Soros szervezetei jogellenesen szerzett adatokkal akarják felgyorsítani a milliárdos börtönbizniszt

Martonvásári börtön sajtóbejárás 2015 március 23-án

Olyan büntetés-végrehajtási iratok nyilvánosságra hozatalát követeli egy bírósági döntésre hivatkozva a Magyar Helsinki Bizottság nevű Soros-szervezet, amelyek fogvatartottak adatait is tartalmazzák, így könnyebben juthatnak új ügyfelekhez, akikkel tovább gyorsíthatják a milliárdos börtönbizniszt. "A börtönkártalanítási ügyek sikerén vérszemet kapott „jogvédő" hálózat egy része most a büntetés-végrehajtási adatbiznisz felpörgetésével, akár Alaptörvényünk szellemével és betűjével (de az elmúlt évek uniós szintű adatvédelmi törekvéseivel is) szembemenő módon csinálna magának jó üzletet az újabb perek sorát megkönnyítő ügyféladatlisták felhasználásával" -  olvasható a Századvég legújabb elemzésében. Mint arról az elmúlt hónapokban többször is beszámoltunk, a hazai Soros-szervezetek és a melléjük szegődött ügyvédek több milliárd forintot kerestek azzal az elmúlt években, hogy a hazai börtönkörülményekre hivatkozva ezrével indítottak pereket a magyar állammal szemben.

A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott szervezet honlapján közölte, hogy jogerősen pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BvOP) szemben a közfeladatot ellátó hatóság belső szakutasításainak nyilvánosságra hozatalának ügyében.

A szervezet állítása szerint ezek 2018-ig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BvOP honlapján, ugyanakkor – a pereskedő NGO állításával ellentétben – az Európai Unió-szerte 2018 tavaszától kötelező, és jelentős mértékben szigorított adatvédelem közösségi szintű elvárásait is figyelembe véve, a BvOP tudott megfelelő szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják nyilvánosságra hozni az érintett belső dokumentumokat

- olvasható a Századvég elemzésében.

A Soros-szervezetek most a börtönben lévők adataira repültek rá Fotó: Szabó Gábor - Origo

A büntetés-végrehajtási szervek támadása a szóban forgó Soros-szervezet részéről különösen aggályos, ugyanis a BvOP belső dokumentumai – amelyek nyilvánosságra hozatalát követelik – az érintettek nevét, személyes adatait tartalmazhatják.

Az említett (és egyes Soros-szervezetek részéről időnként nagyon is tudatosan megcélzott) állami szerveknek pedig kötelessége, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő adatvédelmi nyilvántartást vezessenek az általuk kezelt személyes adatokról, valamint az általuk kiadott belső szabályozó eszközökről.

Ezenfelül a közérdekű adatigénylés – mint jogi eszköz – minden ellenkező állítással ellentétben ma is rendelkezésre áll, a büntetés-végrehajtási szervek az elutasított közérdekű adatigénylésekről, valamint azok indokairól pedig ugyancsak nyilvántartást vezetnek - írja a Századvég.

Ilyen adatokat nem lehet kiadni

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a büntetés-végrehajtási országos parancsnokság illetékesei nemcsak közreműködnek, illetve segítséget nyújtanak az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, hanem kötelességük az érintettek (tehát mind az adatigénylők, mind a fogvatartottak) jogainak biztosítása is.

A BvOP ennek megfelelően nem adhat ki a nyilvánosság részére olyan adatokat, amelyek a döntés meghozatalát megalapozó adatnak minősülnek, ezenfelül a szakutasítások, fegyelmi határozatok kiadása a börtönök belső rendjét és működését is veszélyeztetheti.

Mindezek tükrében megállapítható, hogy a BvOP-nek nem pusztán joga, hanem kötelessége is, hogy – az érintettek jogait szem előtt tartó szakmai mérlegelést követően – maga adjon ki állásfoglalást az adatok nyilvánossága és megismerhetősége tárgyában.

A Soros-szervezetek tovább pörgetnék a börtönbizniszt Forrás: AFP/Gerard Julien

Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nem tekinthető korlátokat nem ismerő jogosultságnak. A magyar Alkotmánybíróság ismert gyakorlata alapján nem minden, az adott szakmai döntés megalapozását szolgáló adat, illetve belső dokumentum olyan, amelynek nyilvánosságra hozása szükséges volna: bizonyos esetekben a közfeladatot ellátók munkavégzésének védelme elsőbbséget élvez az információszabadsággal szemben (lásd 34/1994 (VI.24.) AB határozat). Összegezve, a Századvég szerint kijelenthető, hogy

az Alaptörvény szerinti, a nyilvánosságot és átláthatóságot főszabályként megfogalmazó alapelvtől számos esetben el lehet (sőt el is kell) tekintenie az érintett jogalkalmazó szerveknek.

Így pöröghetne tovább a börtönbiznisz

A nyilvánosságban most vádaskodó NGO említett követelései nem pusztán az alapvető adatvédelmi irányelvekkel mennek szembe, hanem egy tudatos börtönbiznisz folytatását is jelentenék.

A rendszerből kikerülő személyes információk (nevek) felhasználásával ugyanis megnyílna az út ahhoz, hogy az érdekelt NGO-k újabb potenciális börtönlakó ügyfeleket kutathassanak fel, hogy aztán – eszközként felhasználva őket – a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folytathassák a Soros-féle perbizniszt Magyarország ellen.

Az elmúlt hónapokban

a szabad, Soros Györgytől független magyar médianyilvánosságban széleskörűen ismertté vált, hogy az elmúlt években a magyar állammal szemben, Strasbourgban a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások eljárásaihoz kapcsolódóan 2017–2019 között összesen közel kilencmilliárd forintot fizetett ki a magyar Igazságügyi Minisztérium. Ebből az összes kifizetés több mint 60 százaléka ügyvédi számlákra érkezett.

Nem állítható bizonyosan, de nem is kizárható, hogy

a börtönkártalanítási ügyek sikerén vérszemet kapott „jogvédő" hálózat egy része most a bv-adatbiznisz felpörgetésével, akár Alaptörvényünk szellemével és betűjével (de az elmúlt évek uniós szintű adatvédelmi törekvéseivel is) szembemenő módon csinálna magának jó üzletet az újabb perek sorát megkönnyítő ügyféladatlisták felhasználásával

- zárul a Századvég elemzése.

Világossá vált, a börtönbiznisz az álcivilek és a Soroshoz köthető ügyvédek üzlete

Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Helsinki Bizottság egy, az uniós bírósághoz benyújtott beadványában azon háborgott, hogy a kártérítési összegeket nem lehet közvetlenül az ügyvédi letéti számlákra utalni, ezért az ügyvédek elesnek ettől a pénztől, és így nem vállalnak majd ilyen ügyeket.

Tehát világossá vált, amit korábban a kormány mondott, miszerint a börtönbiznisz az álcivil jogvédők, és az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek üzlete

- mondta Völner Pál az Origónak adott interjújában.

Azt, hogy a börtönbiznisz mennyire kötődik a baloldalhoz, jól szemlélteti, hogy működtetői között van Monostori Endre is, aki 1990 és 1998 között az SZDSZ színeiben volt országgyűlési képviselő, és Magyar György ügyvéd is, aki az elmúlt években a baloldali kampányok rendszeres résztvevője volt, és 2018-ban indult a választáson az MSZP színeiben.