Hét egyértelmű jel arra, hogy előre megtervezett volt az ellenzéki tüntetéssorozat

2018.12.18. 15:01

Az ellenzéki média és politikusaik napok óta azt kommunikálják, hogy spontán módon vonultak az utcára az emberek. Ahogy a szerdai, első megmozdulás óta teltek-múltak a napok, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szó sincs erről. Hét egyértelmű pontot hozunk arra, hogy előre megtervezett volt az egész ellenzéki tüntetéssorozat.

Szerda óta többször is utcára vonultak az ellenzéki szimpatizánsok, amit a baloldali politikusok és a hozzájuk köthető médiumok úgy állítottak be, hogy mindez teljesen spontán módon történt. "Megkezdődtek a spontán tüntetések!" - hangoztatja a balliberális propagandagyár egyik legmarkánsabb képviselője, útbaigazítva olvasóikat, mit is kell gondolni az elmúlt napok történéseiről. Ebből a narratívából az rajzolódik ki, hogy komoly társadalmi felháborodás következtében létrejött egy alulról jövő kezdeményezés, ami komoly tömegeket vonzott az utcákra a kormány ellen. Ahogy teltek-múltak a napok, egyre világosabbá vált, hogy a demonstrációsorozat a legkevésbé sem volt alulról szerveződő, arról nem is beszélve, hogy a folyamatoknak köze sem volt a spontaneitáshoz. 

1. Április után komoly erők dolgoztak az ellenzék egységesítésén 

Ahhoz, hogy érthetővé váljon a folyamat, vissza kell nyúlni egészen április előttig. Régóta húzódó dilemma az ellenzéki pártoknál, hogy egymással együttműködve, vagy külön-külön politizáljanak. Ez azért lehet egyáltalán kérdés, mert az ideológiai palettán kifejezetten távol állnak egymástól (legalábbis papíron), így például egy Jobbik-Demokratikus Koalíció összjáték elég érdekesen festene a választópolgároknál. A kérdés súlyát mutatja, hogy már a parlamenti választást megelőzően is komoly feszültséget okozott több ellenzéki pártban is a probléma: az LMP már a választást megelőzően két táborra szakadt emiatt, a Jobbikban pedig egyre nagyobb teret nyertek az összefogáspártiak, konfliktust generálva a szervezetben. Az ellenzék végül nem koordinálta a jelöltállítást az egyéni körzetekben éppen az ideológiai különbségekre és az együttműködés életképtelenségére hivatkozva, aminek - nem feltétlenül ennek köszönhetően - súlyos vereség lett a vége. Mivel ez már a harmadik vesztes parlamenti választás volt a sorban, egyre több szereplő azt a következtetést vonta le, hogy 

egységesíteni kell az ellenzéket, csak így lehet némi esély a magabiztos kormánypártokkal szemben. 

A történteknek ez az olvasata gyakorlatilag mindegyik ellenzéki pártban teret nyert, amik komoly politikai mozgolódásokkal járt. Az LMP-ből éppen a leghangosabb összefogáspárti politikusok szorultak ki, így Hadházy Ákos és Szél Bernadett korábbi társelnökök kilépett a pártból, és függetlenként folytatták. A Jobbikban viszont nem a különutasság mellett döntöttek a küldöttek, amikor a májusi tisztújításon a Vona Gábor által támogatott Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton mellett tették le a voksukat. A választás után már a Demokratikus Koalíció sem határolódott el annyira élesen a többi ellenzéki párttól való együttműködéstől, beleértve a korábban ellenségnek számító Jobbikot is. 

