Az itt lakók érzik, saját feladatuk van a városban, a városért

2018.11.08. 08:57

Két napot töltöttünk Szolnokon néhány héttel ezelőtt. Azt hiszem, talán egyszer jártam ott, amikor árvízről tudósítottam. Akkor – nyilvánvalóan – nem volt idő szétnézni a városban. Most viszont volt némi időnk, és megnéztük a belvárost és a nevezetességeket. Szolnok nagyon szép, rendezett település. A szolnokiak pedig kedvesek, segítőkészek és rendkívül lokálpatrióták. Voltunk a színházban, megnéztünk egy előadást – amelyet Balázs Péter színházigazgató rendezett, ebédeltünk a Liliomfiban, és azt hiszem, az ország egyik legjobb – megfizethető – éttermére bukkantunk. A teraszokon a szolnokiak kávézgattak, a város főtere egy zsebkendőnyi kis csoda. Amit tudtunk, hogy a rendszerváltás után rengeteg hatalmas vállalat ment itt tönkre, és óriási volt a munkanélküliség. Mára viszont dinamikusan fejlődő gazdasági élettel rendelkezik – és a munkanélküliségi ráta alacsony. Hogy hogyan sikerült ezt elérni, vagyis a mélypontról a csúcsra jutni, arról Szalay Ferenc polgármesterrel beszélgettem, aki 1998-tól 2002-ig már vezette a várost, aztán 2006 óta ismét ő a polgármester a mai napig.

Megtelt az ipari park, létre kell hozni egy újat, hogy a befektetők le tudjanak telepedni a városban. Honnan indult a rendszerváltás óta Szolnok, és hová jutott – ha a gazdaságot nézzük?

A rendszerváltás előtt Szolnok az egyik legnagyobb ipari város volt – kőolajkutató, vegyi üzem, mezőgazdasági gépgyár, bútorgyár, cukorgyár, sörgyár, járműjavító, szóval rengeteg gyár és üzem működött a városban. Akkor 85 ezren laktak itt – mesterségesen duzzasztották fel a város lakosainak számát. Volt munkahely, így a földekről becsalogatták a városba a vidékieket. Ezek a gyárak, üzemek egyenként több ezer munkahelyet biztosítottak az itt élőknek.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestereFotó: Talán Csaba

Aztán amikor át kellett állni a piacgazdaságra a rendszerváltás után, lassan csődbe ment szinte az összes nagy cég, és óriási munkanélküliség volt a városban. A rendszerváltás után néhány évvel 10 ezer fő volt a munkanélküliek száma Szolnokon. Innen indultunk. Ma pedig ott tartunk, hogy 72 ezer ember él a városban, és a munkanélküliségi ráta alulról súrolja a 4 százalékot. A város iparűzési adóbevétele 5,5-5,6 milliárd forint, az adófizetési morál pedig nagyon jó Szolnokon.

Hogyan sikerült ezt a teljesítményt elérni?

