Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar és ukrán menekültek megsegítése kapcsán összehangoltabbá és szervezettebbé tegyék a kormányzati szereplők és a nagy karitatív szervezetek munkáját, létrehozták a humanitárius tanácsot, amelynek része a Hungary Helps is. Mi lesz a humanitárius tanács keretén belül a Hungary Helps szerepe?
Azbej Tristan: Az ukrajnai fegyveres konfliktusra és humanitárius válságra a magyar kormány a történelmünk legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciójával válaszolt. Ennek része az, hogy Magyarország első biztonságos ország révén természetesen befogadja az ukrajnai háborús menekülteket. Már több százezer menekültet fogadtunk be, és ezzel kipukkadtak azok a hazug brüsszeli és baloldali vádak is, amit évek óta hallunk, hogy Magyarország nem segít a menekülteken.
De igen,
az igazi menekülteknek természetesen segítünk, minden szükséges ellátást megkapnak nálunk, de az illegális gazdasági migránsoktól azonban továbbra is meg kell védeni az országot, nekik a szülőföldön való boldogulásukban segítünk.
Az ukrán-magyar határon megkönnyítettük azt, hogy beléphessenek a menekült emberek Magyarországra, és igyekszünk számukra minden segítséget megadni; egyrészt a karitatív partnereinkkel, másrészt a magyar emberekkel együtt, aki egészen példátlan összefogással egy emberként sorakoztak fel e fontos humanitárius aktusban.
A humanitárius erőfeszítéseinknek egy része a menekülteknek a befogadása és ellátása, a másik része pedig a Hungary Helps szellemiségét követve a helybeli segítség.
A Hungary Helps program tevékenysége Kárpátalját és az ukrajnai konfliktust célzóan az, hogy azokat akik úgy döntenek, hogy a szülőföldjükön maradnak és ott próbálják átvészelni ezt a válsághelyzetet, megsegítsük őket ebben. Humanitárius segítséget viszünk tehát Kárpátaljára karitatív partnereinkkel együttműködésben, támogatva az ott élő magyar honfitársainkat is, de nem korlátozva a segítségnyújtásunk a magyarokra, hanem a kárpátaljai ukrán lakosságot is segítsük, valamint a Kárpátalján tartózkodó, egyre nagyobb számú belső menekülteket is.
A kárpátaljai magyarok védelme érdekében nagyon fontos politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés, amelyben amellett, hogy kiálltunk a béke és Ukrajna mellett, azt is kimondtuk, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért és minden közéleti szereplőnek kötelezettsége, hogy ennek megfelelő magatartást tanúsítson.
Nemcsak felelőtlen, de embertelen és a nemzeti érdekekkel szembenálló, hogy a baloldal összevissza beszélő miniszterelnök-jelöltje oroszbarátnak minősíti a kárpátaljaiakat. Ezzel az ott élő magyarság biztonságát is veszélyezteti.
A Hungary Helps az elmúlt években a közel-keleti és afrikai keresztények megsegítésére koncentrált, annak érdekében, hogy ezen keresztény közösségek tagjainak ne keljen elvándorolniuk a szülőföldjükről. Hogyan tervezik a részleges átállást a kárpátaljai magyar és ukrajnai menekültek megsegítése érdekében, hiszen most olyan közösségekről beszélhetünk, akiknek tagjai a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni a szülőföldjüket? Továbbá milyen módon terveznek segíteni azon kárpátaljai magyar embereknek, akik a háborús veszély ellenére az otthonmaradás mellett döntöttek?
Azbej Tristan: Olyan humanitárius válságokkal állunk szembe, amelyek a feloldására, enyhítésére hivatott a Hungary Helps. Az elmúlt öt évben sokszor távolabbi régiók, a kontinensek bajbajutott embereit és válságövezeteit segítettük meg. Az elmúlt öt évben kialakult a Hungary Helps programnak a keretrendszere és gyakorlata is, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar emberektől származó forrásokat a lehető leghatékonyabban a szükséget szenvedett közösségekhez juttassuk el. Amikor kiválasztottuk a támogatási céljainkat, mindig tartottunk egy fontossági sorrendet.
Az első és legfontosabb támogatási cél az mindig az volt, amikor emberi életeket kellett menteni. Ebben tartozott bele a humanitárius gyorssegélynek afolyósítása.
