17 éve hangzott el a gyurcsányi őszödi beszéd

Budapest, 2006. június 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Soós Lajos

Tizenhét évvel ezelőtt, az őszödi kormányüdülőben Gyurcsány Ferenc ezen a napon mondta el a később kiszivárogtatott, hatalmas vihart kavaró, rendőrterrorba torkolló beszédét. A szocialista miniszterelnök a beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem mondott le, csak évekkel később adta át a tisztséget Bajnai Gordonnak. Gyurcsány nem adta fel, új pártot alapított, ma ismét ő a baloldal elsőszámú vezetője - írta a Magyar Nemzet. 

A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt a Magyar Szocialista Párt frakciója zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. A győzelmi hangulat gyorsan elpárolgott, Gyurcsány Ferenc programbeszédében ugyanis százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetett még az önkormányzati választások előtt. Mivel népszerűségvesztéstől tartottak, főként a vidéki polgármesterek részéről ellenállás fogalmazódott meg. Gyurcsány 25 percben reagált az elhangzottakra, ez a felszólalás kapta később a közbeszéden az „őszödi beszéd” elnevezést.

A beszéd azért volt sokkoló hatású, mert maga a miniszterelnök vallott arról, mégpedig trágár stílusban, hogy milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkökkel sikerült pozícióban maradnia, eltitkolva a nyilvánosság és saját pártja elől is az ország valós gazdasági helyzetét, és azt, hogy kormányának nincs ötlete arra, mit kellene tenni.

Gyurcsány Ferenc zárt ajtók mögött 17 éve mondta el őszödi beszédét Forrás: MTI/Soós Lajos

A miniszterelnök többek között ezt mondta:

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

Gyurcsány azt is mondta: "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett

hazudtunk reggel, éjjel meg este.

A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy

Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek

Mivel Gyurcsány és a kormány vezető tagjai végighazudták a kampányt, sok szocialista frakciótag számára is csak itt vált világossá, hogy óriási bajban van Magyarország. Több százmilliárd forint hiányzik a költségvetésből.

A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én tette le a hivatali esküt, majd nem sokkal később brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.

Gyurcsány Ferenc Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A megszorításokat Gyurcsány azzal a cinikus kommentárral jelentette be, hogy "nem kell félni, nem fog fájni".

Átlagosan 30 százalékkal emelkedett a gáz ára, növelték a villamos energia árát, emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot is. Az intézkedéseknek viszont itt még nem volt vége. Szintén bejelentették, hogy 2008-tól tandíjat kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is.

Amikor pedig a munkaadók az adóemelést kritizálták, Gyurcsány őrjöngve ezt mondta: "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!."

Az őszödi beszéd azonban nem maradt a zárt ajtók között. 2006. szeptember 17-én ismeretlenek eljuttatták az őszödi beszéd hangfelvételét több szerkesztőségbe. Miután a hangfelvétel egyes részletei nyilvánosságra kerültek, Gyurcsány kénytelen volt elismerni, hogy valóban ő van a felvételeken.

Viszont nem kért bocsánatot, sőt, azt mondta, büszke a beszédre, és nem kíván lemondani, pedig ez lett volna az elvárható minimum.

Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Illyés Tibor

Sőt, a baloldali hátország segítségével megpróbálta az őszödi hazugságbeszédet igazságbeszédnek hazudni. Mindössze annyit ismert el, hogy "egynémely jelző" elhagyásával kellett volna elmondania a beszédet.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem sokkal megkezdődtek a tüntetések is. A kezdetekben pár ezer ember, másnap már tízezren gyűltek össze Gyurcsány és a kormánya lemondását követelve. A tüntetők szeptember 18-án elfoglalták a Magyar Televízió székházát.

A demonstrációk a következő napokban is folytatódtak. Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján és 17 nappal azt követően, hogy a baloldali parlamenti többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek, elérkezett a rendszerváltást követő időszak legsötétebb napja. A Fidesz az Astoriánál tartott nagygyűlést, a rendőrség pedig megvárva a rendezvény végét, lovasrohamot vezényelt a nagygyűlésről távozó békés megemlékezők közé. Rengetegen megsérültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is.

Ezt követően gumilövedékekkel kezdték el lőni az embereket, sokszor nem a testüket és a lábukat célozták, hanem a szemüket. Két embernek is kilőtték a szemét, közülük az egyik megvakult, néhány évvel később pedig öngyilkos lett. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt sem, síkmaszkban voltak, így lehetetlen volt azonosítani őket.

Gyurcsány végül csak 2009-ben mondott le, miután gazdaságpolitikájával majdnem csődbe vitte az országot. Az őszödi beszéd máig a hazugságbeszéd jelképe.