Egymást ütik a szakszervezeti vezetők a megbukott sztrájk miatt

Vágólapra másolva!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) csütörtökön tartja tisztújító kongresszusát. Három elnökjelölt száll ringbe a MASZSZ elnöki pozíciójáért: Kordás László jelenlegi elnök, Hercegh Mária, a nőtagozat elnöke és Székely Tamás jelenlegi alelnök. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az elnökjelöltek között komoly vita alakult ki a túlóratörvény miatti sikertelen tiltakozások és a kudarcba fulladt országos sztrájk meghirdetése miatt, valamennyien igyekeznek másra hárítani a felelősséget. A cikkből kiderül, hogy Székely Tamás alelnök bár az egyik tüntetésen a felszólalásában még az ország leállásáról, a kapák és kaszák kiegyenesítéséről beszélt, a mostani vitában már azt mondta, hogy nem lehet sztrájkot hirdetni egy olyan intézkedés ellen, amellyel nem is élnek a munkavállalók, ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy semmi alapja nem volt a tiltakozásoknak. Kordás László elnök pedig elmondta, hogy már decemberben tudták, hogy nincs támogatottsága egy általános sztrájknak.
Vágólapra másolva!

Nincs egyetértés a Magyar Szakszervezeti Szövetségen (MASZSZ) belül sem azzal kapcsolatban, hogy a szövetség a túlóra-szabályozás kapcsán általános sztrájkot hirdetett más konföderációkkal, és ennek megvolt-e az alapja.

A MASZSZ csütörtökön tartja tisztújító kongresszusát, a három jelölt – Kordás László jelenlegi elnök, Hercegh Mária, a nőtagozat elnöke és Székely Tamás jelenlegi alelnök – minap lefolytatott vitájában mindenki más álláspontot képviselt az országos sztrájk meghirdetéséről.

Székely Tamás alelnök, habár az egyik tüntetésen, a felszólalásában az ország leállásáról, a kapák és kaszák kiegyenesítéséről beszélt, ma már tagadja, hogy általános munkabeszüntetésre hívta volna fel a munkavállalókat.

Januári tüntetés Forrás: Atv

Kordás László beszámolt arról is, hogy decemberben készítettek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy nem érdekli az embereket a túlóratörvény.

Forrás: Atv Facebook

Székely Tamás alelnök a vitában most arról beszélt, hogy nem lehet sztrájkot hirdetni egy olyan intézkedés ellen, amellyel nem is élnek a munkavállalók,

ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy túlreagálták a túlóratörvényt.

Szintén érdekes felvetés volt, hogy a szociáldemokrata értékeket nem kötik egyetlen párthoz sem, így az MSZP-hez sem, ezért sem csatlakoztak hivatalosan a párt támogatóihoz.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a jelöltek közül a jelenlegi elnök, Kordás László a legesélyesebb a szövetség vezetésére.

Kordás László Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Bár formális együttműködést nem kötöttek az MSZP-vel, a Magyar Nemzet felidézi, hogy

Kordás László neve összeforr a Gyurcsány-kormánnyal, mivel 2006-ig az akkori munkaügyi tárca államtitkára volt, tehát a munkavállalók ellenében hozott intézkedése mellett ráhatása lehetett a reálbérek abban az időszakban tapasztalt csökkenésére, a munkanélküliség folyamatos emelkedésére.

De a következő Gyurcsány-kormányban is fontos szerepet vállalt, mivel 2007-ben már a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal második embereként felelt a társadalmi párbeszédért.

Székely Tamás, a MASZSZ mostani alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke számos helyi bérügyben szervezett korábban tüntetést, a területükön lévő cégek közül szinte mindenkinél sikerült kollektív szerződéskötést kiharcolniuk.

Ugyanakkor a Magyar Nemzet úgy tudja, Székely módszerei szakszervezeti körökben vitatottak. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó érdekképviseleti tisztségviselők arról számoltak be, Székely rendre próbálja megfojtani a területén más szakszervezetek tevékenységét.

Az alelnök az elmúlt hetekben többször bírálta Kordást, tagadván, hogy maga is részt vett az általános sztrájk meghirdetésében.

Hercegh Mária vasutasként kezdte érdekvédő tevékenységét, elsősorban a nők és férfiak közötti bér- és egyéb különbségek lebontásáért harcol a MASZSZ-on belül. Ugyanakkor a nyilvánosság előtt keveset szerepelt. Őt tartják a legkevésbé esélyes leendő elnöknek. Mindhármukra jellemző egyébként, hogy régi motorosok a szakszervezet világában, így a rendszerváltás előtti módszerek, kötődések mindig is hatással voltak tevékenységükre.