Márki-Zay Péter és a dollárbaloldal ismét bebizonyította, hogy számukra nem fontosak a magyar érdekek, ugyanis azon túl, hogy a magyaroknak is szembe kell nézniük a háború okozta válsághelyzettel, és minden forintnak helye van, most a Gyurcsány-korszakot idéző sarcot vetettek ki a hódmezővásárhelyi gazdákra, és így
jelen helyzet szerint január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként csaknem tízezer forint adót kell fizetnie Hódmezővásárhelyen.
A gazdákon akarnak bosszút állni
Bosszúhadjáratnak tartják a hódmezővásárhelyi gazdák, hogy Márki-Zay Péter baloldali polgármester, bukott miniszterelnök-jelölt kezdeményezésére földadót vetettek ki rájuk. Úgy vélik, hogy
az igazságtalan sarc súlyos versenyhátrányt okoz az amúgy is komoly nehézségekkel küzdő termelőknek, akik végső soron kénytelenek lesznek a termékek áraiba beépíteni az adót.
Ez láncreakciót indít el, és további élelmiszerár-emelkedést okoz majd. Végső soron az amúgy is nehéz helyzetben levő kisemberek járnak rosszul, akik kénytelenek lesznek még drágábban megvásárolni az élelmiszert.
A GAZDÁK ATTÓL IS TARTANAK, HOGY A ROSSZ PÉLDA RAGADÓS LESZ, ÉS VÍRUSKÉNT TERJED EL AZ ORSZÁGBAN A BALOLDALI VEZETÉSŰ TELEPÜLÉSEKEN.
Tóth Mihály hódmezővásárhelyi termelő például biztos benne, hogy az intézkedés nem több, mint Márki-Zay Péter bosszúja a gazdák ellen. Szavai szerint a polgármester tudja, hogy a termelők körében mind a helyi polgármester, mind a baloldal elutasítottsága nagy, ezért így vesz elégtételt a gazdákon.
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a gazdák
Ahogyan arról az Origo korábban beszámolt, továbbra sem fújt visszavonulót Márki-Zay Péter polgármester Hódmezővásárhelyen, és jelen állás szerint ebben az évben beszedik majd a földadót a Csongrád-Csanád vármegyei településen. Szél István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Csongrád-Csanád vármegyei elnöke a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette:
Márki-Zay nemcsak hogy nem hátrált meg, hanem információik szerint a hivatalban az adócsoport már gőzerővel készíti a kiértesítő leveleket.
Mi pedig, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nevében továbbra is gyűjtjük a tiltakozó aláírásokat, már eddig is több ezren csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz. Januárban az akciónk új lendületet vesz, és komoly kampányt építünk fel az ügyünk népszerűsítésére. Igyekszünk mindenki figyelmét felhívni a problémára, és bízunk benne, velünk együtt sokan harcolnak majd azért, hogy a termőföldet ne lehessen sem most, sem a későbbiek során megadóztatni
– mondta el Szél István. A Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke beszélt arról is, hogy amióta kirobbant Hódmezővásárhelyen a botrány, nagyon sokan keresték telefonon vagy akár személyesen és mondták el saját történetüket. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, sokakat érint rendkívül hátrányosan az intézkedés, éppen ezért abban bíznak, hogy sikeres lesz a földadó elleni harc.
Abban bízunk, hogy legalább százezer aláírást összegyűjtünk, de inkább sokkal többet. Legalább két és fél millió földtulajdonos van Magyarországon, de nemcsak őket célozza majd a kampányunk, hanem mindenkit, aki nem ért egyet a földadóval, és úgy gondolja, hogy a termőföldnek adótehertől mentesnek kell maradnia. Reméljük, sokan csatlakoznak majd az ügyünkhöz
– fogalmazott Szél István. Szavai szerint a tiltakozásuk azért is fontos, mert a hódmezővásárhelyi példán felbátorodva a vármegyében máshol, így például
Szentesen is felmerült, hogy bevezetik a földadót, de a helyi gazdák egyelőre megakadályozták ezt.
Szél István úgy kalkulált, hogy a korábban számítottnál több pénzt szedhet be a város, összességében akár a 100 millió forintot is meghaladná a hódmezővásárhelyi gazdák terhe.
Csapás csapás hátán
A földadó hatalmas érvágás a gazdáknak, főleg a 2022-es pocsék év után, idén a történelmi aszály és az orosz–ukrán háború miatti szankciós politika negatív következményei, az energiaválság és a jelentős áremelkedés egyszerre jelentkezett. Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el
– panaszolta a Magyar Nemzetnek Tóth Mihály. A mezőgazdasági mérnök hozzátette: ebben az évben a termés katasztrofális volt, és fogalmuk sincs, hogy a gazdatársadalomnak mit hoz a jövő, mennyire lesznek aszályosak a nyarak. Tóth Mihálynak nem csak bérbe adott földjei vannak, maga is gazdálkodik, de a termés természetesen nála is nagyon rossz volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
