A Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy
az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.
Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet azzal is büszkélkedett, hogy több ezer eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben az állítólagosan rossz körülmények miatt.
A Helsinki Bizottság szintén ebben az évben egy háttéranyagot hozott nyilvánosságra, amely az "Embertelen túlzsúfoltság a magyar börtönökben" címet viseli. Ebben támadják a kormány börtönpolitikáját, szerintük nem jó megoldás a túlzsúfoltság csökkentésére, ha
Ezzel szemben szerintük az lenne helyes, hogy
A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző", mint végső eszköz. Az ENSZ tapasztalatai szerint nyilvánvalónak tűnik a „fogva tartás kultúrája". Talán ez inspirálta a Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.
Az elmúlt hónapok több nagy felháborodást keltett ügye - amikor olyanok követtek el súlyos bűncselekményt, akiknek még börtönben kellett volna ülniük, de vagy botrányosan enyhe büntetést kaptak vagy idő előtt kiengedték őket - jól mutatja, hogy a bíróságokra már most is hat a Soros-szervezet kampánya.
A Magyar Helsinki Bizottságnak az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint 2018-ban a mérleg szerinti bevétele 457 417 709 forint volt. Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423 944 336 forintot tett ki. Ezen túlmenően köztudottan jó üzlet a strasbourgi pereskedés.
A Helsinki Bizottság honlapján "strasbourgi ügyeink" címszó alatt megemlítik, hogy
„pereinkben összesen több mint 250 ezer eurónyi „méltányos elégtételhez" segítettünk olyan embereket, akik magyar bíróságok előtt nem tudták érvényesíteni az igazukat.
Az azonban nem szerepel a szövegben, hogy ilyenkor perköltséget is megítél az Emberi Jogok Európai Bírósága – a 2016-os MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG kontra MAGYARORSZÁG ügyben a Helsinki költségigénye 8875 EUR plusz áfa volt. (Megközelítőleg 3,4 millió forint.)
Ami pedig a Magyar Helsinki Bizottság börtönmonitorozását illeti, az sem titok, hogy az érintett tevékenységet az Európai Unió támogatása tette lehetővé.
A Soros-szervezet az Európai Bizottságtól 20 hónapra 118 295 805 forintot kapott az előbbi tevékenységért.
A „Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz" (tudniillik menedékkérőknek) projektre szintén a korábbi Európai Bizottságtól 24 hónapra 133 699 497 forintot kapott a Soros szervezet az uniós intézménytől.