– vélekedett Ókovács Szilveszter.
A szerző, G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elmondta, hogy meggyőződése szerint kétféle ember van. Az egyik az, aki előzetesen eldönti, hogy miről szól ez a könyv a borító alapján, a másik pedig az, aki a könyvet tovább gondolja. Ezt a művet tovább kell gondolni - mondta a politológus.
Itt van szerintem egy nagyon hatásos borító: Kondor Béla a festménye, A késes ember. Senkinek ne legyen kétsége, hogy akit látunk, az a gyilkos - de ez biztos? Ott van a kezében a kés, és olyan bambán néz. Lehet, hogy több arca van, mint ahogy neked is több arcod van. Van egy magabiztos arcod, meg van egy bizonytalanabb
– fogalmazott.
A borítón a kés pengéjére van írva G. Fodor Gábor neve.
Senkinek ne legyen kétsége, hogy Gábor a gyilkos
– hívja fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az is lehet, hogy ez az ember egy nyomozó, aki megtalálta a kést. Lehet, hogy rá akarják kenni ezt az egészet, és valaki ügyesen elhelyezte a kést. Vagy az egész értelmetlen, és tényleg egy gyilkos – világított rá.
A szerző szerint a fenti hasonlat kiválóan szemlélteti, hogy mi is valójában a gondolatháború.
Miért is született meg a könyv?
G. Fodor Gábor elmondta, az 1990-es évek elején olvasott komoly politikusoktól szövegeket. Akkor az újságírók azzal frusztrálták a politikusokat, hogy miért is nincs bennük kétely? – idézte fel. A politikus erre úgy válaszolt, hogy nyilván van, de amikor politikus vagyok, akkor nincs kétely bennem, merthogy nem mutatom azt a képet.
Alapvetően a politikus a fényben ül. Műveletek, ellenműveletek révén biztossá teszi magát, vagy elbizonytalanítja magát, de ezt nem látjuk. Legalábbis, ha jó politikusról van szó. Nem szabad látnunk, hogy kételkedik
– vélekedett.
Az értelmiségi az kételkedéséből, a tévedéséből csinál művészetet. Azt akarom állítani ezzel a témával, hogy a politikus is elvégzi ezt a munkát, de annak nem szabad látszódnia. Míg a művészek pedig ezt az alkotás tárgyává teszik, megmutatják. Elmondható, hogy tépelődés és kétely nélkül nincs sem politika, sem művészet -
mondta.
Mint fogalmazott, a politikai tevékenység egyik kiindulópontja a politikai gondolat. Napjainkra utalva G. Fodor Gábor elmondta, hogy a kortünet az, hogy a politika tulajdonképpen kiüresedett.
Azt gondolom, hogy ez a kortünet nem érvényteleníti a politikai tevékenység természetét, hogy kell a gondolat, és azzal a gondolattal vágsz utat magadnak a világba, ami elrendezi az életet. A könyv a mi antropológiai dolgainkat próbálja megkarcolgatni, hogy milyenek vagyunk mi emberek
– hangsúlyozta G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
A "késes" ember - Gondolatháború
"Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni." - írja a kötet előszavában Schmidt Mária.