A keresztények egymásra vannak utalva a mai világban

A keleti és a nyugati kereszténység találkozása is lesz a Budapesten szeptember 5-12. között tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen számos más egyházi vezető mellett részt vesz I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka is, a zárómisére, amelyet a Hősök terén rendeznek, pedig Ferenc pápa érkezik majd – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Az Origónak adott interjújában kiemelte: világszenzáció, hogy részben lovári nyelvű és cigány dallamvilágú szentmisét is tartanak a kongresszuson. A programokra még mindig lehet jelentkezni. A nagy liturgikus rendezvényekre már sok tízezren regisztráltak, a délelőtti és délutáni programokra is több ezer embert tudnak fogadni. „Az Eucharisztikus Kongresszus minden ember számára jövőt és reményt ad" – hangsúlyozta. Interjú Erdő Péter bíborossal.

A járvány miatt több forgatókönyv született, hogy milyen módon rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten szeptember 5. és 12. között. Jelenleg milyen szabályok lesznek érvényesek?

Jelen pillanatban adott a szabad belépés lehetősége. A magyar szabályok szerint lehetőség van a közvetlen találkozásra. De természetesen attól függően, hogy a hatóságok milyen járványügyi szabályozásokat hoznak, úgy változhatnak a kongresszuson való részvételi szabályok is.

A járvány hatása inkább a külföldi, távoli országokból érkezőknél látszik: most elsősorban Európából érkeznek a legtöbben.

A távoli földrészekről is jönnek, de az érdeklődés nem olyan mértékű, mint a járvány előtt volt. Dél-Amerikában, Indiában nagyon rossz a járványhelyzet, emiatt ezekből az országokból kevesebben érkeznek. De azért lesz előadónk például Brazíliából is.

Erdő Péter bíboros Forrás: Ambrus Marcsi

A nagy rendezvények már most telt házasak. Van még lehetőség regisztrálni?

Elsősorban a három nagy szabadtéri szentmisére kimagasló az érdeklődés. De a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ifjúsági programjának keretében a Forráspont című eseményünkre is tízezer fiatal regisztrált már.

A program Ákos koncertjével kezdődik, amelyet ifjúsági szentségimádás követ. Valódi feltöltődés lesz dicsőítéssel, tanúságtételekkel, szentségimádással.

A délelőtti programokon, a Hungexpón van még néhány hely. Már most többen regisztráltak napi ötezernél, de ha jóval többen jelentkeznek ennél, akkor lehetőséget kaptunk arra, hogy több helyiséget használjunk a Hungexpo területén. Elképzelhető, hogy kivetítő segítségével más helyszínt is bevonunk.

A nyitó és a záró szentmise szabad téren lesz, itt nem lesznek korlátozások.

Interneten, személyesen, és már telefonon is lehet ezekre regisztrálni. Akik már regisztráltak, hamarosan a kezükbe kapják a jegyet, hogy melyik szektorban foglalhatnak helyet. Regisztráció nélkül is lehet jönni, de ebben az esetben valószínűleg távolabbról követhetik az eseményeket az érdeklődők. Természetesen a szabad téri miséket kivetítőn is közvetítjük, éppen azért, hogy a távolabb állók is láthassák és olvashassák magyarul az idegen nyelvű beszédeket is.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fotó: Talán Csaba

Magyarországon utoljára 1938-ban volt Eucharisztikus Kongresszus. Erről hallhattunk is egy rádiójátékot A reménység oszlopa címmel. Miben különbözik az idei esemény az akkoritól?

Elsősorban a technikai lehetőségek egészen mások, mint akkor voltak. 1938-ban nemzetközi szenzáció volt, hogy kilenc kivilágított hajó ment végig a Dunán. Felejthetetlen volt. De ma már ez szinte mindennapos a turistaszezon idején. Ezen kívül ma már lehetőség van kivetítők használatára, így a legtávolabb állók is látják az eseményeket. A résztvevők rádión, illetve telefonon hat nyelven hallgathatják a szövegeket.

Az előző kongresszus sem Európában volt, és a következő sem itt lesz. Milyen várakozással tekint az idei kongresszusra? Miért lesz ez különleges itt, Magyarországon?

Magyarország olyan földrajzi helyzetben van, hogy egészen egyedülálló alkalom nyílik a keleti és a nyugati kereszténység találkozására.

Nincs még egy olyan helyszín, ahol ennyi keleti püspök, akár nem katolikus keleti egyház képviselője is jelen tud lenni. Ez rendkívül fontos, mert a keresztények egymásra vannak utalva a mai világban.