Amikor 1998-ban polgármester lettem, tudtam, hogy a leendő befektetők számára nemcsak az a fontos, hogy van-e telek, és hogy az mennyibe kerül. A fejlesztéseket úgy indítottuk el, hogy megteremtsük a városképet – egyáltalán, elérjük, hogy a város élhető, nyugodt, kellemes település legyen. A befektetőknek természetesen elsősorban az a fontos, hogy az ipari parkban mennyibe kerül a telek, van-e munkaerő a városban, milyen a közlekedés, de azt is mérlegelik, amikor eldöntik, hová telepedjenek le, hogy van-e színház, el tudnak-e majd menni egy kellemes helyre vacsorázni, vannak-e egyéb kulturális lehetőségek – koncertek, gyerekprogramok –, milyen a bölcsőde, az óvoda és az iskola, és milyen a városkép, mennyire tiszta, rendezett. Amikor a városképet fejleszteni kezdtük, az nem csupán egy önmagának való beruházás volt, hanem a város – gazdasági értelemben vett – eladhatóságát is szolgálta. Ez pontosan olyan, mint amikor az ember elmegy egy állásinterjúra. Nyilván nem rövidnadrágban, koszosan kopogtat be a leendő munkaadójához, hanem szépen felöltözve, illatosan, megfésülködve. Mára azt mondhatjuk, hogy a vasúti gépgyártás központja Szolnokon van. Az országban egyedül itt gyárt vonatot a Stadler nevű cég, amely a vasúti gyártók között olyan, mint a Mercedes az autógyárak között. De itt történik a géppark karbantartása, nagyjavítása és tesztelése is. Évente 700 darab motorvonat teste készül el itt.
A vasút nemcsak a gyártás terén, hanem a szolgáltatásban is megjelenik Szolnokon – sőt, itt van a központja a vasúti áruszállításnak.
Ezenkívül autóipari beszállító cégek telepedtek le az ipari parkban. Szolnoktól nincs messze Kecskemét, nincs messze Győr, és ezért döntött így ez a 2-3 autóipari cég, hogy Szolnokon nyitja meg a gyárát. Különböző alkatrészeket gyártanak az autókhoz – például fékmunkahengert, bőr üléshuzatot vagy kamionokba ülést. A város 124 hektáros ipari parkja gyakorlatilag megtelt. 

Fotó: Talán Csaba

Hogyan állnak az új ipari park fejlesztései?

A kormányzat segítségével keressük a megfelelő helyet, állami szinten egyeztetnek a területek bérlőivel. Utána kezdődhet a közművesítés. Mi pedig keressük azokat a korábbi, most nem működő gyárépületeket, ahol az úgynevezett barnamezős beruházások le tudnának telepedni. Már nagyon várjuk, hogy a 4-es út elérje Szolnokot, és akkor még rohamosabban fejlődhet a városunk. Létezik egy pletyka a szolnokiak között, hogy szándékosan húzták idáig a 4-es út fejlesztését. Az egyes, kettes, hármas, ötös, hatos, hetes és kilences utak mind autópályák vagy autóutak. Csak a négyes és a nyolcas út fejlesztése maradt el – mind a kettő elérné Szolnokot. A pletyka szerint féltek tőlünk, ugyanis túl gyorsan fejlődne a város. De félretéve a tréfát, képzelje el, ha Szolnok olyan közlekedési lehetőségekkel bírna, mint azok a nagyvárosok, amelyeket autópályák kötnek össze a fővárossal és a nyugati határral. Most úgy tűnik, hogy 2019 novemberére eléri a négysávos út Szolnokot, és az azután következő tíz évben további gazdasági fejlődésnek indulhat a város – én így tervezek. Éppen ezért sürgetjük az új ipari park létrehozását, hogy mire megérkezik a négysávos út, minden készen álljon az új befektetők fogadására.

Fotó: Talán Csaba

Szolnok a honvédség egyik központja is. Hány katona szolgál a városban?

A városban jelentős a katonai jelenlét, hiszen itt állomásozik csaknem 3 ezer katona. Két dandárja van itt a honvédségnek. A Vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű dandár és az MH 86. Szolnoki Helikopterbázis. Ez komoly elismerése a városnak. Katonáink ott vannak a város rendezvényein is. Zenél a katonazenekar, díszőrséget állnak, díszmenetet mutatnak be. Augusztus 20-án pedig – állítom –, a mi rendezvényünk az egyik leglátványosabb az országban. Helikopterbemutatók, ejtőernyős akciók, s megannyi bravúros akció a Tisza fölött, illetve a Tiszán – rendkívül izgalmasak ezek a bemutatók. A lényeg az, hogy a városban két irányt erősítünk. Egyik a katonák jelenlétével a rend, a másik pedig az egyházak szerepének erősítésével az itt élők lelki élete.

Fotó: Talán Csaba

Beszélt az ipari parkokról és a katonai jelenlétről is, de milyen egyéb fejlesztések várhatók a városban?

