Szentkirályi Alexandra: Nem engedjük, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba, ezért nem küldünk katonákat és nem küldünk fegyvereket Ukrajnába

Az orosz-ukrán háború a második világháború utáni Európa legnagyobb menekülthullámát indította el. Az elmúlt bő egy hónap leforgása alatt több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra, köztük kárpátaljai magyarok, ukránok, illetve Ukrajnában tanuló külföldi diákok. A menekültügyi válságra válaszul a magyar kormány létrehozta a Humanitárius Tanácsot, illetve megalkotta a Híd Kárpátaljáért összefogást is. A kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve igyekszik minden segítséget megadni a menekülteknek, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem küld sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajnába, ahogy fegyverszállítmányokat sem enged át a magyar-ukrán határon. A téma kapcsán az Origo megkeresésére reagálva nyilatkozott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki a kezdetektől fogva részt vesz a menekültek ellátásának koordinálásában, több helyszínen át, az ukrán-magyar határ menti településektől a fővárosi BOK csarnokig bezárólag.

Bő egy hónapja zajlik a háború, Ön is járt a határnál, a miniszterelnök úrral is többször kilátogattak, mit tapasztalt?

Szentkirályi Alexandra: Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy rendkívüli heteken vagyunk túl. Embert és lelket próbáló időket élünk, és jó érzés megtapasztalni azt, hogy az ország és a magyar emberek most is példát mutattak az egész világnak emberségből, helytállásból, önzetlenségből és szeretetből.

Szokták mondani, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. Mi pedig amilyen gyorsan csak lehetett, már a humanitárius válság első napjaiban megszerveztük az érintett önkormányzatokkal, a kormányhivatalok és a rendőrség munkatársaival, állami cégekkel és a nagy karitatív szervezetekkel, hogy miként tudunk minél hatékonyabban segíteni az ide érkezőknek.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök határszemlét tart a csengersimai magyar-román határállomáson, 2022. március 16-án. A kormányfő mögött Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Kovács József nemzeti információs államtitkár, mellette balra Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Folyamatosan nyitva tartottuk a határátkelőket, segítségpontokat állítottunk fel, szállást, élelmet és amennyiben szükséges, továbbutazási lehetőséget biztosítunk minden ide érkezőnek.

A határlátogatásaim során azt láttam, hogy minden olajozottan működik, akárhányszor mentünk, érezhető volt, hogy mindig mindenből több van, hol egy plusz sátor, hol egy plusz aggregátor. Vállt, vállnak vetve teszi a dolgát mindenki, a koordináció működik, minden bajbajutottnak segítünk!

Nemcsak a határ mentén, de a fővárosi pályaudvarokon is nagyon sok háború elől menekülő ember fordul meg, őket múlt hétfőtől a BOK csarnokban várják. Mivel találkoznak az ideérkezők?

Szentkirályi Alexandra: A BOK csarnok megnyitása az esetlegesen érkező, nagyobb menekülthullámra való felkészülésnek a része.

Záhonyon keresztül vonattal eleve sokan jönnek Magyarországra vagy a határt átlépve ezzel folytatják az útjukat – Budapesten keresztül – valamelyik célország felé. Ehhez a MÁV ingyenes szolidaritási jegyet is biztosít, amiből már több mint 150 ezer darabot meg is váltottak.

Az ellátás annyiban változott, hogy a Keleti és Nyugati pályaudvaron a menekülők részére információs pontok működnek, Budapest Főváros Védelmi Bizottsága, a katasztrófavédelem, a rendőrség kollégái, valamint tolmács van ezeken a helyeken.

Az embereket a BOK csarnokban 0-24 óráig működő humanitárius tranzitváróba szállítják, ahol minden ellátást megkapnak:

meleg váróhelyiség, étkezés, baba-mama és gyereksarok, illemhelyek, tisztálkodási lehetőség, orvosi ellátás, telefontöltési lehetőség, internetelérés, tolmácsszolgáltatás, de nemzetközi vonatjegyeket is megválthatják.

A humanitárius segítségnyújtásban mindenkire számítanak, aki szeretne tenni valamit. Néhány nappal a háború kitörése után Ön jelentette be, hogy a kormány elindította a Híd Kárpátaljáért nevű programot. Már közel 800 millió forint gyűlt össze, mekkora okot ad ez az elégedettségre?

