Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor elmondta, hogy azért állt érdekében épp most Magyarországra látogatni Mike Pompeónak – hét és fél éve nem járt hazánkban amerikai külügyminiszter –
mert szövetségesei vagyunk egymásnak.
A miniszterelnök szerint míg az Obama-adminisztráció gondolkodásában Közép-Európa jelentősen leértékelődött, az új amerikai elnök,
Donald Trump érkezésével a térség újra fontossá vált az Egyesült Államok számára.
Orbán Viktor arra is figyelmeztetett: ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségeit keressük, akkor „mindig észben kell tartani, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem”.
A kormányfő beszámolója szerint Mike Pompeóval ő politikai megbeszélést folytatott, a miniszterek egyeztettek a szakpolitikai kérdésekről. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: megállapodtak az Egyesült Államokkal arról a szerződésről, amelynek elődje a 90-es években köttetett, és azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak az országon belül, illetve az országból kifelé. Úgy fogalmazott, hogy
úgy oldottuk meg a katonailag fontos technikai kérdéseket, hogy a magyar szuverenitás érintetlen marad,
hozzátéve, hogy a megállapodás ratifikálásához nincsen szükség az alaptörvény módosítására.
Orbán Viktor felidézte, hogy személyes élményei vannak arról, hogy milyen jelentősége van egy ilyen szerződésnek, ugyanis 1999-ben a szuverenitási jog alapján hárította el Magyarország az amerikaiaknak azt a kérdését, hogy nyisson meg egy frontot a déli határnál Szerbia felé, ezzel segítve a NATO Szerbiával szembeni szárazföldi akcióit. Hangsúlyozta, hogy
Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén.
Az Egyesült Államokkal kötött másik, a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerről szóló megállapodást Orbán Viktor azzal indokolta, hogy
minden országnak szüksége van arra, hogy területének stratégiai pontjait megvédje, és a levegőből fenyegető katonai veszélyeket képes legyen elhárítani.
Magyarországnak ez a képessége elavult. Jelezte továbbá, hogy még nem tartunk ott, hogy konkrét fegyvervásárlásról beszéljünk, egyelőre arról volt szó, hogy Magyarországnak szüksége van egy ilyen közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre.
A kormányfő elmondta azt is, hogy ennek a fegyverzetelemnek a beszerzése illeszkedik a többéves hadászatfejlesztési folyamatba, amelynek a végén
Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, és bármilyen irányból érkező támadást saját erőből is ki tud védeni.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy
azok közé tartozom, akik fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni, képesnek kell lennünk a támadások saját erőből való elhárítására is.
Arról, hogy ehhez mit szól majd Oroszország, a miniszterelnök azt mondta: az orosz-magyar viszony fontos, de Magyarország katonai biztonsága az első. A jó orosz politika két pillérének a saját biztonságát amerikai segítség nélkül garantálni képes Európát, és az Oroszországgal való élénk gazdasági kapcsolatot jelölte meg.
A kormányfő az energiabiztonságról szólva beszélt az orosz-német gázvezeték fontosságáról, és a fekete-tengeri vezeték építéséről is, a horvát LNG-terminál ügyét pedig – amelybe amerikai cseppfolyós gázt táraznának be – úgy kommentálta: „magyarok vagyunk, nem balekok”. Mint mondta,
szívesen együttműködnek, de nem fognak senkitől semmilyen érv vagy nyomás hatására jóval a piaci ár felett vásárolni energiát.
A miniszterelnök szerint ezért jó hír, hogy az Olaszországból Szlovénián át Magyarországra érkező gázvezetéket sikerült felvetetni a fontos EU-s projektek listájára. Ahogy elmondta,
meg fogjuk építeni azt is, így hozzáférünk majd az olasz LNG-terminálhoz.
Az ellátásbiztonságot és a rezsicsökkentést a magyar energiapolitika stabil pontjának nevezte, és ezen nem fognak változtatni. Kiemelte, hogy az energiaszektor nagy részét korábban külföldiek tulajdonolták, és a szocialista kormányok megengedték nekik, hogy Európában arányaiban a legmagasabb profitot és energiaárakat érvényesítsék az országban.
A Kína felé történő nyitásról szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor komolytalannak nevezte azokat a külpolitikai elemzéseket, amelyek szerint az amerikai külügyminiszter szemében bármilyen súlya is lenne a magyar-kínai kapcsolatnak, hiszen az EU-Kína kereskedelemnek Magyarország az 1,2 százalékát adja. A kormányfő ennek kapcsán kijelentette, hogy
Magyarország célja, hogy a világ jelentős gazdasági hatalmai érdekeltek legyenek hazánk gazdasági sikerében, és mi ezért Kínából is várjuk befektetőket.
Kifejezetten támogatja a magyar kormány az „Egy övezet, egy út” programot.