A renden, a lelkek ápolásán és a gazdasági fejlesztésen túl a városban a családok megsegítése nagyon fontos feladat. Úgy gondoltuk, hogy úgy tudunk a családoknak a legtöbbet segíteni, ha a gyerekek egészségben nőnek fel, és kiváló iskolákban tanulhatnak. A városban az egészséges életmódra nevelés alapstratégia. Mi indítottuk el több mint egy évtizede a mára országos példává vált mindennapos testnevelést. Ugyancsak országos kezdeményezéssé vált a lányoknak adott HPV elleni védőoltásból is. Rengeteg sportolási lehetőség van Szolnokon, iskolai és szabadidősportokra van lehetőség. Arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy a mozgás szeretete felnőttkorban is megmaradjon. Ezenkívül az is fontos, hogy milyen intézménybe járnak a gyerekeink. Indult egy kormányprogram, amelyhez mi is csatlakoztunk, így a bölcsődék, óvodák és iskolák felújítása folyamatos. Ebben a pillanatban is rengeteg intézmény felújítása zajlik. Eddig tízmilliárd forintot költöttünk erre, és természetesen folytatjuk. Számunkra rendkívül fontos, hogy a gyerekek a 21. század követelményeinek megfelelő intézményekben tanulhassanak.

Fotó: Talán Csaba

A felújítások nemcsak a falakat érintik, hanem korszerű laboratóriumokat, tanműhelyeket alakítunk ki. Fontos tudni, hogy aki ma Szolnokon szakmát tanul, biztos, hogy el tud helyezkedni, amikor végez a tanulmányaival. Nagyon jók az iskoláink, ezért a továbbtanulásra készülő gyerekeink 80-85%-a egyetemre kerül. Itt persze felmerül a következő kérdés: hogyan csábítsuk vissza az egyetemek elvégzése után a gyerekeinket? Mert aki elmegy, nem biztos, hogy itt találja meg Szolnokon a jövőjét. Elindítottuk ezért a „Szolnok Hazavár” programunkat, amely arról szól, hogy 80 ezer forint ösztöndíjat adunk annak a fiatalnak, aki az első egyéves elvégzett szemeszter után bent marad az egyetemen, de szolnoki munkahelyet talál, és szerződik a Szolnokon működő céggel. Jelenleg is sok gyerekünk van, aki belépett a programba. Természetesen nem állítom, hogy az összes gyerekünket vissza tudjuk csábítani az egyetemekről, mert ez nem igaz, ugyanis az egyetemen szerelmes lehet a fiatal, ott alapíthat családot, ahol tanult, és abban a városban talál munkahelyet is. De próbálkozunk. A programot kiterjesztettük a szakképzésre is. Aki Szolnokon végez, segítünk neki elhelyezkedni a városban. Egy mentor köti össze a cégeket a gyerekekkel, és ezzel nemcsak a fiataloknak segít beilleszkedni a munkahelyére, hanem a cégnek is segít elfogadni a fiatalt. Mert a mostani gyerekek gondolkodásmódja egészen más, mint a felnőtteknek. A mai fiatalok kreatívak, lendületesek, okosak, lángolnak. De tény, hogy másként gondolkodnak. El kell fogadtatni a felnőtt „szakival” a gyereket. Ez a programunk rendkívül sikeres – őszintén szólva, magam sem gondoltam volna.

Fotó: Talán Csaba

Nagyon sok egyéb fejlesztést is láttunk a városban. Milyen projektek indulnak még, amelyek a helyiek és a turisták kedvencei lehetnek?