Egy második, és fontos cél, hogy lehetővé tegyük a közösségek helyben maradását. Sokszor találkoztunk már olyan esettel, válsághelyzettel, hogy fegyveres konfliktus és erőszak miatt menekülniük kellett az embereknek. Ilyen helyzetben mindig az volt az alapelvünk, hogy a származási régióhoz képest a legközelebb első biztonságos helyen támogassuk a humanitárius konfliktusoknak az áldozatai. Például: amikor a Szíriából és Irakból elmenekült közösségeket támogattuk, akkor igyekeztünk őket a szomszédos Jordániában és Libanonban megsegíteni azzal a céllal, hogy amikor ezekben az országokban rendeződik a fegyveres konfliktus, vagy a válsághelyzet enyhül, akkor meglegyen a lehetőség, hogy a közelből visszatérjenek a szülőföldjükre.
Sose támogattuk azt, hogy távoli helyszínekre, Európába, vagy Magyarországra érkezzenek az emberek; egyrészt nem megoldás semmilyen humanitárius válságra a hosszú távú illegális migráció, másrészt semmilyen erkölcsi és humanitárius szempont nem szól amellett, hogy a közel-keleti menekülőket át kelljen vezetni több biztonságos országon, hogy eljussanak Európába.
Most egy más helyzettel állunk szemben, amelyik egyrészt szakmai szempontból is különbözik, másrészt pedig lélektanilag is más, hiszen a humanitárius válság és fegyveres erőszak a közvetlen szomszédunkat érinti, köztük magyar honfitársainkat is.
Ez a különbözőség, különbség pedig az, hogy Magyarország az első biztonságos ország.
A Hungary Helps program azért tudott hatékonyan és azonnal bekapcsolódni a kárpátaljai humanitárius segítségnyújtásba, mert megtanultuk azt, hogy hogyan lehet hatékonyan megsegíteni a belső menekült közösségeket, több mint ötven országból van már humanitárius tapasztalatunk, és most a közvetlen szomszédságunkban kell ezeket a tapasztalatainkat eredményes humanitárius segítségnyújtás formájában hasznosítani.
Az orosz invázió, illetve erre válaszul az Oroszország ellen bevezetett szankció miatt fennáll annak a veszélye, hogy a szegényebb afrikai országokat elvágják az orosz és ukrán gabonamezőktől, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezek miatt lehet Afrikában éhínség és ez járhat egy újabb nagyszabású migráció hullámmal? Ez mennyre érintheti a Közel-Keletet?
Azbej Tristan: Ennek a fegyveres konfliktusnak a gazdasági hatásait már világszerte kezdték érezni. Nem tudhatjuk, hogy túlterjeszkedik-e a régiónkon a közvetlen gazdasági hatás, de ha igen, akkor az egész biztos, hogy a legsérülékenyebb közösségek a helyzetét tovább rontja és súlyosbítja. Hogyha Afrika szóba kerül, eleve számos kihívással küzködik a kontinens: túlnépesedés, klímaváltozás és az ezek nyomán is felerősödött konfliktusok, közöttük a vallási üldöztetés és az erőszakos keresztényellenesség.
Magyarország kiveszi a részét a humanitárius szerepvállalásból, mint ahogy ez most tapasztalható ukrajnai konfliktus esetén, úgy igaz ez az Európa szomszédságában lévő már régiókra, mint a Közel-Kelet és Afrika. Afrikában is számos helyszínén is tevékeny a Hungary Helps, különböző segítségnyújtási programokkal.
De viszont a magyar embereknek az érdekeit szem előtt tartva külföldi segítségnyújtásunknak arányosnak kell lennie Magyarország teherbíró képességével. Ezért nem lehet az az ambíciónk, hogy mi váltsuk meg a világot, mi tegyük jóvá a világ nagy humanitárius katasztrófáit. Amit viszont meg tudunk tenni, és amit az elmúlt öt évben is megtettünk a magyar humanitárius elveknek és a Hungary Helps programnak a sok szempontból egyedülálló közvetlen segélyezési gyakorlatával,
példát mutattunk a tehetősebb, nagyobb erőforrásokkal rendelkező nyugati országok és nemzetközi szervezetek számára.
Az Iszlám Állam rombolása után hogyan halad az újjáépítés Szíriában és Irakban? Ebben milyen formában vesz részt a Hungary Helps?
Azbej Tristan: Irak és Szíria-szerte támogatta Magyarország a Hungary Helps programon keresztül az újjáépítést, amelyet viszont jellemzően nem a helyi hatóságokkal és hivatalos szervekkel együtt bonyolítunk le, hanem a helyi keresztény egyházakkal, helyi és magyar karitatív szervezetekkel. Azért tesszük ezt, mert így lehetünk biztosak abban, hogy a magyar adomány a legkiszolgáltatottabb közösségekhez került és teszünk azért is, mert az egyházi és a keresztény hitelvű partnerek megbízató partnereknek bizonyultak.
