A fához kötötte az erdőben a kutyáját, aztán a sorsára hagyta, de nem ő volt a legkegyetlenebb állatkínzó

Vágólapra másolva!

Egy férfi Péliföldszentkeresztnél fához láncolta a kutyáját egy erdőben, majd sorsára hagyta, mert ő már nem akart tovább gondoskodni róla. Nem a férfi volt az első, aki brutálisan bánt el a kutyájával, rengeteg állatot hagytak már az út szélen, vagy hagytak hátra a gazdáik, amikor egy új házba költöztek. Az is sokszor megtörtént, hogy a gazda brutálisan bánt a kutyájával, mint például a balotaszállási asszony, aki a kocsija után húzta az állatot. Egy pszichológus az Origónak elmondta, hogy az állatkínzókban nincs empátia, ami arra vezetehtő vissza, hogy gyerekkorukban nem kaptak elég szeretet, ezért nem tudnak kötődni. A Noé Állatotthon szóvivője szerint a kutyák szeretik az embereket, ezért vissza lehet nyerni a bizalmukat.

Origo

Vágólapra másolva!

állatkínzás gazda kutya

A vád szerint a férfi március 7-én kivitte a kaukázusi juhász-németjuhász keverék kutyáját az egyik erdőben Péliföldszentkeresztnél.

Ott kiláncolta egy fához, majd otthagyta víz és élelem nélkül. A gazda nem akarta tovább etetni és gondozni az állatot.

Abban reménykedett, hogy majd a vadászok megtalálják a kutyát, mivel volt a közelben egy vadetető.

Az egyik állatmenhely dolgozói a bejelentés másnapján találták meg a kutyát az erdőben, kiszabadították és gondoskodtak az elhelyezéséről.

Az ügyészség állatkínzás miatt emelt vádat a férfi ellen, és azt javasolják, hogy a bíróság ítélje elzárásra.

Autója után kötötte a kutyáját

Egy balotaszállási asszony komondor jellegű, nagy testű kutyája 2019 augusztusában megszökött otthonról, mert félt a vihartól. Mivel a kutya nem ment haza, az asszony a keresésére indult, és meg is találta egy másik tanyán.

Ezek után a kutya nyakörvére kötött egy 120 centis bálamadzagot, aminek a másik végét a kocsija vonóhorgához rögzítette. Így indultak haza, 2,7 kilométeren át, 20-30 –as tempóval húzta az állatot.

A kutya egy ideig bírta a tempót, majd elesett, a nő pedig húzta a tovább. Az állat még aznap elpusztult, az asszony pedig elásta a tetemet.

Az ügy óriási felháborodást keltett, a bíróság végül 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, amit 2 évre felfüggesztett, vagyis nem kellett börtönbe mennie. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, az asszony és a védője pedig felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

A történtekről készült videót itt nézheti meg.

Hagyta éhen halni a kutyáit

Egy hajdúdorogi asszony tavaly októberben elköltözött az otthonából a szintén a településen élő rokonaihoz. Három kiskutyát tartott otthon, őket azonban nem vitte magával.

Nem hagyott ott nekik sem ételt sem vizet, ráadásul láncra kötötte őket, hogy még csak elmenekülni se tudjanak.

A két idősebb kutya nem élte túl a kínzást, a harmadik társukat egy állatvédő alapítvány munkatársainak sikerült még időben megtalálniuk.

A 8 hónapos kutyát kiszabadították és állatorvoshoz vitték, így az életben maradt.

Az asszony ellen állatkínzás miatt emeltek vádat.

Kiskutyákat hagyott az útszélén

A rendőrséget tavaly januárban értesítették, hogy

a 8-as főúton a litéri elágazó közelében valaki megállt egy autóval az út szélén, majd a kocsiból kivett három kölyökkutyát és otthagyta őket.

A gyors bejelentésnek köszönhetően a rendőrök már fél órán belül az otthonában igazoltatták a 71 éves eplényi férfit, majd előállították és kihallgatták. Állatkínzás miatt indítottak ellene eljárást.

A kölykökről az egyik veszprémi állatvédő alapítvány gondoskodott.

Mérget és szögeket tett a virslibe

Egy Baranya megyei férfi 2018 novemberében döntötte el, hogy megszabadul a szomszédja németjuhász kutyájától.

Egy virslibe gombostűket szúrt és patkánymérget tett, majd a kerítésen keresztül bedobta a szomszédja udvarára.

