Benkő Tibor honvédelmi miniszter felidézte: a kormány határozatban vállalta, hogy évi 0,1 százalékos emeléssel Magyarország 2024-re eléri a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. A magyar gazdaság teljesítése nyomán viszont a tavalyra tervezett 1,07 százalékos arány végül 1,4 százalék lett. Így a miniszter szerint, ha a fejlődési ütem megmarad, előbb is teljesíteni tudják a GDP 2 százalékos arányát.
A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program költségvetési háttere biztosított.
Benkő Tibor 8 éven keresztül volt vezérkari főnök az integráltan működő Honvédelmi Minisztériumban. Így együtt tud gondolkodni a katonával, amikor döntést kell hozni, és tudja, milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell megküzdeni a katonai és milyenekkel a politikai vezetésnek. Hangsúlyozta: a katonai vezetésnek pártpolitikától függetlennek kell lennie.
Magyarország biztonsága az első, ehhez felkészült és kiképzett katonákkal rendelkező, jól felszerelt, ütőképes, és korszerű fegyverzeti eszközökkel ellátott Magyar Honvédségre van szükség, ezt a célt szolgálják a fejlesztések - mondta Benkő. Ehhez a következő fél évben a vezetést is átalakítják. A minisztérium feladata a feltételek – köztük az anyagi források – megteremtése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése lesz.
„Nem a politikai vezetés, hanem a katona mondja meg, milyen harcjárműre, repülőgépre van szükség” – emelte ki a miniszter, aki szerint az új vezetési struktúra nagy önállóságot, de egyben rendkívül nagy felelősséget is jelent a Magyar Honvédség parancsnokának.
Benkő Tibor azt is elmondta, 37 500 főben határozták meg a honvédség létszámkeretét, amelynek folyamatos feltöltését 2026-ig tervezik,
a feladatok és az azokhoz szükséges létszámigény függvényében. Ilyen például, hogy Magyarország vállalta: 2023-ra egy közepes, 2028-ra egy nehéz dandárt ajánl fel a NATO kötelékébe.
Ehhez a katonák mellett tüzéreszközök, harckocsik, légvédelmi eszközök, csapatszállító repülők, helikopterek is kellenek.
A miniszter elmondta, a légierő a technikai eszközeinek elöregedése, hiánya miatt a megszűnés határára került, ezért kezdték a haderőfejlesztést a légierő haderőnemmel. Az eddig bejelentett és megvalósult beszerzéseken túl a következő lépésben olyan rámpás repülőket vesznek, amelyek nehéz technikai eszközök szállítására, deszantolásra is alkalmasak. A honvédségnek viszont kevesebb embert is szállítania kell, ezért kisgépekre is szükség van. Az e célra beszerzett Falconok közül az egyik speciális, többcélú feladatra is alkalmas, amelynek katonai célú átalakítása zajlik. A helikopterflottába idén két új helikopter érkezik. A meglévő orosz gépek nagyjavításon estek át, így rendszerben tarthatók addig, amíg az új helikoptereket leszállítják Magyarországnak.
A légvédelem kapcsán elmondta, hogy
az év első felében egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzését tervezik.
Benkő Tibor kiemelte: a szárazföldi haderőnemet is fejleszteni kell. Ehhez kapcsolódóan újjáélesztik a magyar hadiipart, amelynek keretében cseh licenc alapján, de a magyar igényeknek megfelelő fegyvereket állítanak elő. A kiskunfélegyházi üzemben idén megkezdődik a sorozatgyártás. Az itt készült fegyverekkel nemcsak a katonákat, hanem a társfegyveres szervezeteket is ellátják, az export mellett. Emellett a jövőben lőpor- és lőszergyártás indítását is tervezik Magyarországon.
A miniszter azt mondta, a területi elven szerveződő tartalékos rendszer kiépítése jó ütemben halad. Az önkéntes tartalékos katonák számát 8 ezerről – a következő tíz év alatt 20 ezerre kívánják növelni. Két területvédelmi ezredet alakítottak meg, a járásokban kialakítandó századok feltöltése folyamatos.
A honvédség utánpótlásának biztosítása, a fiatalok megszólítása kiemelt céljuk.
Ezért oktatják a honvédelmi ismereteket, különböző ösztöndíjrendszereket működtetnek, sikerrel működik a kadétképzés, és bővítik a katonai középiskolai és kollégiumi hálózatot. Jelenleg Debrecenben működik honvédségi középiskola, de hamarosan megkezdődik a hódmezővásárhelyi intézmény építése.
Tavaly 47 honvédelmi táborban mintegy 1500 fiatal vett részt, idén már 72 tábort terveznek, ahol csaknem 2200 fiatal táborozhat majd.
Benkő Tibor azt mondta, a honvédség mérlege pozitív: több fiatal jelentkezik katonának, mint amennyi távozik. Egyre többen vannak, de ezt az arányt növelni kell, ehhez igyekeznek vonzóbbá tenni a honvédséget, egyrészt új technikai eszközökkel, korszerű felszereléssel, másrészt kiszámítható életpályával.
A honvédségi életpályamodellben olyan juttatási rendszert kínálnak, amelyben az illetményen felül számos támogatás – például nevelési, iskolakezdési – is van.
2002 óta először 2015-ben volt bérfejlesztés a honvédségnél. Bár "13 év koplalás után mindenki vágyott az illetményemelésre", mégis azt kezdeményezte, hogy első lépésben az alacsonyabb rendfokozatú katonák kapjanak nagyobb arányú emelést, sokan közülük ugyanis megélhetési nehézségekkel küzdöttek. A most januári, átlagosan 5 százalékos emelés viszont már mindenkit érintett.
2015 és 2019 között átlagosan 50 százalékkal emelkedett a katonák illetménye,
Benkő Tibor ugyanakkor közölte azt is, 2015 óta a honvédség munkaerőpiaci versenyelőnye csaknem elfogyott, így meg kellett kezdeniük az illetményrendszer újragondolását.