Semjén Zsolt: Történelmi bűn a német nemzetiség egykori elüldözése

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megkoszorúzza a Kiűzetési Emlékművet a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen Eleken 2019. január 19-én.

Történelmi bűnnek nevezte a német nemzetiség egykori elüldözését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton a Békés megyei Eleken.

Az elűzés, az elüldözés történelmi bűn, amely egy olyan népcsoporttal történt, amely évszázadok óta szerves része a magyar történelemnek, a magyar államnak. A kormány osztozik a helyi közösségek fájdalmában

- mondta Semjén Zsolt a Kiűzetés emlékműve előtt elmondott beszédében. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a kitelepítés 1946-tól az ország északkeleti részét leszámítva minden, németek által lakott régiót érintett.

A kitelepítés három hullámban zajlott le 1946. január 19-e és 1948. június 15-e között, és mintegy kétszázezer embert, közöttük csaknem ötezer eleki lakost érintett.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megkoszorúzza a Kiűzetési Emlékművet a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen Eleken 2019. január 19-én. Forrás: MTI/Lehoczky Péter

Semjén Zsolt mint mondta, a kitelepítés szó volt a hivatalos elnevezés. Valójában ez a magyarországi németek, svábok megbélyegzését, megalázását, kifosztását és elűzését jelenti - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt világtörténelmi összefüggésekre utalva kiemelte, hogy a kitelepítések története nem speciális magyar gyakorlat volt. Már 1943-ban, a Teheráni Konferencián eldőlt, hogy Lengyelország új határainak kitűzésével a nagyhatalmak megállapodtak a kitelepítésekben. Ennek következtében

összességében 9 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes Eleken. Forrás: MTI/Lehoczky Péter

Az Európai Unióban van, ahol a mai napig nem hajlandók a jogrendből a Benes-dekrétumokat kitörölni. Azokat a dekrétumokat, amelyek a német és magyar lakosság kollektív bűnösségét deklarálták. Ez teljességgel összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapjogi chartájával. Brüsszelnek pedig ez nem szúr szemet

- jelentette ki Semjén Zsolt, aki ezt követően megkoszorúzta az emlékművet.

Kiss-Rigó László (j.) szeged-csanádi megyés püspök szentmisét mutat be a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából az eleki Sarlós Boldogasszony-templomban 2019. január 19-én. Forrás: MTI/Lehoczky Péter

A megemlékezés előtt az eleki Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mutatott be szentmisét. A püspök azt hangsúlyozta, hogy

azért kell emlékezni az eleki németek elűzésére, hogy még egyszer hasonló aljasság ne fordulhasson elő.