A keleti egyházakkal az eucharisztiáról, a szentmiséről, az oltáriszentségről közös a hitünk. Ebben a tekintetben is nagyfokú közeledést jelent ez a kongresszus.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Forrás: Ambrus Marcsi

Roma zenei hagyomány alapján komponált mise hangzik el szeptember 1-én a Budapesti Szent István Bazilikában. Ennek megszületését Ön kezdeményezte. Volt már ilyen bárhol a világon?

Tudtommal nem volt még, éppen ezért világszenzáció lehet. A szeptember elsején elhangzó koncerten nemzetközileg elismert magyar zenészek, énekesek közreműködésével hallhatjuk a mise lovári nyelvű ordináriumára komponált cigány zenei hagyományokból merítő művet. Az előadók között lesz Lakatos György hegedűművész és Oláh Patrik Gergő, a lovári nyelvű szentmise zeneszerzője. A cigány pasztorációban és az őshonos cigány kisebbségek lelkipásztori gondozásában a Magyar Püspöki Kar nagyon sokat tett az elmúlt évtizedekben. Már 2008-ban lefordították a Bibliát lovári nyelvre. Minden nyelv, minden kultúra történetében nagy esemény, amikor a teljes Biblia megjelenik. A Vizsolyi Biblia kiadását a magyar kultúrtörténet is nagy eseményként értékeli.

A Biblia lovári nyelvre való fordítása után felmerült, hogy a szentmisét is le kellene fordítani. Ferenc pápa bátorított bennünket, mi pedig szakembereket bíztunk meg, és elkészült a fordítás.

A szentmisék ordináriumát, vagyis azokat a részeket, amelyek állandóak minden szentmisén, a püspöki kar jóváhagyta. Ezt követően gondoltuk, hogy hangozzék is el a szentmise megfelelő zenei kísérettel. Szeptember elsején a Bazilikában a zene hangzik el, de még nem a liturgiával együtt. Az azt követő csütörtökön, a Hungexpo területén lesz egy teljes szentmise ezzel a zenekisérettel és lovári nyelvű énekelt részekkel. Ilyen még sehol nem volt a világon. Előtte próbáltunk Európában kutatni, hogy hol értik majd a lovári nyelvet, hiszen tudjuk, hogy a magyarországi cigányság körében is többféle nyelv és dialektus létezik. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsában külön is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fotó: Talán Csaba

Teljesen a magyar katolikusok hatásköre volt, hogy hogyan szervezik meg a kongresszust, vagy vannak irányelvek az Eucharisztikus Kongresszusra vonatkozóan?

Természetesen vannak római irányelvek, és egy római bizottság el is látogat minden esetben a helyszínre. Magyarországra is eljött ez a bizottság, végignézte azokat a helyszíneket, amelyeket javasoltunk. A Hősök terét, a Kossuth teret, és a Hungexpót jóváhagyták. Tavaly lett volna a kongresszus, de a járvány miatt el kellett halasztani. Akkor még a Puskás Aréna is a helyszínek között volt, most viszont ott sportesemény zajlik a kongresszus idején, így más helyszínt kellett választani. A programok időtartamára és struktúrájára is létezik irányelv.

Körülbelül egy hétig kell tartania a kongresszusnak, vasárnapi misével kezdődik és vasárnapi misével zárul. Délelőttönként különböző programok, délutánonként fakultatív lehetőségek várják az érdeklődőket.

A kulturális programok pedig rendkívül sokszínűek, van, aki kifejezetten kérte, hogy a Csík zenekart vagy a Száztagú Cigányzenekart is meghallgathassa. A kongresszust megelőzi minden esetben egy karitatív akció, ami megmutatja, hogy az eucharisztia szeretetre ösztönöz minket, arra indít, hogy kilépjünk a világba. Most a II. János Pál Pápa téren szeptember negyedikén, szombaton délben ötszáz rászorulót látunk vendégül, és nem ételt osztunk, hanem leülünk közösen ebédelni. Ezzel is kifejezzük, hogy vállaljuk velük a közösséget.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Forrás: Ambrus Marcsi

Ferenc pápa érkezésének hírére emelkedett a jelentkezők száma?

Több csoport jelezte, hogy eredetileg nem maradt volna a kongresszus végéig, de arra a hírre, hogy pápai mise lesz a záró mise, úgy döntöttek, tovább maradnak.

Böjte Csaba testvér is úgy nyilatkozott korábban, hogy egy vonatra való székely hívővel érkezik, most viszont már két vonatnál tartunk.

A szomszédos országokból óriási a jelentkezők száma. A kongresszus szimbóluma a Missziós kereszt, amely három és fél méter magas, és 2018 tavasza óta járja a Kárpát-medencei katolikus egyházmegyék közösségeit. Csaknem 70 ezer kilométert tett meg a kongresszus előtti vándorlása során. Ez felhívta a figyelmet, és lelki közösséget is teremtett, így számos esetben éppen a Missziós kereszt látogatása kapcsán érkeztek a regisztrációk. Lengyelországból csaknem 15 püspök érkezése várható. Három szlovák püspök vállalt szerepet a budapesti programban, közöttük a püspöki kar elnöke is.

