Ha a baloldal nyerne, visszatér a kommunista rendszer és az elnyomás, megszűnik a szólás és a gondolat szabadsága

Szánthó Miklós interjú

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja, amelynek első adásában Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a KESMA elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról és az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról. Szánthó Miklós többek között arról beszélt, hogy ugyan a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium alakult ki.

Szánthó Miklós a Mediaworks Hírcentrum podcastjának első adásában arról beszélt, hogy a nyugati mainstream és a hazai baloldali sajtó folyamatosan úgy próbálja beállítani a magyar helyzetet, mintha diktatúra lenne az országban és nem lenne szabad sajtó. Ezt ráadásul éppen az a baloldal állítja, akik feles többséggel akarnák felülírni az alaptörvényt.

"Szerintük mindig van valami probléma a jogállamisággal. Nagyon sokszor a sajtó helyzetét hozzák erre példaként. Nyilvánvaló csúsztatásokkal, hazugságokkal és ferdítésekkel megspékelve" - fogalmazott a KESMA elnöke.

Szerinte egészen a rendszerváltásig érdemes visszamenni ahhoz, hogy egyértelművé váljon a mostani helyzet. A kommunista elit a rendszerváltoztatás során a diktatúra alatt felhalmozott politikai tőkéjét, kulturális, gazdasági és nem utolsósorban médiapiaci tőkévé konvertálta át. A 90-es évektől egészen a 2000-es évek közepéig gyakorlatilag a teljes média a baloldal kezében volt.

Mindezt a baloldal úgy értelmezte, hogy ez a független sajtópiac, ezek a demokratikus médiaviszonyok" - fogalmazott.

Ez a helyzet már akkor elkezdett változni, amikor a Fidesz még ellenzékben volt, azonban a valódi átalakulás 2010-től kezdődött meg a médiapiacon. Ez elsősorban annak tudható be, hogy Magyarországon voltak olyan jobboldali vállalkozók, akik úgy gondolták, hogy a jobboldal ügyét általánosságban azzal tudják segíteni, hogy a KESMA részére felajánlja a tulajdonukban lévő médiatermékeket.

Szánthó Miklós Fotó: Hirling Bálint - Origo

"Ez által a KESMA lett annak a szimbóluma, hogy elkezdtük a sajtóban és a médiapiacon is megroppantani azt a posztkommunista örökséget, ami itt volt velünk több mint 20 évig" - mondta Szántó Miklós, aki szerint nem arról van szó, hogy egyfajta jobboldali térfoglalás történik, hanem pusztán arról, hogy a posztkommunista struktúrákat - amelyeket semlegesnek, függetlennek, objektívnek állítottak be hosszú éveken keresztül - a jobboldal megtörte, és elkezdtünk haladni egy kiegyensúlyozottabb médiapiac felé.

Kiemelte, hogy a Megafonnak köszönhetően mostanra a baloldal által uralt közösségi médiában is megkezdődött a jobboldal előretörése,

azonban még egyik területen sem vagyunk egyensúlyi állapotban, hiszen a baloldali tartalmak még mindig jóval több fogyasztóhoz érnek el. Az a baloldali sajtóelit, amely a kommunista sajtó, valamint a 1990-es és 2000-es évek erősen torzított médiapiaci viszonyai között szocializálódott, most nagyon frusztráltnak érzi magát.

Korábban, ha a Népszabadságban megjelent egy publicisztika a politikai helyzetről, akkor utána hetekig attól volt hangos a nyilvánosság, hiszen ők szabták meg, hogy az emberek véleménye milyen irányba megy, vagyis lényegében ők keretezték a valóságot. Ez a helyzeti előny mostanra valóban elenyészett, azok pedig, akik ilyen szociális környezetben nőttek fel, most frusztráltságuk miatt azzal kürtölik tele a világot, hogy Magyarországon "krisztofasiszta diktatúra van".

A valóság viszont az, hogy ugyan némiképp javult a helyzet, de a pálya továbbra is a baloldal felé lejt, hiszen a médiafogyasztók kétharmada az ő termékeikkel találja szembe magát, és különösen rossz a helyzet a közösségi médiában. Éppen ezen próbál meg változtatni a Megafon, amely teret ad a jobboldali hangoknak, a jobboldali véleményvezéreknek egy olyan közegben, ahol még a rendszer is ellenük dolgozik, mivel az olyan oldalakon, mint a Facebook, jól bevett szokás a jobboldali, konzervatív és keresztény gondolatok cenzúrázása.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

"A baloldalon nemcsak a Megafon sikerével nem tudnak mit kezdeni, hanem azzal sem, hogy a jobboldal vette ahhoz a bátorságot, hogy egy olyan fórumon, egy olyan felületen nyilvánuljon meg, amiről a baloldalon egészen idáig úgy gondolták, hogy senkinek semmi köze hozzá, mert az az övék. A Megafon viszont több millió olyan embert ér el, aki amúgy nem nagyon fogyaszt politikai tartalmat".

