A Békemenet lesz a március 15-i események csúcspontja

Békemenet
Békemenet 2018
Vágólapra másolva!
Nem azokat az időket éljük, amikor másokra várhatunk, mert most mindenkinek meg kell tennie a magáét, ugyanis utóbb és utólag már késő lesz: végérvényesen és visszavonhatatlanul késő - mondta Bayer Zsolt publicista a március 15-re szervezett Békemenet kapcsán. Most ismét Magyarország szabadsága és függetlensége a tét. A mostani lesz a kilencedik Békemenet. Az eddigi meneteket több százezres tömegek, piros-fehér-zöld zászlók ezrei, lélegzetelállító összetartás és baloldali pánik jellemezte. 
Vágólapra másolva!

Immár kilencedik alkalommal rendezi meg a Civil Összefogás Fórum a Békemenetet. A mostani demonstráció ismét egybeesik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójával. A szervezők szerint hasonló a helyzet most, mint 174 évvel ezelőtt, mivel Magyarország szabadsága és szuverenitása a tét.

Hatalmas segítség az Orbán-kormánynak

A legelső Békemenetet még 2012. január 21-én tartották. Akkor is jelentős spekulációs külső támadás indult Magyarország ellen. Úgy tűnt, hogy a baloldalnak sikerülhet külföldről megbuktatnia az Orbán-kormányt. Ebben a helyzetben jutott arra Bayer Zsolt publicista, Széles Gábor üzletember, Csizmadia László jogász, Fricz Tamás politológus, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, hogy valamit tenni kell.

Bár a szervezők sok embert vártak a megmozdulásra, a megjelentek száma minden várakozást felülmúlt, lélegzetelállító lett a végeredmény. Bayer Zsolt egy későbbi beszélgetés során ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő volt a legmegdöbbentebb ember, eredetileg hatalmas fegyverténynek gondolta volna, ha csak 20 ezer ember csatlakozik a Békemenethez. Ehhez képest nagyjából félmillió ember demonstrált a kormány mellett.

Elképesztően sokan voltak a 2012-es első Békemeneten Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Akkora volt a tömeg, hogy egész egyszerűen nem fértek el a Kossuth téren. Sokan arról számoltak be, hogy mikor a tömeg eleje a Kossuth térre érkezett, a menet vége még csak az Oktogonnál tartott. A Belügyminisztérium a megmozdulást követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy emberemlékezet óta nem látott tömeg vett részt a magyar kormány melletti demonstráción.

Orbán Viktor szerint sorsdöntő volt a 2012-es első Békemenet Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Orbán Viktor azt mondta, hogy valóban volt ekkoriban Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is." A miniszterelnök szerint, ha akkor nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna ki több százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, akkor még az is lehet, hogy politikai értelemben valóban nem élte volna túl a kormány ezt az időszakot.

Fontos demonstráció a 2014-es választás előtt

Abban a kormányzati ciklusban még öt Békemenet volt. Ebből kiemelkedett a 2014. március 15-én megtartott demonstráció. Az akkori parlamenti választást megelőzően márciusban megtartott tömegdemonstráció útvonala fordított volt, mint a 2012-esé: a Kossuth téren gyülekeztek a civilek és Hősök tere felé tartottak az „Egy az ország - 2014. április 6-a" feliratú nemzetiszínű transzparenssel.

2014-ben is fontos pillanat volt a Békemenet Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ismét kirobbanóan nagy sikert aratott a demonstráció, a Belügyminisztérium megerősítette a szervezők becslését, a minisztérium szerint 440-460 ezer résztvevője volt a civil menetnek. Akárcsak a korábbi megmozdulásokon, ekkor is elképesztő összetartás jellemezte a menetet, rengetegen viseltek kokárdát, és a világ minden részéről érkeztek magyarok: az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból is, akiket a szervezők külön üdvözöltek. A megmozdulásnak szerepe volt abban, hogy 2010 után ismét fölényesen nyertek a kormánypártok. Stefka István, a Magyar Hírlap akkori főszerkesztője ezt úgy fogalmazta meg, hogy ez a békemenet legalább olyan fontos volt, mint az első.

