A lengyel közszolgálati rádió március 15. alkalmából készítette Kövér Lászlóval a pénteken sugárzott interjút. A beszélgetés a tervek szerint szombaton is elhangzik a lengyel rádióban, amelynek csatornáin aznap magyar napot tartanak.
A kétoldalú kapcsolatokról Kövér László azt mondta, hogy a szoros lengyel-magyar együttműködés
azoknak a kihívásoknak is köszönhető, amelyekre együtt kell válaszolnunk.
A két ország kormánya felismerte, hogy ezekben a 21. századi kihívásokban közösen osztoznak, és csak egymást segítve tudnak helyes választ adni.
Kövér László a kihívások közül a migrációs válságot emelte ki, fontosnak minősítve, hogy a V4-ek a válság 2015-ös kitörése után segítettek Magyarország és egyben az EU déli határának védelmében. Emellett a brüsszeli porondon való együttes fellépés itt vált egyértelmű gyakorlattá – fűzte hozzá Kövér László. Kövér László kifejtette: kiderült, hogy a migrációs válság nem „elszigetelt baleset”, hanem az EU eltorzult működésének szerves következménye, az EU be próbál avatkozni a szuverén országok belső életébe.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy
egyre agresszívebben próbálnak bennünket rávenni, hogy fogadjuk el azt a jövőképet, Európa-képet, amelyet Brüsszelben, valamint egynémely régi tagállam fővárosában találtak ki.
Ennek nyomán a V4 országaiban, de más közép-európai országokban, például Romániában is tudatosították, hogy „újból fennáll a szakadás lehetősége Kelet és Nyugat között”, hogy az új tagállamokat „egyfajta tartós másodrendű státuszba” próbálják szorítani.
Egyre világosabbá vált számukra, hogy ezzel szemben csak az együttműködés szorosabbra fűzése lehet a válasz.
Az EP-választásra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: bízik abban, hogy ez változást hoz az EU működésében, „ugyanakkor óvatos is vagyok” – jegyezte meg, kifejtve: a választások elindíthatnak egy olyan átalakulási folyamatot, amelyben
a hagyományos pártcsaládok felszámolódnak, és átadják helyüket egy új struktúrának.
Az európai fő politikai frontvonalak már nem a hagyományos jobb- és baloldal között vannak, hanem az egyik oldalon „a szuverenista nemzeti államok együttműködésében gondolkodó, az EU-t az erős tagállamokra alapozni akaró” erők állnak, a másik oldalon pedig „a globalista, a szuverenitást eltörölni akarók” vannak.
A házelnök szerint „a demográfiai halálra ítélt” régi uniós tagállamok elszívják a közép-európai országokból a jól képzett fiatal munkaerőt.
Az Európán kívülről érkező gazdasági bevándorlás kapcsán Kövér László
teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a régi uniós tagállamok – elsősorban Németország – „több mint egymillió embert hagytak beözönleni az EU határai mögé”.
Közölte: miután kiderült, hogy csak 10-20 százalékuk építhető be a nyugat-európai munkaerőpiacra, a „saját nemzetgazdaságaik szempontjából használhatatlan tömeget szét akarják osztani Európa többi tagállama között”.