Ellenzéki politikusok egy asztalnálForrás: Facebook

2. Fekete-Győr András és Szél Bernadett Amerikában tanult a vesztes választások után

A választás utáni ellenzéki mozgolódások egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb mozzanata kevésbé ismert a nyilvánosság előtt, pedig - mint utólag kiderült - alapjaiban határozta meg a mostani demonstrációk dinamikáját, és szokatlan módszereit. Az áprilisi választás után két partvonalra szorult politikus, nevezetesen Szél Bernadett és Fekete-Győr András Momentum-elnök az amerikai kormány ösztöndíjával az Egyesült Államokba utazott tanulni ősszel. Előbbi október 7-26. között, utóbbi pedig szeptember 17-től október 5-ig tanulhatott a tengerentúlon, így nem egy időben vettek részt a képzéseken, ennek ellenére közös kép is készült róluk. Mindketten úgy kommentálták sikeres pályázatukat, hogy az külföldön megszerzett tudást Magyarország javára akarják fordítani. Fekete-Győr megfogalmazásában ez a következőképpen hangzott: "az Amerikai Egyesült Államok ma még az egyetlen szuperhatalom, amelynek jó megoldásait vizsgálni kell, a rosszakból tanulni kell. Az így megszerezhető tudást pedig haza kell hozni, hogy Magyarország és Európa javára fordítsuk."  Az amerikai útnak azért van jelentősége, mert hozzájuk köthetőek a magyar tüntetéskultúrától eddig ismeretlen eleminek a behozatala. A Momentum elnöke vezető politikusként füstgránáttal dobálta meg a rendőröket, az LMP volt képviselője pedig országgyűlési képviselőtől szokatlan módon folyamatosan hergeli az ellenzéki szimpatizánsokat, heves gesztikulálásokkal, ordibálással, a rendőrök elleni erőszakos megnyilvánulásokkal ("Mit csinál maga vadállat" - ordibált a rendőröknek). Fekete-Győrtől és a Soros György pénzelte pártjától eddig sem álltak távol az ehhez hasonló módszerek

a Momentum elnöke társaival együtt betört az Origo szerkesztőségébe, és kommunista tempóban számon kérték kollégánkon, hogy milyen cikkeket jelentet meg. 

Az M1 tegnap esti híradójában pedig az volt látható, ahogy Szél a köztelevízió épületében azzal fenyegette meg a biztonsági szolgálat tagjait, hogyha nem engedik beolvasni követeléseiket, akkor a kint lévő pár száz ember betörhet. 

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, és Szél Bernadett, az LMP extárselnöke az Egyesült ÁllamokbanForrás: Facebook

A demonstrációsorozatban, és annak elfajulásában komoly szerepe van a két politikusnak. Azonban ehhez társak is kellettek. 

3. A hazai Soros-hálózat ideje korán mozgósításba kezdett

Nemcsak a Soros-hálózat politikusai készítették elő a terepet, hanem az amerikai bevándorláspárti üzletember egyetemi hátországa is ideje korán elkezdte a mozgósítást az agresszív utcai megmozdulásokra. A Tűzfalcsoport Blog nevű oknyomozó portál egy olyan bejegyzést szúrt ki, amiből erősen erre lehetett következtetni. Ugyanis az ÁJK Közéleti Kör Facebook-csoportban az egyik hallgató közzétett egy posztot, amelyben 

felhívta diáktársai figyelmét egy új, „egyetemeken átívelő bázisdemokratikus alapú szerveződésre", amely a „diákok és egyetemek érdekvédelmével foglalkozna". 

A pontos részletek megbeszélését december 2-ára tűzték ki, a dátum azért fontos, mert hat nappal később már a baloldali Új Egyenlőség hasábjain coming outoltak. A szervezet 

  • neve Hallgatói Szakszervezet,
  • alapítója Nagy Klára, aki a Corvinus Társadalomelméleti Kollégiumában kapott "marxista kiképzést,
  • megalakulásukra pedig november 24-én a Soros egyeteméért megtartott tüntetés után került sor. 

December 8-án már a Soros-féle Város Mindenkié csoporttal vonultak, pár nappal később pedig felszólalhattak a jelenlegi tüntetéssorozat első napján. Tehát 

Sorosék a budapesti demonstrációkat megelőzően villámgyorsan létrehoztak egy hallgatói csoportot, akik aktív szerepet vállaltak az ellenzéki szimpatizánsok motiválásában, rávilágítva arra, hogy komoly készülődés ment a háttérben.

