Amikor a baloldal a Szovjetuniót és a szovjet diktatúrát méltatja

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában megfogalmazott deklarációk és a Btk.-ban foglalt tilalmak ellenére a baloldal még a XXI. században is méltatja és próbálja pozitív színben feltüntetni a kommunista ideológiát, valamint az arra épülő, Magyarország negyvenöt éves megszállásáért felelős Szovjetuniót. A magyarok tömegeinek szenvedéséért felelős szovjet katonákra hősként, a megszálló Vörös Hadseregre felszabadítóként hivatkoznak. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az ellenzék számára fontosabb a szélsőbaloldali ideológia hazánk szuverenitásánál és a nép akaratánál - írja a Tűzfalcsoport.

Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) a Nemzeti Hitvallással kezdődik, amely deklarálja, hogy mi, a magyar nemzeti tagjai, tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. A Nemzeti Hitvallás megállapítja, hogy hazánk 1944. március tizenkilencedikén – amikor a német csapatok megszállták Magyarországot – elveszítette állami önrendelkezését, amelynek visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.

Népünk nemzetiszocialista elnyomását 1945 áprilisában a bolsevik megszállás követte, melynek hivatalos időpontját – a kommunista retorikának megfelelően – „felszabadulásként" aposztrofálva, április negyedikében határozták meg, és azt 1989-ig, mint hazánk felszabadulásának napját kellett ünnepelni. Valójában felszabadításról nem beszélhetünk, hiszen Magyarország számára az intervenciót alkalmazó fél nem adta vissza az önrendelkezés lehetőségét, ehelyett a Szovjetunió ránk erőltette a társadalmi rendjét és diktatórikus berendezkedését.

Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Budapesti Nemzetközi Vásár, balra a Szovjetunió, jobbra Németország pavilonja. 1941 Forrás: Fortepan / Sattler Katalin

A XX. század rendkívüli erkölcsi megrendüléshez vezető két gyilkos ideológiája miatt magyarok százezrei veszítették életüket. Bár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) 269/C. § kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettét követi el, a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: új Btk.) 333. § pedig ugyanezt a bűncselekményt a „nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét igazolni törekszik" elkövetési magatartással egészítette ki, mégis számos példát találunk arra, hogy a baloldal a szélsőséges ideológiák, elsősorban a kommunizmus bűneit relativizálja, illetve a Szovjetuniót pozitív színben tünteti fel, megsértve ezzel az áldozatok emlékét, valamint a túlélőket és a hozzátartozókat.

A történelmi tapasztalatok, az Alaptörvényben foglalt deklarációk és a Btk.-ban rögzített tilalmak ellenére számos globalista politikus és szervezet igyekszik a szélsőbaloldali diktatúrát és a Szovjetuniót pozitív színben feltüntetni. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségét (MEASZ) 1945-ben alapították. A bemutatkozójukban az antifasiszta mozgalmat és a szélsőbaloldali ideológiákat a demokrácia letéteményeseiként kezelik. 2014. május 8-án az Orosz Föderáció és a Belarusz Köztársaság nagykövetsége koszorúzási ünnepséget szervezett a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél, amely „tiszteletteljes" rendezvényen a MEASZ is elhelyezte koszorúját – olvasható a MEASZ oldalán, ahol a koszorúzásról közzétett fotót az alábbi sorral kommentálták: „Örök dicsőség az Európa és Magyarország szabadságáért elesett szovjet hősöknek!" A demokráciát Magyarországról közel fél évszázadra száműző megszállókat a MEASZ hősnek titulálta, megsértve azon magyar emberek százezreit, akik közvetlen vagy közvetett módon érintettek voltak a szovjetek kegyetlenkedéseiben. Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke 2015. február 13-án így fogalmazott: „Akik ma eljöttünk ide a Duna partjára, a győzteseket ünnepeljük.

Azokat, akik a hitleri fasizmussal és magyarországi követőikkel szembeszálltak, s 70 éve elhozták fővárosunk népének a békét. Köszöntjük az egykori antifasiszta koalíció tagjait! Közöttük megkülönböztetetten az egykori Szovjetunió népeit, amelyek a legtöbb véráldozatot hozták békénkért." Több mint aggályos (és tényszerűen hamis) az az állítás, miszerint a szovjetek békét hoztak volna akár Budapestre, akár Magyarországra. A valóság az, hogy államosították a magánvagyont, családokat tettek tönkre és szakítottak szét, embereket küldtek a halálba, és negyvenöt évre levették hazánkat a fejlődés pályájáról. 2019. április 4-i állásfoglalásában a MEASZ elnöke kijelentette:

A fasizmus fölötti győzelem 1945-ben Magyarország számára a feudalizmus végét jelentette és fejlettebb társadalmi berendezkedést hozott."

