Gyurcsány Ferenc jár jól a baloldali előválasztással

Budapest, 2021. május 31. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, elnöke napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 31-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A balliberális tömb ugyan hónapokig készült az előválasztások előkészítésére, valódi versengés, illetve az ország jövőjével kapcsolatos szakmai elképzelések ütköztetése helyett azonban sorozatos visszalépésektől, háttéralkuktól, kizárási hullámoktól hangos a közbeszéd. Több jel is arra mutat, hogy a baloldali pártelitek az előválasztás intézményét pusztán díszletként kívánják felhasználni, miközben lépésről lépésre haladnak a gyurcsányi forgatókönyv megvalósítása felé. A Századvég mérlegre tette a közelmúlt azon balliberális eseményeit, amelyek a volt miniszterelnök hatalmi ambícióit szolgálják.

Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc évek óta szisztematikus építkezést folytat, melynek célja a hatalomba való visszatérésének előkészítése. E folyamatban kitüntetett helyet foglal el volt pártjának, az MSZP-nek a bekebelezése, melyhez szemmel láthatóan az előválasztásokat is fel kívánja használni a Demokratikus Koalíció vezére. Sokatmondó, hogy

a gyurcsányi machinációk eredményeként a szocialista párt egykori elnöke, Molnár Gyula is távozni kényszerült az MSZP-ből,

miután vitatott körülmények között bejelentette, hogy a következő országgyűlési ciklusban a DK képviselőcsoportjához fog csatlakozni. Hasonló sorsra jutott a szocialisták pécsi politikusa, Szakács László; Juhászné Lévai Katalin, egykori Hajdú-Bihar megyei pártelnök, továbbá Mokrai Mihály, a párt miskolci képviselője, akik szintén a Demokratikus Koalícióhoz fűződő kapcsolataik miatt kerültek kizárásra az MSZP-ből.

Gyurcsány Ferenc „két legyet üthet egy csapásra" e fejleményekkel, hiszen egyrészt baloldali húzónevekkel bővülhet saját politikai közössége, másfelől pedig tovább súlyosbíthatja az évek óta káderhiánnyal küzdő szocialisták belső válságát.

A szóban forgó események is bizonyítják, hogy a volt kormányfő februári kijelentése, miszerint „a következő egy évben sokat fogják hallani az én nevemet", nem pusztán politika blöff volt, hanem a gyurcsányi stratégia lényegének körvonalazása.

Gyurcsány irányítja a teljes előválasztási folyamatot Forrás: MTI/Kovács Tamás

Reflektorfényben a Demokratikus Koalíció

A felvázolt képbe illeszkedik, hogy egyértelműen

Gyurcsány Ferenc akciói dominálják a baloldali pártelnökök kommunikációját.

A DK elnöke többek között krákogással, narancslé helyett vízivásra buzdítással, valamint férfiszerelmi fantáziákra utaló Facebook-bejegyzésekkel tereli magára a sajtó figyelmét. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások célja, hogy – az előválasztási felkészüléssel kapcsolatos, a volt miniszterelnöknek kedvező folyamatokon túlmenően is – a Demokratikus Koalíció álljon a baloldali közbeszéd fókuszában, minimálisra csökkentve a „szövetséges" pártoknak jutó médiateret.

Elgondolkodtató, hogy – egyebek mellett az előbbiekben érintett tényezők miatt –

a balliberális gondolkodók körében is egyre több kritika éri az előválasztások alakulását.

Radnóti András, a Momentum egykori külpolitikai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előválasztás „valójában kiüresedett, változtatásra alkalmatlan", „a választók helyett a pártvezetők közti alkuk határozzák majd meg a közös lista összetételét". A baloldali véleményformáló szerint a Demokratikus Koalíció, az MSZP, illetve a Jobbik által uralt esetlegesen megalakuló kormányból „csak a 2002–2010 közötti rend helyreállítása következhet". A Momentum volt politikusa felismerte tehát, hogy egykori pártja is belesétált Gyurcsány Ferenc csapdájába, így a többi baloldali formációval együtt statisztaszerepbe került a 2010 előtti baloldali világ restaurációját célzó Gyurcsány-színdarabban.

A DK a baloldal önkormányzati belharcainak nyertese

Végezetül fontos kihangsúlyozni, hogy az egyes önkormányzatokban hatalomra került baloldali koalíciók instabillá válása, illetve felbomlása ugyancsak a volt kormányfő érdekeit szolgálja. Többek között Pécsen, Baján, Egerben, Szolnokon, valamint Szekszárdon balliberális belháborúk zajlanak, az együttműködés meggyengülése vagy szétesése esetén pedig még inkább felértékelődik a helyben legerősebb baloldali erő (tipikusan a Demokratikus Koalíció) szerepe.

A rivális baloldali pártokkal szembeni erőfölény kihasználása évek óta alkalmazott, bevett stratégia Gyurcsány pártjában, a kisebb balliberális formációk kiszorítása az önkormányzati politizálás keretében – az előválasztási háttéralkuk mellett – tovább erősíti a DK országos dominanciáját a baloldalon.

Összefoglalva kijelenthető, hogy

Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció szigorú kontroll alatt tartják az előválasztás folyamatát,

gondosan ügyelve arra, hogy a procedúra ne akadályozza, hanem elősegítse a hatalmi-politikai érdekeik érvényesülését. Az előválasztás ennek köszönhetően nem a baloldali szavazók valódi döntési lehetőségének megteremtéséről szól, hanem – a választás illúzióját kínálva – politikai fegyverré vált a gyurcsányi hatalmi gépezet kezében.