 

Sorosék ifiszervezete pár nappal a budapesti tüntetések előtt megalakult. Az ökölbe szorított kézfejet kölcsönözték logójukhoz, ami már ismerős lehet az Arab Tavaszból és a Soros által szervezett grúz forradalombólForrás: Facebook

4. Gondosan felépített akciómenetrend 

Az ellenzék jó ideje nem tud olyan témát a nyilvánosságba vinni, amely komoly érdeklődésre tartott volna számot a magyar nyilvánosságban. A képviselők a Munkatörvénykönyv módosításánál látták elérkezettnek az időt, hogy akciózzanak, és erre - most már jól láthatóan - egy konkrét, előre megtervezett forgatókönyvvel készültek, az új, szokatlanul vehemens elemek bevonásával. Lényeg, ami lényeg: 

a jogszabály-módosítás csak az alap volt az ellenzék tervében, a valós cél valami teljesen más volt. 

Hadházy Ákos már júniusban arról beszélt, hogy "kommunikáció helyett a politikai cselekvés idejének kell eljönnie". Az egyik balos portálnak ki is fejtette részleteiben, hogy mit ért ez alatt: ki kell lépni a parlament falai közül, és nyomást kell gyakorolni a kormányzatra. Célokat is kitűzött, többek között a jobboldali médiát állította a célkeresztbe. Talán nem véletlen, hogy az ellenzéki szimpatizánsok vasárnap este óta nem "az alapcélért" demonstrálnak, hanem a Hadházy által meghatározottak miatt. Az ellenzék tehát egy egyszerű jogszabály-módosításra felhúzva egy komoly kormányellenes megmozdulást szeretett volna elindítani, az más kérdés, hogy eléggé befulladni látszik a dolog.

Ez megfigyelhető többek között abban is, hogy egyre radikálisabb eszközökhöz nyúltak. Az Országgyűlésben először obstrukcióval szerették volna ellehetetleníteni a törvényhozás munkáját, majd miután ez nem sikerült, odáig jutottak, hogy a testükkel zárták le a pulpitus felé vezető utat, hogy Kövér László házelnök ne tudja levezetni a Munka Törvénykönyvének módosításáról való szavazást.

Ellenzéki képviselők elállják a házelnöki pulpitusra vezető lépcsőt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én. Elöl Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (b-j). MTI/Máthé ZoltánForrás: MTI/Máthé Zoltán

Ismét nem jött össze a művelet, így kiléptek a parlament falai közül, és az utcán folytatták. Ezt úgy igyekeztek kommunikálni, hogy a magyarok önszántukból az utcára vonultak a kormány ellen. 

Csakhogy van ezzel egy apróbb bökkenő: az ellenzék saját maga hívta tüntetni a szimpatizánsait. 

Több hírcsatorna tudósítása (itt és itt) is erről tanúskodik, tehát az ellenzék hívószavára jelentek meg az emberek a Kossuth téren. A megtervezettséget látszik alátámasztani, hogy egy spontánnak nevezett tüntetéshez képest meglehetősen magas a politikai aktivisták száma. Rengeteg pártzászlót (főleg jobbikost és momentumost) lehetett látni a tömegben, sokan egy-egy szervezet kabátjait, sálait és kitűzőit viselik. Már az első alkalommal, a szerdai demonstráción nagy arányban képviseltették magukat, ami arra enged következtetni, hogy 

már ideje korán megkezdődött a szimpatizánsok mozgósítása a háttérben. 

Az előre kiterveltség nem csak ezekben nyilvánult meg, sőt ennél volt egy sokkal karakteresebb ismertetőjegye.

