Borzalmas az igény és a belső kényszer a tiszta hangokra

Újabb premierre készül a fiatal és rendkívül sikeres Cser Ádám karmester, a Miskolci Nemzeti Színházban Verdi Don Carlosát fogja vezényelni. Noha még a 40-et sem töltötte be, de már nyolc éve a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere, és rendszeresen dolgozik a bergeni és a manchesteri BBC-zenekarnál. Minden bizonnyal sokat segített karrierjében, hogy ahogy fogalmaz, náluk otthon nincsenek „hamis hangok". Valódi zenész családban nőtt föl: nagymamája Cser Tímea operaénekes, édesapja Cser Miklós karmester, bátyja Cser Krisztián operaénekes. Utóbbival közösen készülnek a mai premierre. És zenészt is vett el, Herczenik Anna operaénekest.

Ma este premier, a Miskolci Nemzeti Színházban Verdi Don Carlosát fogja vezényelni. Az utolsó napokban kellett még bármi komoly dolgot helyretenni, vagy ezek a napok már apróhangolással teltek?

Zenés darab, főleg az opera esetében a főpróbahét rendkívül fontos, és nagyon sok a tennivaló. Pontosítások, arányok, gyorsan és hatékonyan kell próbálni. A zongorás próbák kamara jellege után a zenekar részvételével gyakorlatilag minden érzet megváltozik, továbbá két szereposztás van, így mindenkinek megfelelő időt kell biztosítani, és ehhez még persze hozzájön a jelmez, a díszlet és egyéb új szituációk. Bentről ez nagyon izzó, idegfeszítő dolog. A kérdésre válaszolva, nagyon sok komoly dolgot kell helyretenni.

Cser Ádám karmester Forrás: Youtube/Filharmónia Magyarország

Az Isten kezében című műsorban szerepeltek legutóbb a testvérével, a fizikusból lett operaénekessel, Cser Krisztiánnal. Most ismét együtt léphetnek fel. Milyen együtt készülni a premierre?

Mindig izgalmas élmény a közös munka Krisztiánnal. Együtt kezdtük az opera, operák felfedezését, ahogy az életet is. Krisztián énekelt, én zongoráztam. Ezek mellett sokat énekeltünk együtt kamarakórusban, egyéb nagyobb kórusokban és énekegyüttesekben is. Ezt azért emelem ki, mert

az éneklés nagyon fontos, főleg az együttes éneklés, és ennek tudása, tapasztalása.

Más-más oldalról megközelítve komolyan tudunk együtt gondolkodni a zenéről, és tudunk együtt érezni. A más-más oldal alatt az énekes-karmester kapcsolatot mint gyakorlati szempontot is értem.

A kotta rettentő fontos dolog.

Ha már család, egy gyors számvetés: nagymamája Cser Tímea operaénekes, apja Cser Miklós karmester, a már említett bátyja, Cser Krisztián operaénekes, ahogy felesége, Herczenik Anna is. Előfordulnak, előfordulhatnak otthon hamis hangok?

Nehéz kérdés.

Borzalmas az igény és a belső kényszer a tiszta hangokra.

Sok-sok évvel ezelőtt kaptunk egy 1959-es felvételt, amin nagymamám, Cser Tímea énekelt. Tőle kaptuk természetesen. Leírhatatlan élmény volt hallani azt az igényt, a tisztaság igényét. Ez a zenei értelmezés igénye, amely nagyon messziről táplált genetikus dolog.

Miskolc, 2013. június 24. Cser Ádám (háttal) karmester és Rőser Orsolya Hajnalka, Girolamo Deraco Taci című operájának előadásán, a Bartók Plusz Operafesztivál Operaíró versenyének gálahangversenyén a Miskolci Nemzeti Színházban. MTI Fotó: Vajda János Forrás: MTI/Vajda János

A premier előtt, úgy tudom, szinte minden idejét Miskolcon tölti. Máskor viszont sokat van Budapesten. Hogy megy az ingázás?

Eredetileg Szegedről indultam, 2000-ben kezdtem zeneakadémiai tanulmányaimat, 2010-ig két szakon tanultam. Karvezetés, és aztán karmester szakon. Hétfőtől péntekig Pesten voltam, szombaton egész nap Szegeden próbáltunk, vasárnap pedig újra Pesten próbáltunk. Aztán 2005-től tanítottam Szegeden a zeneművészeti középiskolában, közben a pesti tanulmányok kiegészültek bécsi tanulmányokkal, és mindeközben pedig Zalaegerszegen vezényeltem operettet. És így tovább...

Nagyon nehéz, rengeteg tanulással teli időszak volt. Komplett szimfóniákat tanultam meg vonatokon, buszokon, és néhány művet meg is írtam,

írok is a mai napig. Gyakorlatilag 20 éve állandóan úton vagyok, még ez a főpróbahét sem volt teljes egészében egy helyen, mivel a Budapesti Fesztiválzenekar Beethoven-maratonján közreműködtem, csodálatos élményekkel gazdagodva.

2012 óta a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere. Az elmúlt években dolgozott a Magyar Rádió Zenekarával, a Concerto Budapest és az Óbudai Danubia Zenekarral is. És ez csak az elmúlt nyolc év, és ez nem minden, asszisztensként dolgozott a bergeni és a manchesteri BBC-zenekarnál...

Rengeteget tanultam ezekből az utakból.

Bármikor, amikor tehetem, elmegyek Berlinbe a filharmonikusokat hallgatni, a próbáikat is.

Nagyon fontos! Asszisztensként dolgozhattam a Budapesti Fesztiválzenekarral is. Manchesterben vagy Bergenben is elképesztő fegyelem van, ami nemcsak kizárólag a próbákon folytatott magatartásra vonatkozik, hanem a ritmikus egység és a hihetetlen magas szintű együtt-játékra is, ami nyilván összefügg, és ebből is adódik részben, de nem feltétlen ez a legfontosabb része, hanem az, hogy az első próbákon már olyan szinten szólal meg egy-egy mű, hogy aztán ténylegesen a lényegi dolgokkal lehet foglalkozni. A másik érdekes és meglepő tapasztalat, hogy a zenekari muzsikusok közösséget, komoly összetartó csapatot alkotnak. Bergenben a teljes zenekar együtt ebédel, a koncert után pedig beszélgetnek egymással. Csodálatos jelenség!

Miskolc, 2013. június 24. Cser Ádám karmester vezényel, Fehér Éva Giulia szerepében énekel Német Norbert Hazug románc című operájának előadásán Forrás: MTI/Vajda János

Emellett is számos külföldi fellépése is van. A korábban említett elfoglaltsága mellett mire marad ideje?

Amire marad időm, azt a családommal, a kisfiammal töltöm, és főzök.

A preimer után pihen egy kicsit?

Nem igazán lesz időm pihenni, nem jellemző, hogy ki lehet kapcsolni. A következő héten 4 előadásom lesz, és új művem írásával kell haladnom, elő kell készítenem a miskolci beavató operát és további koncerteket.