Alapjogokért Központ: Az EBESZ jelentése megalapozatlan, azt se sikerült eltalálni, ki a köztársasági elnök

Az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentése részben baloldali, részben homályban hagyott forrásokra "építve" megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. Számos ténybeli tévedés is található a hétfőn este közzétett dokumentumban, melyek közül talán a legkirívóbb az, hogy Áder Jánost „volt köztársasági elnöknek" nevezik, miközben mandátuma csak május 10-én jár le. A szervezet lényegében a magyarországi ellenzék által széles körben terjesztett félinformációkat és csúsztatásokat ismétli meg erősen bürokratikus nyelvezettel - írja elemzésében az Alapjogokért Központ a Facebook-oldalán.

A misszió politikai elfogultsága ugyanakkor nem meglepetés: az ún. „teljeskörű választási megfigyelést" 20, a nyílt társadalom hálózatához tartozó „civil szervezet", valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte –

az EBESZ-delegáció tagjainak többsége pedig szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz.

A jelentések irányvonala egyértelmű: már előre megkérdőjelezni a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát, hogy

utána lehessen mire fogni a baloldal vereségét.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ún. „teljeskörű" választási megfigyelői missziója – sajnos – az elfogulatlanságnak még a látszatára sem ügyel. A most megjelent időközi jelentés lényegében a hazai baloldal nemhivatalos „vádlistája", mindezt homályos megfogalmazásban, megbízhatatlan forrásokra alapozva. A dokumentumban visszatérő forrásmegjelölés az „egyes beszélgetőpartnerek elmondták, hogy..." – miközben a pár héttel ezelőtt megjelent ún. „előzetes jelentésben" legalább mindig megjelölték az egyébként megalapozatlan, félrevezető állításoknál, hogy azokat baloldali pártoktól, újságíróktól vagy „civilektől" hallották. (Az „ellenzéki pártok aggodalmai" most „csak" hat alkalommal köszönnek vissza formálisan is a dokumentumban.)

A jelentés például érthetetlen módon kritizálja a választási bizottságok összetételében az állítólagos „kormányzati túlsúlyt", hallgatva arról, hogy az országos egyéni választókerületi választási bizottságokat (OEVB) a helyi önkormányzatok – köztük számos baloldali vezetésű – választják, ráadásul e testületekbe az ellenzéki pártok is küldhetnek tagokat. Sőt, éppen, hogy egy baloldali többségű OEVB szintén baloldali elnökét marasztaltak el nemrég jogsértés miatt, ugyanis egyértelmű jelét adta pártpolitikai szimpátiájának – miközben a választott tagoknak elvileg függetlennek kell lenniük.

Forrás: Alapjogokért Központ

A jelentés sok dicséretet oszt ki az ellenzéknek és egyes „civil szervezeteknek", mely önmagában persze nem lenne gond – csakhogy ebben is egyoldalúság mutatkozik. A nők politikai részvételével kapcsolatban kiemeli az EBESZ, hogy az ellenzék több, nőket érintő programpontot mutatott be, de

azt nem említi, hogy Magyarország történetében először választottak meg nőt köztársasági elnöknek a kormánypártok kezdeményezésére.

Méltatják, hogy a baloldal listáján van cigány származású jelölt is, de hogy a kormánypártok listáján is van, az szóba se kerül. Kritizálják a jobboldali sajtót vagy a közösségi média jobboldalhoz kötődő szereplőit, de az ellenzékhez köthető közösségi média projekteket, sajtót, az azok által terjesztett hamis híreket meg se említik, miközben nyíltan dicsérnek egyértelműen a balliberális oldalhoz kötődő, nevükben „civil" kezdeményezéseket.

Az EBESZ jelentése fenti, pártos kitételek mellett erősen terhelt tárgyi tévedésektől is: Áder Jánost „volt köztársasági elnöknek" nevezik, de tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is.

És persze csúsztatnak is, olyan részinformációkat hagynak ki, amelyek hozzátartoznának a „nagykép" objektív megértéséhez. Nem említi a jelentés például, hogy a veszélyhelyzet idején csak a járványkezeléshez szükséges mértékben van rendkívüli rendeletalkotási jogköre a kormánynak, ellenben a választások kapcsán semmiféle jogi relevanciával sem rendelkező ügyekről – az uniós források felfüggesztésének lehetőségéről vagy a „Stop, Soros!" törvénycsomagról – részletesen írnak. A tévedéseket még hosszasan lehetne sorolni, onnan kezdve, hogy a dokumentum készítői – átvéve egy magyarországi Soros-szervezet álláspontját – összekeverik a „politikai reklám" és a „társadalmi célú reklám" jogi kategóriáit, odáig, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kritizálása közben elfeledkeznek arról, hogy éppen a Kúria volt az, mely megakadályozta az egyik népszavazási kérdés hitelesítését.

Soros György Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Az EBESZ időközi jelentésének hanglejtése, stílusa és vélhetően szándékolt csúsztatásai persze nem adnak okot csodálkozásra. Az ugyanis, hogy a szervezet – EU-s országok tekintetében eddig példa nélkül álló módon – ún. teljeskörű választási megfigyelői missziót küldött Magyarországra, lényegében a nyílt társadalom hálózatának „köszönhető". Az év elején ugyanis 20, e network-höz tartozó magyarországi „civil" szervezet, valamint 62 balliberális EP-képviselő szólította fel az EBESZ-t minderre. A vonatkozó döntést követően pedig kiderült, hogy a misszió ún. központi csapatának („core team") nagy része szintén kötődik a Soros György által létrehozott alapítványi struktúrákhoz – ahogy ezt a Mandiner megírta részletes tényfeltáró cikkében is.

Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy

a misszió és az általa készített jelentések politikailag motiváltak.

E motiváció pedig az, hogy már előre aláássák a választások legitim, demokratikus mivoltát, kétségeket ébresszenek a választási rendszer megbízhatósága kapcsán, hogy utána a baloldali ellenzéknek – vereség esetén – legyen mire mutogatnia.