Schilling Árpád előveszi a péniszét és egy lány szájába akarja tenni, mert Marton Lászlót játssza

Schilling Árpád rendező
Schilling Árpád
Vágólapra másolva!
Meglehetősen sajátos film látható a Netflixen. Békeidő a címe, a filmben szerepel a Franciaországba "menekült" házaspár, a baloldali provokátor és volt színházrendező, Schilling Árpád, továbbá amatőr színésznő felesége, Sárosdi Lilla. A film egyik jelenetében felidézik Schilling hőstettét, amikor lebuktatta (a kétségtelenül védhetetlenül viselkedő) volt Vígszínház-igazgatót, Marton Lászlót. Schilling játssza ugyanis Marton Lászlót, előveszi a péniszét és egy fiatal színházrajongó lány szájába akarja adni. A jelenet - micsoda művészet - szórul szóra megegyezik Schilling felesége, Sárosdi Lilla történetével. Ő állította ugyanis, hogy Marton László így tett vele, közel 30 évvel ezelőtt. 
Vágólapra másolva!

A Marton-Schilling-Sárosdi üggyel sokat foglalkoztunk, most így végképp nem szeretnénk, ráadásul Marton László már nem él.

A jelenet természetesen duplán ízléstelen. Schilling péniszmutogatása egy félamatőr filmben nem több, mint hogy ismét belerúg egy halott emberbe. Persze, ízléstelenséget nem nehéz más jelenetben sem találni. Schilling felesége, a rémisztő civilséggel ügyetlenkedő Sárosdi Lilla egy kínos jelenetben felhúzza a szoknyáját, széthúzza a fenekét, így veszekszik egy nem megfelelően kommunikáló virágárusnővel.

A film rendezője Hajdú Szabolcs, aki arról ismerszik meg, hogy 2005-ben a bulvárlapokkal azt próbálta elhitetni, hogy az akkor a pályája csúcsán levő világsztár, Tom Cruise érdeklődött Hajdú forgatandó filmje iránt...

Hajdú Szabolcs maga is játszik a filmben (ismerjük el: ő nem annyira rosszul), ellenben saját címet nem sikerült kitalálnia. Egyszerűen ellopta Vitézy László kétségtelen remekművének a címét. Békeidő. Erről egyébként részletesen írtunk korábban.

Hajdú felesége is szerepet kapott, ő - micsoda kreativitás - Gulyás Márton baloldali aktivistát alakítja, és éppen megdobálja festékkel az Állami Számvevőszék épületét. Hogy Hajdút ne vádolják azzal, hogy nem művészet, hanem szánalmas propaganda, ha valaki a politikai (ellenzéki) világ eseményeit szó szerint filmre viszi, ezért a filmbeli Gulyás Márton-figura a valósággal szemben nem kullog el szerencsétlenkedő bohócként, hanem legyőzi a rendőröket.

A film természetesen arról szól, hogy a borzalmas Magyarországon borzalmas a diktatúra, és borzalmas élni. Ennek az az oka, hogy a televízióban bűnöző bevándorlókat lehet látni.

A külföldi pénzből készült, rendkívül szegényes film propaganda-hadjárata megmosolyogtató, az egésznek van valami önképzőkör jellege. És a párbeszédekről még nem is tettünk említést...

Ami valójában bosszantó benne, az inkább az ízléstelenség meg a filmcímlopás. Mindenesetre, Vitézy Lászlót talán vígasztalhatja, hogy nem csak tőle lopott az "alkotó". Az észre nem vett, csodatevő kislány jelenetét - a film befejezését - egyenesen Tarkovszkijtől csente el.

Schilling Árpád, még színházrendezőként Fotó: Bielik István - Origo