A gazda reggel előbb megtalálta a virslit, mint a kutya, így nem esett bántódása. A férfi két évvel később újra próbálkozott, akkor csavarokat tett egy téliszalámiba, azt dobta át a kerítésen. A kutya megtalálta a szalámit, de nem ette meg, hanem odavitte a gazdájának.

A szomszéd egy hónappal később megint megpróbált ártani a kutyának, akkor szögekkel teletűzdelt virslit dobott be az udvarra, de a kutya ezt nem találta meg.

A próbálkozások miatt a kutya gazdája kiépített egy kamerarendszert a házánál, ami segítségével lebuktatták a férfit, aki ellen eljárást indítottak állatkínzás miatt.

Szerszámos ládában vitték a kiskutyákat

A pénzügyőrök júliusban ellenőriztek egy kisbuszt az M1-es autópályán, Ács közelében. Az utánfutók átvizsgálása közben találtak meg egy fém szerszámosládát, amin volt néhány keskeny nyílás, de azok nagy részét a csomagok elzárták.

A ládában két, Cane Corso jellegű kiskutya volt. Nem volt kitöltve az egészségügyi kiskönyvük, valamint nem chipjük és útlevelük sem.

A pénzügyőrök értesítették a kormányhivatal állatorvosát, valamint a rendőrséget is az állatkínzás miatt.

Az állatorvos megállapítása szerint a kölykök 4-5 hetesek voltak, a rossz körülmények miatt pedig életveszélyes állapotba kerültek.

A rendőrség állatkínzás miatt indított eljárást az ügyben.

Egy másik esetben három Bichon és két tacskó-csivava keverék kiskutyát koboztak el egy autóstól, mert nem megfelelően szállították őket. A kölykök 4-5 hetesek voltak, hiányolt az oltásuk és az egészségi állapotok sem volt megfelelő. A kutyákat két alapítvány fogadta be.

Áldozatból üldöző lesz

Gaál Viktor pszichológus az Origónak elmondta, hogy az állatkínzókból teljesen hiányzik az empátia, tárgyként kezelik az állatokat.

Az, hogy élőlény, és érzelmei lehetnek, az bennük abszolút nincsen meg. Egy használati tárgy, amit megvettünk, betölti a funkcióját aztán túladunk rajta

– mondja Gaál Viktor. Hozzáteszi, hogy azok, akik állatokat bántanak, valószínűleg nem tudnak kötődni, mert gyerekkorukban nem kaptak elég szeretet. Minél több szeretetet kap valaki, annál inkább képes a kötődésre.

Ebben az esetben két önvédelmi mechanizmus van, az egyik, amikor félünk.

Ha engem nem szeretnek, akkor én sem szeretek, mert ha szeretnék, akkor az egy veszélyes dolog lenne, mert bármikor eldobhatnak

– magyarázza a pszichológus. A másik védekezési mechanizmus, a dráma háromszög. Ebben három szerep van, az üldöző, a megmentő és az áldozat.

Az állatkínzó valószínűleg gyerekként mindig áldozat volt, és hogy most elkerülje ezt, üldöző lesz.

Gaál Viktor elmondta azt is, hogy az empátiát éveken át tartó csoportterápiával lehet fejleszteni, mert ez egy nagyon mély berögződés, valamint az kérdéses, hogy az illető akar-e változni egyáltalán.

Vissza lehet nyerni a bizalmukat

A kutyák nagyon jól regenerálódnak lelkileg is, ha megvolt az alap szocializáltságuk az emberrel, akkor általában türelemmel, szakértelemmel lehet őket rehabilitálni"

– mondja az Origónak Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője. Hozzáteszi, hogy vannak olyan viselkedések, amiket nehéz korrigálni, de kellő szakértelemmel sok mindent el lehet érni.

Azoknál a kutyáknál nehéz a helyzet, akik emberi árintést nem ismerve nőttek fel, kóbornak születtek, vagy nagyon kis korukban dobták ki őket.

Minden kutyánál más, hogyan lehet rehabilitálni.

"Más a helyzet akkor, ha félelem alakult ki nála, vagy egy rossz viselkedés rögződött be, ami ne adj isten egy félelmi agresszióval párosul. Mindenre más a megoldás kulcsa" – mondja a szóvivő, majd hozzáteszi, hogy a kutyák alapvetően szeretik az embereket, és vissza lehet nyerni a bizalmukat.