Így Szíria és Irak-szerte számos ellátóintézményt, családi otthonaikat, sőt egész településeket építettek újjá magyar támogatással, így többes számban, Irakban is két ilyen településről számolhatunk be, ahol a segítség döntő volt abban, hogy visszatért az élet.
Szíria esetében pedig arról számolhatunk be, hogy olyan városokban, mint Aleppó vagy Homsz, a magyar támogatásnak köszönhetően az ezret meghaladó család térhetet vissza újjáépített otthonaikba.
Fennáll annak a veszélye, hogy a közel-keleti keresztény fiatalok elvándorlása miatt az elkövetkező évtizedekben teljesen eltűnik a kereszténység a térségből? Úgy tűnik, hogy Irakban és Szíriában hosszabb távon – sajnálatos módon – nincs jövője a kereszténységnek. De mi a helyzet Egyiptom, Jordánia és Libanon esetében? Ezekben az országokban jobbak a keresztény közösségek túlélési esélyei, dacára az elvándorlási hullámoknak?
Azbej Tristan: Irakban és Szíriában az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megfogyatkozott a keresztények lélekszáma. A helyi keresztények esetében a szülőföldjükhöz ragaszkodó emberekről van szó, akik mindig hasznos tagjai akarnak lenni a befogadó társadalmaknak is.
Ami miatt sokan elveszítik a reményüket a jövőben az kettős: egyrészt az időről időre fellángoló keresztényellenes erőszak, másrészt pedig – és ez már lélektani tényező keresztény partnereink beszámolói alapján – az a tény, hogy magukra hagyva érzik magukat, az a tény, ahogy amikor népirtásnak tették ki őket, akkor a világ közömbösséget mutatott és Magyarországot leszámítva nem sietett senki sem a segítségükre.
Több olyan muzulmán többségű ország van, ahol a többségi társadalom is felismerte a kereszténységnek a hozzáadott értékeit. Itt az emberi jogaikat és a szabadságjogaikat a központ kormányzat jellemzően igyekszik biztosítani, például Jordánia és Egyiptom is, hogyha e mellé az társul, hogy a szélsőséges terrorszervezetekkel szemben védve érzik magukat, akkor itt a keresztyénségnek a hosszú távú fennmaradása a nemzetközi humanitárius közbeavatkozás nélkül is nagyobb reménnyel kecsegtet.
Hogyan lehet egy nyugat-európai politikusnak elmagyarázni, hogy a muszlim országokból jövő migráció miatt Nyugaton is veszélybe kerülhet a kereszténység jövője? A Közel-Kelet ugyanis a VII. századi iszlám hódításokig keresztény régió volt, ezt követően évszázadokban a keresztények kisebbségbe kerültek, most pedig a teljes eltűnés veszélye fenyegeti őket. Ezt a párhuzamot látni vélik Nyugat-Európában?
Azbej Tristan: Vannak a nyugati liberális politikai iskolának képviselői, aki általánosságban véve egy félreértelmezett szekuralizmus által a vallásos gondolatot a közéletből száműzni akarják.
Velük az a párbeszéd, hogy a kereszténység nemcsak egy vallás, hanem egy civilizációs érték, amire a nyugati civilizáció épül, nehéz erről őket meggyőzni, ez inkább egy ideológiai és eszmei vita aminek részesei vagyunk mi magyarok is, részese a kereszténydemokrata elköteleződésű kormányzat is.
Akkor viszont már átlépünk konkrét emberjogi területre, amikor ez a fajta vallási, kulturális háttérre való vakságot a humanitárius támogatási politikára is átvezetik, amikor átitatja ez az erőltetett és félreértelmezett semlegesség a humanitárius politikát. Hogyha egy liberális nyugati politikusnak nem tudjuk úgy elmagyarázni, hogy az elfogadja, hogy keresztény közösségek nagy számban válságövezetekben üldöztetést szenvednek, ez egy sajátos humanitárius válsághelyzetet teremt, amit nekünk már csak emberiességi, de sok másik, például biztonságpolitikai érdekből is választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy e társadalmak meg tudják őrizni saját maguk értékeit, akkor az a probléma fenyeget, hogy a félreértelmezett semlegesség olyan tétlenségre vezeti őket, amely a keleti és a nyugati keresztény civilizációt is veszélyezteti.
Ez a mi küldetésünk a humanitárius segítségnyújtáson túl a politika és a közélet terén, hogy ráirányítsuk a figyelmet a keresztény civilizációs értékekre Nyugaton is,
és szerezzünk ennek az egyetemes minimum szintjén támogatottságot, ami képes megőrizni ezeket a civilizációs értékeket.
