A washingtoni Counterpoint Institute politikai elemzőintézet igazgatója hangsúlyozta a műsorban, hogy Magyarország példa Európának a szabadság szempontjából. Kiemelte azt is:
fontos, hogy hazánk az orosz–ukrán háború kapcsán nem tud minden brüsszeli szankciót támogatni, mert azok összeroppantanák a gazdaságát.
Ez szerinte feldühítette az amerikai kormányzatot, valamint az Európai Uniót, ezért pénzeket tartanak vissza az országtól, de emellett dühösek az LMBTQ-tartalmak iskoláktól távol tartása miatt is. Itt a nemzeti szuverenitásról van szó, arról, hogy a polgárok többségének mi a döntése – értékelt az intézetigazgató.
Láttam a plakátokat arról, miszerint az emberek 97 százaléka ellenzi a szankciókat, és azt is tudom, hogy az emberek népszavazáson nyilvánítottak véleményt, nemet mondva az LMBTQ-tartalmakra az iskolákban
– közölte. Az igazgató kijelentette: a magyar emberek akarata a nemzeti szuverenitás alapja, és erről szól majd a könyve is. Meg akarja értetni az emberekkel, hogy
Magyarország tudja, mit jelent a szabadság elvesztése, hiszen a Szovjetunió megszállása alatt éltek nagyjából 45 éven keresztül.
Próbálja ezt majd megértetni azokkal, akik Orbán Viktort Putyin-rajongónak nevezik.
Shea Bradley-Farrell felidézte: a magyar miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy „Magyarország az első", és az elemző szerint Joe Biden amerikai elnöknek is így kellene viszonyulnia az Egyesült Államokhoz.
Láttam, hogy önök, magyarok, mit tettek az ukrajnai menekültekért. Tavaly jártam a menekültközpontokban, komoly anyagi támogatást juttattak el oda, rengeteg törődéssel és aggódással fogadták az érkezőket
– mondta el Shea Bradley-Farrell. Rávilágított:
Nagy különbség van a között, hogy az ember elvágja magát a világtól és a között, hogy szuverén nemzetként kimondja: bizonyos dolgokra nemet mondunk.
A konzervatív elemzőintézetek közötti kapcsolatokról úgy nyilatkozott: várakozással tekint az Alapjogokért Központnál betöltött vezető elemzői posztjára, mert könyvéhez interjút készíthetett többek között Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, illetve Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Hozzáfűzte: az együttműködés egyre szélesedik, az idei magyarországi CPAC-konferenciára több amerikai fog érkezni, és ez az a pillanat, amit meg kell ragadni a nemzetközi hálózat kialakítására. Kiemelte: szeretne hangot adni annak, hogy Magyarország milyen munkát végez, és ellensúlyozni a hazánkról szóló negatív sajtótudósításokat.
Sok biztató dolog történik mostanság, és egy fantasztikus CPAC Hungary összejövetel van kilátásban
– zárta gondolatait Shea Bradley-Farrell.