Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Péntek este még javában tartott az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzsé, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alap sorsáról döntenek a vezetők. A kétnaposra tervezett találkozó pénteki napját munkavacsorával fejezték be, miután kisebb országcsoportokban és bilaterálisan is egyeztetésekre került sor.
Az ülésen a hazai érdeket képviselő Orbán Viktor péntek reggel a Facebook-oldalán jelentkezett üzenettel, a miniszterelnök ebben azt mondta: előző este a visegrádi (V4) országok vezetőivel tárgyalt, és sikerült közös javaslatokat megfogalmazni. "A helyzet nem könnyű, de az esélyeink folyamatosan javulnak" – mondta a miniszterelnök.
A szigorú óvintézkedések mellett rendezett találkozóra érkezve a legtöbb vezető szkeptikus volt a gyors megegyezés esélyeit illetően. Angela Merkel német kancellár – aki épp pénteken ünnepelte a 66. születésnapját – kemény tárgyalásokra számít, de mint mondta, a továbbra is nagy nézetkülönbségek miatt nem remél alkut a hét végén. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen valamivel bizakodóbb volt, szerinte a sikerhez szükséges puzzle darabjai már mind az asztalon vannak. Mark Rutte holland miniszterelnök – a fukar négyekként ismert országcsoport (Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország) vezetője – ötven százaléknál kevesebbre becsülte a csúcstalálkozó sikeres kimenetelét. A kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy a jogállamisági feltételeknek mindenképpen szerepelniük kell az uniós pénzekről szóló végleges megállapodásban.
A mintegy kétezermilliárd eurós csomaghoz rendelendő kritériumok már a tegnapi napon beszéd tárgyai voltak, így a huszonhét országvezető a jogállamisági feltételekről is ismertette a véleményét. A kérdés magyar szempontból magától értetődően fontos:
Orbán Viktort a héten az Országgyűlés különleges mandátummal ruházta fel, amelynek értelmében a miniszterelnök nem bólinthat rá a jogállamiságot bebetonozó uniós csomagra.
A Magyar Nemzet is cikkezett róla, hogy a héten Budapesten tárgyaló António Costa portugál kormányfő is hasonló véleményt fogalmazott meg. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4-ek nevében utasította el tegnap, hogy a pénzkérdést összemossák a politikai meggyőződéssel. Orbán Viktor és a visegrádi országok kormányfői egyértelműen ellenzik azt, hogy
a szegények finanszírozzák a gazdag államokat.
Ahogy azt is, hogy elvont jogállami feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését.
Mindenesetre borítékolható, hogy e tekintetben is kemény csatákra kell majd számítani, és nem kizárólag a brüsszeli porondon. A magyar baloldal európai parlamenti képviselői – a DK-s Gyurcsány Ferencné, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Rónai Sándor, illetve az MSZP-s Ujhelyi István – tegnap közleményben tudatták: kizárólag akkor szavazzák meg a hétéves költségvetést és az újjáépítési csomagot az Európai Parlamentben, ha abban a jogállamisági feltétel megkerülhetetlen marad. Vagyis, a mindenáron baloldal politikai alapú pénzosztást akar.
A baloldali politikusok ugyanerről az Európai Parlament szintén baloldali elnökéhez, az európai szocialista pártcsalád biztosaihoz és miniszterelnökeihez, illetve az Európai Szocialisták Pártjának elnökéhez is levelet írtak. Miután az országvezetőket tömörítő Európai Tanács megegyezik a csaknem kétezermilliárd eurós csomagról, annak végleges elfogadásához az EP hozzájárulása is kell majd, Gyurcsányné és baloldali társai emiatt fogalmazhattak meg ultimátumot.
Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a hét végén sem állapodnak meg az állam- és kormányfők a gigászi összegekről, a következő rendkívüli csúcstalálkozót július végén rendezhetik meg.