A hazánkban is megvalósított szovjet mintájú társadalmi berendezkedést, amiben az embereket származás és vagyoni helyzet alapján diszkriminálták, korántsem lehet „fejlettnek" nevezni. A kommunista rendszerek gazdasági és társadalmi züllést hoztak egész Közép-Kelet-Európába. Hanti Vilmos 2019. április 26-án, Szevasztopolban elmondott köszöntőjében elhangzottak az alábbi sorok: „Én Magyarországról jöttem. Köszönöm mindazoknak, akik országomat is fölszabadították 1945-ben a fasizmus alól."

A szovjet megszállást fölszabadításnak nevezni és még köszönetet is mondani érte a kommunista rendszer bűneinek a tagadásával ér fel, erkölcsileg pedig elfogadhatatlan.

2021. február 12-én Hanti Vilmos a DK részéről Niedermüller Péterrel, a VII. kerület polgármesterével, az LMP részéről Ferenczi Istvánnal, a budapesti szervezet elnökével, a Liberálisok részéről Bősz Anett elnökkel, az MSZP részéről Hegyi Gyula alelnökkel, a Párbeszéd részéről pedig Erőss Gábor VIII. kerületi alpolgármesterrel emlékezett meg „a felszabadító hősökről, az antifasiszta koalíció tagjairól, különösen a szovjet katonákról".

Dr. Havas Szófia, Horn Gulya unokahúga, aki 2003. október 20. és 2006. május 15. között, valamint 2007. szeptember 10. és 2010. május 13. között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, a HVG-nek 2007. szeptember végén adott interjújában azt mondta: „Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni.

Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva." 1989 óta egyértelmű konszenzus van a történészek között (is) abban, hogy 1956 októberében forradalom tört ki, ami az elnyomó szovjet diktatúrával szembeni szabadságharccá vált. Havas nem volt hajlandó bocsánatot kérni, de ez a szocialistáknál nem jelentett kizárási okot, szélsőséges nyilatkozatát követően is képviselő maradhatott, egészen a baloldal számára megsemmisítő vereséget jelentő 2010-es választásokig. 2016-ban, a forradalom 60. évfordulóján, az orosz állami televízió műsorában, amelyben a magyar szabadságharcot „pogromnak" titulálták, a politikus fenntartotta a 2007-es interjúban tett állítását, „horthysta provokációnak" nevezve a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét, és megerősítve az orosz adásban elhangzó kijelentéseket, miszerint a forradalmat a nyugati titkosszolgálatok robbantották ki egy CIA-akció keretében, illetve az maga egy nemzetiszocialisták által szervezett fasiszta-ellenforradalmi puccs volt.

A moszkvai stúdióban lefolytatott beszélgetést követően a KDNP ifjúsági szervezete, az IKSZ feljelentést tett Havassal szemben a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt, az MSZP viszont – bár először a politikus párttagságának azonnali felfüggesztését és fegyelmi eljárás megindítását ígérték – csupán megrovásban részesítette. Havas Szófia a 2016-os interjú idején a szocialisták egészségügyi tagozatának elnöke volt, ezen tisztségét – az MSZP hivatalos oldala szerint – máig viseli, valamint ő a párt Nőtagozatának alelnöke. Radikális nézetei és a modern demokráciákban vállalhatatlan kijelentései ellenére a főváros 2019-ben megválasztott balliberális vezetése több pozíciót is juttatott a szocialista politikusnak: 2019 novemberében ő lett az Újpesti Egészségügyi Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Havas tölti be a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottságának alelnöki posztját is.

Havas Szófia Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Dr. Havas Szófia ugyan élen jár a kommunista bűnök tagadásában, nem ő az egyetlen a baloldalon, aki igyekszik elfedni a diktatúra bűneit és pozitív képet festeni a Szovjetunióról. 2014. február 13-án, az akkor még MSZP-s színekben politizáló parlamenti képviselő, Szanyi Tibor ezt mondta Szabadság téri beszédében: „Igen, itt és most a Budapesten elesett szovjet katonákra emlékezünk. Az ő dicsőségükre emeltük ezt az emlékművet. [...] Európában aki nem antifasiszta, az fasiszta!" Szanyi egy felszólalásban dicsérte a szovjet katonákat, és nevezett mindenkit – bolsevik szokások szerint – fasisztának, aki nem vallja magáénak a radikális baloldali gondolatokat.

Tóbiás József 2015 augusztusában, amikor az MSZP elnöke, és egyúttal országgyűlési képviselője volt, egy szovjet zászló és egy Che Guevarát ábrázoló lobogó előtt tartott beszédet. A „Baloldali Sziget Fesztivál 2015" névre keresztelt rendezvényen Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal elnöke folytatott párbeszédet a szocialisták első emberével. Tették mindezt egy sarló-kalapáccsal, egy vörös csillaggal és egy kubai kommunista tömeggyilkos arcképével a hátuk mögött, ezzel nyíltan kifejezve álláspontjukat a bolsevik ideológiával kapcsolatban. Úgy tűnik, az önkényuralmi jelkép használatának vétsége (Btk. 335. §), valamint az azzal járó erkölcsi aggályok nem jelentettek problémát szocialista körökben, Tóbiás József ezt követően még tíz hónapig volt a párt elnöke (majd 2016 novemberétől az MSZP pártigazgatójává választották), illetve 2019. október 31-ig országos listás képviselő.