A KESMA elnöke szerint a baloldali kognitív disszonancia része az is, hogy folyamatosan, minden platformon azt hangoztatják, hogy nincsen lehetőségük elmondani a véleményüket, miközben jól láthatóan rengeteg lehetőségük van minderre.

"Fél évszázadon át ültek a nyakunkon a komcsik, szovjet szuronyokkal megtámogatva. Tönkretették, bezúzták, egzisztenciálisan és időnként fizikailag is megsemmisítették azokat a meglévő konzervatív rétegeket, akik egyébként folytonosságot jelenthettek volna a sajtó, a művészet és az élet minden területén. Majd mindez gyakorlatilag még a 2000-es években is folytatódott" - emlékezett vissza.

Az összes társadalmi alrendszert a baloldal a saját hitbizományának tekintette. Ami mindezt tökéletesen mutatja, az a Színművészeti ügye volt, ahol a baloldal feketén-fehéren elmondta - hiába kerültek be világhírű producerek, rendezők, színházi szakemberek az új Színművészeti vezetésébe -, hogy a színművészeti kultúrát és oktatást csakis kizárólag baloldali rendezők, operatőrök és színészek tudnak csinálni.

Teljesen mindegy, hogy mit tett le az asztalra Vidnyánszky Attila vagy Lajos Tamás, kisült, hogy az ő eddigi szakmai múltjuk, az semmit nem ér, mert ők nem részei annak a balliberális klubnak, amelyek addig az SZFE-t irányították

- hangzott el a Mediaworks Hírcentrum podcastjának első adásában.

Ugyanezt a gondolatmenetet a közösségi médiára is átviszik, hiszen a meggyőződésük, hogy csak a balliberálisoknak szabad tartalmakat közölniük. Az nem lehet, hogy egy konzervatív ember próbál meg tevékenykedni a közösségi médiában, vagy ha mégis megpróbál, arra rásütik, hogy valaki megvette. Amikor pedig a médiára kerül a sor, a baloldali politikusok folyamatosan kitérnek a kérdések elől, arra hivatkozva, hogy "maguk nem sajtó, maguk csak propagandisták", holott lehetőségük lenne válaszolni és elmondani a véleményüket.

Gyurcsány Ferenc folyamatosan semmibe veszi a sajtó képviselőit Forrás: Origo

Szánthó Miklós kitért arra is, hogy a baloldal egy esetleges győzelem esetén 2022-ben feles többséggel akarná megsemmisíteni a kétharmados törvényeket, és leváltanák azokat a közjogi tisztségviselőket, akiket legitimen, kétharmaddal választottak meg, valamint hogy érvénytelenítenék és "kukába dobnák" az alaptörvényt.

"Ezt úgy hívják, hogy diktatúra. Magyarországon ilyet már játszottak 1945 után, ilyet már csináltak a kommunisták. Teljesen illegitim módon törvényeket hoznak, majd elkezdik üldözni a velük nem szimpatizáló újságírókat, értelmiségieket, osztályellenségeket, kulákokat satöbbi" - mondta.

Trombitás Kristóf szerint a baloldal tesz arról, hogy az emberek mindig emlékezzenek arra, hogy az ő eszmei felmenőik a kommunisták, hiszen ugyanazokat a szavakat használva, ugyanazokat a meggyőződéseket alkalmazva működnek.

Az adás közben egy bejátszással is szemléltették, hogy mennyire semmibe veszik a baloldali politikusok a sajtó munkatársait. Gyurcsány Ferenc például levegőnek nézte őket, nem is foglalkozott a feltett kérdésekkel, míg felesége ugyan meghallgatta a kérdéseket, de teljesen más témában kezdett el beszélni, vagyis nem volt hajlandó megválaszolni az egyébként rengeteg embert foglalkoztató tematikákat. A baloldal gyakran folyamodik ilyen eszközökhöz, volt már arra is példa, hogy valaki adás közben sétált ki a stúdióból. Ez a fajta viselkedés azt mutatja meg, hogy a jobboldali sajtó munkatársait nem veszik emberszámba.

A Mediaworks Hírcentrum podcastjának első adását teljes egészében ITT hallgathatja meg.