A lengyel határhoz közeli rakétatámadással üzentek az oroszok a NATO-nak

In this handout picture taken and released by the State Emergency Service of Ukraine on March 14, 2022, firemen work to extinguish a fire in an apartment building hit by shelling in the Obolon district of Kyiv. - A Russian air strike on a residential building in Kyiv killed one and wounded several others, Ukrainian emergency services said on March 14. (Photo by various sources / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / State Emergency Service of Ukraine / handout" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Valóban, ez egy jelzés volt az oroszok részéről, hiszen 30 rakétát lőttek ki erre a katonai táborra. Ezzel is jelezték, hogy jobb, ha a NATO nem küld fegyvereket az ukránoknak - mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a lengyel határhoz közel felrobbantott katonai bázissal kapcsolatban. Az igazgató szerint a keddi béketárgyalások aligha fognak eredményre vezetni, mert a két fél álláspontja messze van egymástól. Az oroszok „demilitarizálni" akarják, a nyugati rendszerből ki akarják vonni Ukrajnát, az ukránok pedig a nyugati rendszerbe akarnak belépni. Kiszelly úgy látja, hogy Oroszország a korábbi, 2014-2015-ös terveit akarja most megvalósítani, és bízik katonai erejében. Kiszelly Zoltán azt is kiemelte, hogy Mariupol elfoglalásával az Azovi-tenger orosz beltengerré válna, illetve szárazföldi kapcsolatot teremthetnének Donbasz és a Krím-félsziget között, ezért kiemelt jelentőségű ez a város az oroszoknak.

Az orosz-ukrán tárgyalások 4. fordulója kedden folytatódik. Az nem világos, hogy a hétfői tárgyalásokon milyen előrelépés történt, ha egyáltalán történt. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint nem könnyű a kommunikáció Oroszország és Ukrajna eltérő politikai berendezkedése miatt sem. Ön mit gondol erről, és mire számíthatunk a következő fordulóban?

Ha a felek tárgyalnak, az már jó, hiszen így mindig van egy esély a tűzszünetre és békére.

A tárgyalások szerintem aligha fognak eredményre vezetni, mert a két fél álláspontja messze van egymástól. Az oroszok „demilitarizálni" akarják, a nyugati rendszerből ki akarják vonni Ukrajnát, az ukránok pedig a nyugati rendszerbe akarnak belépni.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint ha Mariupol elesik, akkor ott felszabadulnak orosz csapatok a keleti katlan bezárására, illetve nagyobb erőkkel tudnak majd támadni észak-nyugati irányba. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A tárgyalásos megoldást nehezít, hogy az oroszok most még hisznek a katonai erejükben, még van elég katonájuk, plusz elkezdték Moszkvából és a többi orosz katonai körzetből a csapataik erősítését.

A 200 ezer Ukrajnában harcoló katonához a 900 ezres orosz hadsereg újabb alakulatokat küld. Ez is mutatja, hogy az oroszok a csatatéren akarják dűlőre vinni a kérdést, és most még úgy érzik, hogy van erre esélyük.

Ha Mariupol elesik, akkor ott felszabadulnak orosz csapatok a keleti katlan bezárására, illetve nagyobb erőkkel tudnak majd támadni észak-nyugati irányba.

Az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen vasárnap, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak. Tulajdonképpen a NATO határához közel történt ez a támadás. Hogyan értékelhetjük ezt? Lehet egyfajta üzenet a NATO felé?

A javorovi ukrán támaszponton történt a robbanás, amit a NATO békepartnerség programjának keretében is használt. Ott képeztek ki ukrán katonákat, és januárban hagyták el az amerikai és kanadai kiképzők.

Valóban, ez egy jelzés volt az oroszok részéről, hiszen 30 rakétát lőttek ki erre a katonai táborra. Ezzel is jelezték, hogy jobb, ha a NATO nem küld fegyvereket az ukránoknak.

Nő halad el egy tüzérségi támadásban megrongálódott épület előtt Mariupolban 2022. március 13-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. Forrás: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Ahogyan mondták is az oroszok, minden fegyverszállítmányt potenciális célpontnak tekintenek.

Nem véletlenül jó, hogy a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy halált okozó fegyvert Magyarországon át szállítani tilos.

Több amerikai lap is úgy értesült, hogy Oroszország fegyvereket, harci eszközöket - például drónokat - kért Kínától, illetve arra is kérte őket, hogy segítsenek megkerülni a rájuk kiszabott gazdasági szankciókat. Kína szerint ez amerikai dezinformáció. Igazak lehetnek ezek az értesülések? Mit gondol erről?

Én nem gondolom, hogy Oroszország fegyvereket kért volna Kínától, mert nyilván nem érdekük, hogy már a konflitkus kezdetén kiszolgáltassák magukat Kínának. Azt sem hiszem, hogy a kínaiak küldtek volna eszközöket, hiszen nem akarnak e konfliktusba keveredni. Pekingben ugyanakkor pontosan tudják, hogy az amerikai „Deep State" először az oroszokat demokratizálná, majd az kínaiakat.

Azt látjuk, hogy ez valóban lehet egy dezinformáció, és ezzel akarnak az amerikaiak üzenni a kínaiaknak, miszerint se fegyvert ne küldjenek Ukrajnába, se pedig a szankciókat ne segítsenek kijátszani.

Mire számíthatunk az elkövetkező napokban? Mi történhet Mariupolnál?

Mariupolt az oroszok azért is támadják, mert az Azov dandár ott harcol, amelyet az oroszok egy neonáci alakulatnak tekintenek. Ezzel akarják alátámasztani azon követelésük igazát, hogy Ukrajna „náci mentesítésére" van szükség.

Fehérorosz önkéntes katonai kiképzésen vesz részt Kijevben 2022. március 8-án, hogy támogatni tudja az ukrán hadsereget. Forrás: MTI/AP/Efrem Lukackij

Mariupol elfoglalásával az Azovi-tenger orosz beltengerré válna, illetve szárazföldi kapcsolatot teremthetnének Donbasz és a Krím-félsziget között. Ilyen szempontból, biztos, hogy szükségük van erre a városra az oroszoknak.

Ezen kívül elkezdődik az Ukrajnára vonatkozó 2014-2015-ös orosz stratégia megvalósítása. Akkoriban még nem volt elég ereje az oroszoknak ahhoz, hogy létrehozzák Ukrajna keleti és déli részén a szakadár köztársaságokat. Ukrajna keleti és déli részén a meglévő kettő mellé még hat szakadár népköztársaságot hoznának létre, most éppen Herszonban készítik elő az erről szóló népszavazást.

Ezek alkotnák Novorassziját (Új-Oroszországot). Kijev központtal terveznek egy Malorassziját (Kisoroszországot), ami egy bábállam lenne. Magát Ukrajnát pedig nyugatra tolnák, és szintén bábállami státuszt szánnak neki.

Ennek megvalósításán dolgoznak az oroszok, és a tervezettnél lassabban, vontatottabban, de úgy tűnik, hogy még a katonai megoldásban gondolkodnak, mert úgy érzik, hogy van erejük.

A főváros Kijev elfoglalása e terv megvalósítása és Ukrajna jövője szempontjából is szimbolikus jelentőségű, az ostromgyűrű zárul, a szír zsoldosok és csecsen martalócok már készülnek a városi harcra.