Kunhalmi Ágnes 2018 nyarán töltött fel egy önarcképet az Instagram-oldalára, ami alá azt írta: #szovjetlány.

A magát büszkén szovjetnek nevező országgyűlési képviselő később törölte a hashtaget, a Magyar Szocialista Párton belül azonban semmilyen szankcióval nem kellett szembenéznie, továbbra is a parlament tagja, sőt a párt Kulturális bizottságának az alelnöke, illetve 2020. szeptember 19-től az MSZP társelnöke. 2020. március 29-én az MSZP zalaegerszegi alapszervezete az alábbi szöveggel tett közzé bejegyzést a közösségi oldalán: „Ma, 75 éve a szovjet hadsereg ezen a napon verte ki a német csapatokat Zalaegerszegről. 1945-ben apáink, anyáink azért küzdöttek őszintén, azért hittek a fényes szelekben, mert ebben a napban, a felszabadulásban több volt: a népi demokrácia, nemzeti önbecsülés, tisztességes polgári lét lehetősége! Emlékezzünk a hősökre és áldozatokra!". Magyarország Szovjetunió általi megszállásával éppen ez a két dolog szűnt meg évekre hazánkban: a nemzeti önbecsülés és a tisztességes polgári lét lehetősége.

Gyurcsány Ferenc, bukott miniszterelnök Forrás: MTI/Kovács Tamás

A szocialisták által piedesztálra emelt népi demokrácia pedig csak névleg népuralom, valójában a proletárdiktatúra egyik formája, azaz egy eufemizált önkényuralmi (egypárt)rendszer. Egyik mélypontja volt az akkor már minimális támogatottsággal rendelkező MSZP-nek, amikor egy 2009 végi küldöttgyűlésen – többek között Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon – elénekelték az Internacionálé nevű kommunista munkásmozgalmi indulót.

A baloldali pártok a 2022-es országgyűlési választási kampány erejéig felsorakoztak egymás mellett, a közös miniszterelnök-jelöltjük Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A kormányfőaspiráns nevéhez számos botrányos kijelentés köthető, melyek közül az egyik épp a koalíciójukban fellelhető szélsőséges ideológiákra vonatkozik.

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, Márki-Zay Péter Fonyódon egy 2022. február 12-i fórumon, ahol a Jobbik jelöltjét támogatta, arról beszélt, hogy ők a kommunistákat és a fasisztákat külön-külön képviselik, tehát elismerte, hogy vannak közöttük kommunisták és fasiszták is. Ezzel az összellenzéki országos lista első embere nyíltan bevallotta: a pártszövetségükben olyan szélsőséges elemek is helyet kaptak, amelyek a nemzetiszocialista és a bolsevik ideológiát vallják magukénak.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje egyértelműen hitet tett a fasiszta, valamint a szélsőbaloldali politikai eszmék képviselete mellett, így szembekerülve a magyar alkotmányos jogrenddel, valamint az Európai Unió jogával és szellemiségével.

Márki-Zay Péter Fotó: Szabó Gábor - Origo

Moszkvában, 2005. február 16-án, az akkor még MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy „azt nem szeretnénk vitatni, hogy Magyarországot a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg szabadította fel a fasizmus alól 60 évvel ezelőtt", amiért „köszönet és hála jár, és nem engedjük meg, hogy kisstílű viták tárgya legyen." A baloldal mai vezetője, Magyarország akkori kormányfője tehát felszabadítóként tekint a szovjet katonákra, és úgy véli, hálával tartozunk a hazánkat megszálló csapatoknak. Gyurcsány a 2005-ös oroszországi látogatása során elmondta, „Magyarország üzent hadat a Szovjetuniónak", és „nem is volt ott semmi keresnivalója" – ezzel mintegy „felmentve" a Szovjetuniót hazánk későbbi megszállásával kapcsolatban.

Hogy mennyiben beszélhetünk felszabadulásról, illetve mennyire valós a baloldal által megmentőnek beállított kép a Vörös Hadseregről, Grősz József, szombathelyi püspök szavaiból világosan kiderül, aki így emlékezett vissza a szovjet "felszabadításra": „A nők 70 százaléka, 12 éves lányoktól 9 hónapos áldott állapotban lévő asszonyokig, megbecstelenítve, a férfiak nagy része elhurcolva, minden lakás kifosztva, a város templomaival együtt romokban, éttermekben, üzletekben lovak, az utcán, temetőkben, kifosztott üzletekben temetetlen holtak ezrei, a pincékben kiéhezett, félig megtébolyodott emberek..."