5. Új, Soros-féle módszerek összehangolt használata: Facebook Live-ozás, műesések, színészkedések és hazugságok

Az agresszív megmozdulások is már új színt hoztak a magyar nyilvánosságba, hiszen az eddigiektől eltérően a dühös politikai aktivisták rögtön az első alkalommal törtek-zúztak a fővárosban, de az igazi újdonság az új módszerek használata volt. Vasárnap a Kossuth térről a Kunigunda utcai MTVA-székházig vonult a tömeg, ahol farkasszemet néztek a rendőrökkel. Nem is ebben rejlik a lényeg, hanem abban, ahogy az ellenzéki képviselők hergelték a kint lévő embereket, velük együtt a nyilvánosságot. Parlamenti képviselői mivoltukra hivatkozva megafonnal a kezükben mentek ki és be a tévészékházból/ba, miközben Facebook Live-on keresztül mutatták a fejleményeket a kint várokozóknak. Nem egy, hanem szinte az összes tévészékházba bejutó politikus alkalmazta ezt a megoldást. A jelenetsorokat látva az volt a feltűnő, hogy mindezt  

  • felkészülten,
  • összehangoltan

tették, megkérdőjelezve a spontaneitást. Vasárnapról hétfőre több ellenzéki képviselő is az épületben éjszakázott, hogy másnap újult erővel gyakoroljon nyomást a közmédia munkatársaira. Tegnap a DK-s Varju László fogva tartása ellen tiltakozva az ellenzéki képviselők földre feküdtek összekulcsolt kézzel. Ismerős lehet ez a látványvilág azoknak, akik figyelemmel követték az arab tavaszt, de 

más forrongásnál, Soros-féle tiltakozásnál is előkerült. 

Stílusát tekintve a földre fekvés tökéletesen passzolt a Facebook Live-ozáshoz. 

Az ellenzéki képviselők tiltakozásképpen földre feküdtek összekulcsolt kézzelForrás: Facebook

Nem ez volt az egyetlen sajátos elem a tegnapi ellenzéki performanszon. A színművészeti egyetemre felvételt nem nyerő, szocialista Kunhalmi Ágnes (nem túl nagy sikerrel) eljátszotta, hogy a köztelevízió biztonsági szolgálatának egyik tagja rácsapta az ajtót, aminek következtében másfél métert zuhant vissza. Az ex-LMP-s Hadházy Ákos is beiratkozott az ellenzéki színjátszószakkörbe, hiszen megpróbált a biztonságiak mögé bemászni, és amikor ez nem sikerült, elkezdett fetrengeni a földön, mintha a köztelevízió emberei bántalmazták volna. A DK-s Vadai Ágnes sem valószínű, hogy megkapja a legjobb női mellékszereplő kategóriában az idei Oscar-díjat, mivel könnyek nélkül próbálta elhitetni egy egész országgal, hogy nagyon kiborult. 

Azonban az egész mit sem ért volna, ha a pár száz fős demonstrációt és az ellenzéki képviselők megmozdulását nem közvetítette volna az elejétől a végéig a nagyon lelkes ellenzéki média.

Természetesen a tüntetéseket követően a Soros-szervezetek - Amnesty International, Helsinki Bizottság - azonnal az ellenzéki politikusok és a az őrjöngő tüntetők védelmébe lépett, ami ékes bizonyítéka annak, hogy ki is szervezi ezeket az akciókat.

6. A propagandamédia látványosan felkészült  

Az is megfigyelhető volt az elmúlt napokban, hogy a balos média együtt lélegzett az ellenzékkel: amikor már csak pár tíz ember volt az utcán, akkor is lelkesen élőzték az eseményeket, az ellenzéki politikusok Facebook-bejegyzései pillanatok alatt náluk landolt, és az ellenzéki politikusokon kívül, a balliberális portálok, beleértve a Jobbik pármédiáját, tudatosan hergelték az embereket. Kamuelemzések, irányított vezércikkek sokasága volt olvasható ezeken a felületeken. Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzéki média első kézből értesült, és emiatt alaposan felkészült, hogy balhé lesz Budapesten.  

7. Sárgamellényesek utánzása

Pár napja az MSZP-Párbeszéd politikusai a francia elitellenes megmozdulásokat utánozva sárga mellényben fotózkodtak. Viccnek indult, de aztán Budapest felgyújtása lett a vége.

Sárga mellényben a hazai ellenzékForrás: Origo