Orbán Viktor: Egy birodalommá szervezett nemzetköz hálózattal kell megküzdeni

A következő Békemenetet 2018. március 15-én tartották. Akkor is több százezren voltak a rendezvényen. A menet a Margit-híd budai hídfőjétől indult és a Kossuth téren ért véget. Ott Orbán Viktor azt mondta, ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha. A miniszterelnök beszédében kifejtette:

Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal – folytatta. Külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze és ő testesít meg – jelentette ki.

2018-ban is nagyon sokan voltak fotó: Talán Csaba

Ismét hatalmas siker

A következő Békemenetet 2021. október 23-án tartották. Akkor a tömeg a Deák Ferenc tértől egészen a Kálvin térig tartott. További beszámolók szerint az Astoria is teljesen megtelt, a Múzeum körúton egészen a Kálvin térig álltak az emberek. Megteltek az oldalsó utcák is, többek között a Király utca és a Dob utca is. A nagyszámú lengyel és olasz vonulókkal együtt összesen megint félmilliós tömeg vett részt a Békemeneten.


- mondta akkor Orbán Viktor kormányfő.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott megemlékezés az Erzsébet téren 2021. október 23-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A kormányfő úgy látta, hogy amikor pedig a magyarok felemelték a szavukat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak.

- utalt vissza arra, hogy mi történt az '56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára.
Lassan mondom, hogy mindenki megértse: soha nem fogjuk elfelejteni nekik!" - mondta erre.

hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aki szerint nem a hazai baloldali pártok, politikusok, hanem a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje számít.

"A baloldal ne játszadozzon a magyar emberek életével"

A mostani Békemenet előtt Bayer Zsolt azt mondta, az Origónak,hogy Magyarország függetlensége és szabadsága a tét. Ez nyilvánvalóan az áprilisi választás tétje is egyben.

Az első üzenetünk az, hogy a békének nincs alternatívája, nincs jó háború és nincs rossz háború, minden háború rossz. Magyarország legújabb kori történelme megtanított minket arra, hogy nem szabad kísértésbe esni, és részt venni egy háborús válságban - minderről már Bencsik András beszélt. Ezért a második üzenetünk az a baloldal számára, hogy ne játszadozzanak a magyar emberek életével! Ez alatt azt értem, hogy ne öntsenek olajat a tűzre, ne támogassák a fegyverszállítást Ukrajnába! - tette hozzá a Demokrata főszerkesztője.

- mondta Huth Gergely az Origónak. A Pesti Srácok főszerkesztője felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt teljes mértékben civil összefogás szervezte meg az első békemenetet, amiben kiemelkedő szerep jutott Bayer Zsoltnak, Stefka Istvánnak, Bencsik András, Fricz Tamásnak és Csizmadia Lászlónak. Az akkori békemenet nagyon hasonló politikai körülmények között szerveződött, mint a mostani.

Most is veszélyben van a magyar szuverenitás Forrás: MTI/Hír Tv

Akkor is a magyar szuverenitás volt veszélyben, mivel külső erők, legfőképpen a Soros György által irányított álcivil szervezetek a kétharmaddal megválasztott Orbán-kormány megbuktatását tervezték - hívta fel a figyelmet Huth Gergely.

- tette hozzá. A 2010-es éveben, ahol nem volt hasonló méretű civil szerveződés, ott Soros György szervezeteinek sikerült jelentős befolyásra szert tenniük. Erre a legjobb példa Észak-Macedónia és Ukrajna, de Csehországban is jelentősen teret nyertek az amerikai spekuláns szervezetei.

A szervezők azt kérik, mindenki hozzon magával magyar zászlót és senki ne üljön fel a baloldal provokációinak, amelyekre ezúttal is számítani kell.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!