Szentkirályi Alexandra:

Nagyon felemelő látni, hogy mi magyarok vitáinkat félre tudtuk tenni és egyként fogtunk össze a háború elől menekülők megsegítéséért. Ennek az erős tenni akarásnak az egyik szép példája a Híd Kárpátaljáért összefogás.

Hiszen azt már tudjuk, hogy amikor igazán nagy a baj, akkor minden segítségre szükség van. Szerencsére segítő kezekből, támogatásból nem szenvedünk hiányt. Van, aki éjjel-nappal palacsintát sütött hosszú heteken keresztül az egyik Segítségponton, de nagyobb szervezetek is csatlakoztak ehhez a munkához.

A magyar emberek jó része érezte és érzi úgy, hogy rájuk most szükség van, tenniük kell valamit.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a magyar-ukrán határon Forrás: Rakó Ales

A koronavírus-járvány után gyorsan újabb válság közepén találtuk magunkat, ami egy segélyprogram mellett számos más intézkedést követel meg a kormánytól is. Hogyan lehet hatékonyan kezelni egy válságot?

Szentkirályi Alexandra: A koronavírus- járvány esetén újra bizonyosságot nyert, hogy válsághelyzetben a gyors és megfontolt döntések meghozatala kulcsfontosságú. Zöld számot hoztunk létre, ahol három nyelven is tájékoztatni tudják az érdeklődőket. Segítünk az álláskeresésben, de mentesítettük például az idegenforgalmi adó alól azokat a szállásadókat is, akiknél a háború elől menekülők szállnak meg.

Válságos időkben nincs fontosabb annál, minthogy annak a hajónak a kormánykereke, amelyben együtt utazunk, jó kezekben legyen. Ilyenkor a tétlenkedés, a bizonytalanság százszor bosszulja meg önmagát.

Miért érezték szükségét annak, hogy egy külön Humanitárius Tanácsot is létrehozzanak, az intézkedések önmagukban nem elegek?

Szentkirályi Alexandra: Amikor valaki nálunk keres menedéket, és akár hosszabb időt is Magyarországon tervez eltölteni, akkor meg kell szervezzük az itt tartózkodása alatt az életét. Határátlépésnél ki kell állítani a tartózkodáshoz szükséges igazolványokat, adott esetben el kell szállásolni, meg kell oldani az egészségügyi ellátását, szállítását, étkeztetését és így tovább. Ehhez összehangolt munkára és szövetségesekre van szükség. Rendőrök, katonák, kormányhivatali dolgozók, a katasztrófavédelem munkatársai, a helyi önkormányzatok vesznek ebben részt, de hat magyar karitatív szervezet is a szövetségesünk, akik a Nemzeti Humanitárius és Koordinációs Tanácsnak is tagjai.

A Humanitárius Tanács feladata, hogy az ukrajnai menekültek segítése érdekében tett lépéseket még hatékonyabbá, a kormányzati szereplők és a nagy karitatív szervezetek munkáját még összehangoltabbá és szervezettebbé tegye. Gulyás Gergely miniszter úr vezetésével ezt a feladatot végezzük.

Hogyan jellemezné a háború elől menekülők megsegítése kapcsán a magyarországi társadalmon belül kialakult, szinte példátlan szolidaritást, nagylelkűséget?

Szentkirályi Alexandra:

Magyarország az elmúlt hetekben jelesre vizsgázott emberségből. Mindenkinek segítünk, aki a háború elől menekül, legyen magyar, ukrán vagy a szomszéd országban tanuló külföldi vendéghallgató. Mindenkinek jut szállás, étel, jó szó, aki nálunk keres menedéket.

Mi magyarok tudjuk, hogy milyen borzalmas a háború, hiszen sajnos jó néhányban volt már részünk, de azt is tudjuk, hogy milyen az, amikor számíthatunk a szomszédainkra.

Ön nagyon sok időt tölt a határon, milyen emberi sorsokkal találkozik?

Szentkirályi Alexandra: Sokan napokig utaznak, hogy elérjék a határt. Van, akit ekkor csap arcon a valóság:

egy biztonságos országban van, de el kellett hagynia a hazáját, el kellett menekülnie arról a helyről, ami az otthont jelenti a számára, ott kellett hagynia a férjét, az édesapját.

Ez óriási fájdalom, tragédia, ezért is fontos, hogy mindenki, már a határon való átlépés után segítséget kap.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a beregsurányi magyar-ukrán határátkelőnél Forrás: Béres Ádám

Mi itt Magyarországon ugyanis barátként, jó szóval, kézfogással várunk mindenkit. A puskaropogás után pedig még inkább felerősödik a nyugalom és biztonság csöndje, amiért nagyon hálásak az ide érkezők.