Három éve megszületett a „Modern városok program”, mely Szolnokra is számos beruházást hozott. Úgy gondoltuk, hogy a legfontosabb az út fejlesztése és az ipari park bővítése, de  ezek mellett lényeges a turizmus fellendítése is. Ezért is építünk egy termálfürdőt 7,5 milliárd forint költséggel a Tiszaligetben. A meglévő medencéket felújítjuk, és egy teljesen új fürdőt építünk hozzá. Ezenkívül egy kikötőt is építenénk, és egy szabadstrandot is létrehoznánk. A volt sporttelepet – amely korábban vasúti tulajdon volt – is felújítjuk, itt már végéhez közeledik a munka. Ott egy komoly sportközpont lesz, valamint egy kisebb fürdő. Ezekenkívül felújítjuk a Szolnoki Művésztelepet – ez éppen zajlik. A felújítás mellett ásatások is folynak a művésztelep környékén, ahol a szolnoki várat tárjuk fel. Lényegében jelképesen újjáépítjük majd a várat, megépítünk egy bástyát és egy vársétányt. A tematikus sétány egyik végpontja a művésztelep lesz – ahol egyebek mellett a várfalat tekinthetik meg a látogatók –, a Tisza-parti sétánnyal folytatódik, végül a város központjába torkollik, ahol be lehet menni a múzeumba, a könyvtárba. Így lényegében az 1500-as évektől napjainkig be tudjuk majd mutatni Szolnok városát – és persze a Tiszát. Megpróbáljuk azt az érzésvilágot visszahozni. Jövő nyárra lesz kész ez a hatalmas turisztikai beruházás.

Olyan sok mindent felsorolt, és olyan – turisztikai szemszögből – vonzó létesítményeket, amelyek, ha létrejönnek, valóban látogatók ezreit csábítják majd Szolnokra. Mi csak két napra érkeztünk, vagyis egy éjszakát töltünk a városban, de szállást alig találtunk. Ez gondot jelenthet a jövőben...

Ott tartunk, hogy az összes szálláshelyünk lényegében állandóan tele van. Ráadásul, ha bármilyen rendezvény van a városban, tényleg nem lehet megfelelő szálláshelyet találni. Terveink szerint 2-3 szállodának épülnie kell a városban. Az egyik a termálfürdő fejlesztéséhez épülne. A másik egy sportszálló építése lenne.

Fotó: Talán Csaba

A színház felújításáról néhány hete beszélgettünk Balázs Péterrel, az intézmény igazgatójával. Hogy áll most a felújítás?

A színházunk meglehetősen rossz állapotban van. 1991-ben újították fel utoljára, így nagyon szükséges a rekonstrukciója. Vadonatúj színházat kap vissza a város, de maga a felújítás komoly logisztikai művelet is. Át kell költöznie a színháznak a művelődési központba, és meg kell szervezni a 13 ezer bérletes átültetését is. Megújul az épület, a gépészet, az elektromosság, a színpadtechnika, amely teljesen elavult már. Olyan színházi infrastruktúrát alakítunk ki, amely mind a színházi dolgozók, mind a színházba érkező vendégek igényeit kiszolgálja, és méltó az ott folyó művészi munkához. A felújítás csaknem 4 milliárd forintba kerül, és 2019 júniusától 2020 szeptemberéig tart majd. A felújítási munkákban a társulat hozzáállása nagy segítség, ugyanis Balázs Péter olyan színházi társulatot hozott itt létre, ahol a színészek a sajátjuknak tekintik a színházat, mindenki azt érzi, hogy szolnoki, és együtt, szinte baráti viszonyban fogadják el a költözést, és azt, hogy mindez a városért, a jövőért és értük is van. Azt hiszem, mindenki érzi, hogy sokat köszönhet a városnak, Balázs Péternek, és minden egyes színésznek küldetése van.

Szolnok – polgármesteri hivatalFotó: Talán Csaba

Ahogyan a városban jártunk-keltünk, éppen ezt láttuk: az emberek nyugodtak, kedvesek, segítőkészek, akikkel beszélgettünk, kivétel nélkül azt mondták, hogy büszkék a városukra, hosszasan meséltek a Rozáriumról, a parkok szépségéről, a színház felújításáról. Szóval, meglehetősen erős itt a lokálpatriotizmus. Hogyan érte ezt el?

Valóban erős a lokálpatriotizmus a városban. Pedig a város mai lakosságának fele még mindig nem Szolnokon született. De kialakultak kisebb közösségek, baráti társaságok, ahol az óvodaigazgató, a dadus, a testnevelő tanár, a katonatiszt, a sebészorvos és a kórház vezetői is azt érzi: saját feladata van a városban, a városért. Ez magától működik, ami rendkívüli nagy boldogság. A szolnoki ember egy olyan közösség része, amely számít rá, de ő is számíthat a közösségre.