A kongresszusnak van fő témája?

A kongresszus jelmondatát a Szentszék hagyta jóvá, és így hangzik:

„Minden forrásom belőled fakad".

Ez a 87. zsoltár utolsó sora. Ez azt jelenti, hogy az eucharisztia és a liturgia általában a keresztény életnek és a missziónak a csúcsa és a forrása. Az eddigi kongresszusok erre az aspektusra még nem tértek ki. Mi viszont úgy gondoltuk:

meg kell mutatni, hogy az oltáriszentség, a szentmise nem egy belterjes valóság, hanem közösségi cselekmény, amely Krisztus és az egyház közössége. De utána kilép a világba.

Tehát a küldetésnek ez a forrása. Ezt kell megmutatni a világnak. Ezen kívül minden napnak van sajátos témája. Például a szombat esti találkozón a Parlament előtt ki lesz vetítve a Szent Korona és a Szent Jobb is. A program címe:

„Magyarság és kereszténység ezer éve együtt az úton".

A Szent Korona közelsége, Szent István alakja ott lesz az ünnepség hátterében – de az előterében is. Hiszen a mise előtt I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka mond beszédet. Azért kértem fel erre – és azért is vállalta el -, mert 2000-ben a Szent István Bazilika előtt ő avatta szentté első magyar királyunkat az ortodox világ számára. Szent Istvánban azt a személyiséget látja, aki még a kelet és a nyugat egyházainak közös szentje, hiszen még a nagy egyházszakadás előtt halt meg. Sok keleti egyház képviselteti magát a kongresszuson – ahogy említettem is. Reményünk szerint jön Örményországból az örmény apostoli egyház feje, jönnek keleti katolikus pátriárkák Libanonból, Irakból, Szíriából.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fotó: Talán Csaba

Hogyan tekint a többi felekezet az Eucharisztikus Kongresszusra?

A kongresszus előtti években lelkipásztori, teológiai előkészítő konferenciákat tartottunk. Esztergomban évről-évre három ilyen rendezvényt szerveztünk, amelynek adtunk egy bizonyos nemzetközi és ökumenikus jelleget is. Elsősorban katolikus teológusok és lelkipásztorok, szakértők tartották az előadásokat, de volt három zsidó előadónk is. Kitűnő előadókat hallhattunk a moszkvai, a konstantinápolyi, a bukaresti és a belgrádi pátriárkátus részéről is. A protestáns egyházak részéről is több püspök mondott beszédet. Az egyik évben New Yorkból, a Columbia Egyetemről hívtam meg egy evangélikus professzort, aki arról beszélt, hogy az átlényegülés fogalma hogyan alakult ki a középkori teológiában.

Ebben a szellemben készültünk fel, és úgy tűnik, ezek alapján nem kendőztük el a hitbeli különbségeket, mégis arra jöttünk rá, hogy az eucharisztia témája nem eltávolít, hanem közelít egymáshoz minket.

Szimbolikus események is történtek. A Debreceni Virágkarnevál során az idén nemcsak a Szent Koronát jelenítették meg – amelyet több éve már az Esztergomi Bazilika mellett áldunk meg Nagyboldogasszony ünnepén –, hanem szerepelt az eucharisztiáról is egy gyönyörű virágos kocsi. Ezt bemutatták Debrecenben, de a kongresszus idején Budapesten lesz.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Forrás: Ambrus Marcsi

Mit adhat az Eucharisztikus Kongresszus azoknak, akik nem gyakorolják naponta a hitüket?

Jövőt és reményt. Mert az eucharisztia éppen annak a kifejezése, megvallása és reális megvalósulása, hogy nem véletlenül vagyunk a világban.

Nem értelmetlen körülöttünk a világ, és nem is nekünk kell kitalálni, hogy mi az értelme. Teremtett világban élünk, amit azért kell tisztelnünk, mert a Teremtő Isten alkotása, aki nekünk hivatást adott.

Vállalta, hogy párbeszédbe lép velünk – ennek a legteljesebb formája Jézus Krisztus személye. Ezt teszi jelenvalóvá minden szentmise, minden szentáldozás. Ez az eucharisztia lényege, ez pedig reménységet és optimizmust ad nekünk.

Aki nem tud elmenni a kongresszusra, bekapcsolódhat-e a programokba, a misékbe a televízión keresztül?

Természetesen, minden nagyobb programot közvetít a közszolgálati televízió, de egyéb videószolgáltatások is elérhetők lesznek majd.