Milyen módon segítenek azon kárpátaljai magyaroknak, akik úgy döntöttek, hogy a szülőföldjükön maradnak, reménykedve abban, hogy a megye mégsem lesz háborús zóna?

Szentkirályi Alexandra:

A béke pártján állunk. Ezért is van, hogy nem engedjük meg, hogy a magyar-ukrán határon keresztül fegyvert szállítsanak Ukrajnába, ez ugyanis a kárpátaljai magyarok biztonságát veszélyeztetné.

A magyar kormány komoly összegeket, megközelítőleg 2 milliárd forintot fordít a jelenlegi humanitárius válság kezelésére csak a határainkon túl. Ennek egyik része a Hungary Helps Program keretében adott 1 milliárd 350 millió forint, amit az Ukrajna kárpátaljai térségében élő helyi közösségek, valamint a Kárpátalján tartózkodó belső menekültek megsegítésére fordítanak. Ezen kívül Magyarország 600 millió forint értékű segélyszállítmányt és katasztrófavédelmi eszközt indított útjára, rendszeresen érkeznek ezek a támogatások. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy belső Ukrajnába is folyamatosan indulnak a segélyszállítmányok, ugyanis nagyon nehéz a helyzet ott.

Többek között összehangolt uniós segítség keretében Magyarország több száz infúziós állványt, egészségügyi ellátáshoz szükséges bútorokat, sebészeti beavatkozáshoz szükséges eszközöket, több ezer sebészeti műtőkesztyűt, infúziós kellékeket, orvos mechanikai eszközöket, gyógyszereket adományozott Ukrajnának.

A baloldal gyakran tett ellentmondásos kijelentéseket, például a fegyverek, vagy a katonák küldése kapcsán. Mit gondol Ön erről?

Szentkirályi Alexandra:

A magyar kormány egyik legfontosabb törekvése, hogy a magyar embereket biztonságban tudja, ehhez pedig az kell, hogy kimaradjunk ebből a háborúból. Az álláspontunk a kezdettől fogva világos volt, nem engedjük, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba, ezért nem küldünk katonákat és nem küldünk fegyvereket Ukrajnába.

Az ukrán-orosz háború a második világháború óta a legnagyobb menekülthullámot indította el Európán belül. Ez egy olyan helyzetet teremtett, amikor össze kell fognunk, a vitáinkon felül kell emelkednünk, ilyenkor az összevissza beszéd sosem jó. Ezt a magyar emberek is érzik, és tudják, hogy most a segítségnyújtás ideje van.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a magyar-ukrán határon Forrás: Béres Ádám

Mi a véleménye azon nyugati „tudósításokról", amelyek párhuzamot igyekeznek vonni a mostani, ténylegesen létező és egyre súlyosabbá váló ukrajnai menekültügyi válság, illetve a 2015-ös migrációs krízis között? Hogyan lehetséges, hogy a nyugati újságírók többsége képtelen megkülönböztetni egy háborús menekültet egy gazdasági migránstól? Most kizárólag háborús menekültek jönnek Ukrajnából, akkor döntő többségében pedig gazdasági migránsok érkeztek különböző ázsiai országokból.

Szentkirályi Alexandra:

Mi ezer év alatt sok mindent megtapasztaltunk, tudjuk, mi a különbség a menekült és a migráns között. Magyarország most az első biztonságos országnak számít, azok, akik hozzánk érkeznek pedig a magyar törvényeket betartva lépnek az országba.

A különbségtétel nem okozhat nehézséget, hacsak valaki nem szemellenzőn keresztül nézi a képet.

A külföldi kritikákat már megszoktuk. Mindezek ellenére 2015 óta védjük nem csak Magyarország, hanem Európa határait, ezekben a rettentően nehéz időkben is.

A déli határon annak ellenére is folyik a munka, hogy keletről több százezer ember érkezik hozzánk, akikről hosszabb-rövidebb ideig gondoskodnunk is kell.

Abból viszont sosem engedünk, hogy békére, biztonságra és nyugalomra van szükség az országban.

A mostani humanitárius válságból egy tanulságot mindenképp levonhatunk: a magyar emberek tudják, mikor kell védekezni és mikor kell a szívet kitárni.